Ukrajnát őrzi tovább Haza Anyácska szobra Kijevben – nem kevés botránnyal

2023. augusztus 01. 10:43

Az óriási kijevi szovjet világháborús emlékművön ukrán szigonyra cserélnék a sarlót és a kalapácsot – a háborúban álló országban azonban éles viták tárgya lett a szobor áthangolása és annak költségei.

2023. augusztus 01. 10:43
null
Rajcsányi Gellért
Rajcsányi Gellért

Anyaföld-, Anyácska-, Haza Anyácska-szobor – sokféleképpen hívják a Dnyeper partjai fölött magasodó óriási szobrot Kijevben. Az viszont biztos, hogy nem téveszthető össze semmi mással a látványa. Az ukrán főváros látképét meghatározó, 102 méter magas emlékmű a szovjet örökség része – most viszont egy Magyarországról egyébként igen jól érthető identitáspolitikai vita tárgya lett. A változtatás szándéka és a vita 

jól mutatja a ma is születésben lévő, immár teljesen önálló ukrán identitás alakulását.

A szobor története igazi szovjet sztori – és talán mindenkinek jobb, hogy nem az eredeti tervek valósultak meg. Az ötvenes években ugyanis még olyan ötletek merültek fel, hogy a folyó fölötti dombra egy Lenin- és egy Sztálin-szobor kerüljön, s mindkettő közel kétszáz méter magasságú lett volna. A sztálinizmusnak aztán a nem kedves vezető halálával gyorsan leáldozott, és egy visszafogottabb, de természetesen még így is igazán szovjet léptékű figura került a hegyre. 

A hetvenes évekre eldőlt, hogy ha valamit építenek oda, az legyen egy második világháborús emlékmű – ami végül egy harcos nőalakot ábrázolt, kivont karddal és pajzzsal a kezeiben. Az emlékmű a Szovjetunió lassú hanyatlásának idejére, 1981-re készült el, még az idős Brezsnyev adta át.

A szobor máig megosztja a kijevieket – sokan már a szovjet időkben sem értették, miért kellett ennyi pénzt erre költeni –, de persze az évtizedek során lassan turistalátványosság lett belőle. Ukrajna függetlenedésével és különösen a kétezres években erőre kapó ukrán nemzeti ébredéssel a szobrot is utolérte az identitásvita. 

A már a Majdan utáni ukrán parlament 2015-ben elrendelte Ukrajna dekommunizálását, 

vagyis a szovjet-kommunista örökség felszámolását. Ennek nyomán felmerült, hogy az Anyaföld-szobor pajzsáról is le kellene venni az évtizedek óta halott Szovjetunió sarló-kalapácsos címerét, és az ukrán címerben látható háromágú szigony szimbólum, a trizub kerüljön a helyére.

Ez a csere azonban azóta sem történt meg, miközben 2022 februárjában kitört a háború, melyben Ukrajna minden lehetséges erőforrását az orosz agresszióval szembeni védekezésre fordítja. Az ukrán kulturális minisztérium idén májusban elrendelte a címercserét, és e napokban zajlanak a munkálatok is.

De nem minden vita nélkül. A Politico számol be arról, hogy 

sok ukránnak, kijevinek problémás, hogy a másfél esztendeje háborúban álló ország erre költi a szűkös erőforrásokat.

Olekszandr Tkacsenko ukrán kulturális minisztere néhány hete még arról beszélt: a nép szerinte komoly elvárásokat támaszt Ukrajna szovjetizációjának és eloroszosításának a meghaladására. „Tavaly óta ezen a projekten dolgozunk, akkor az ukránok 85 százaléka támogatta ezt egy online szavazás keretében.” Tkacsenko szólamai – és főleg sok hasonló költséges kulturális költekezése – azonban ellenállásba ütköztek a legfelső szinten is: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előbb a költekezések visszafogására szólította fel miniszterét, majd a miniszter le is mondott.

A Politico beszámol néhány lakossági véleményről az ügy kapcsán: Viktor Prilipenko katonai orvos szerint 

nem épp gyakorlatias, ellenben pénzpazarló az emlékmű átépítése, 

amikor a hadseregnek például felderítő és támadó drónok tömegére van szüksége. Diana Stavska, egy kijevi fogorvosnő posztjában azt sorolja, hogy a szoborra szánt 700 ezer eurónyi pénzösszegből több mint kétezer drónt vagy 240 mesterlövész puskát lehetne vásárolni a hadsereg számára.

Zelenszkij elnök a népharagot érzékelve azt közölte: „A múzeumok, kulturális központok, szimbólumok és tévésorozatok mind fontosak, de most mások a prioritásaink. Találjanak nem költségvetési forrásokat. Az államnak a védelemre kell maximálisan fókuszálnia.”

Tkacsenko miniszterként, az utolsó szó jogán még vitába szállt ezzel: „Vannak, akik szerint nem kell költeni a kultúrára háború idején. 

De mondják meg nekem, akkor miért harcolunk? Nem a kultúránkért, identitásunkért, nyelvünkért és történelmünkért? 

A kultúra a háború idején ugyanolyan fontos, mint a drónok” – érvelt leléptetése előtt a miniszter.

A címercsere viszont most már valószínűleg megtörténik: a szigonyhoz használt acélt eredetileg a Rinat Ahmetov oligarcha által tulajdonolt Zaporizhstal acélmű szállította volna, de az illetékes minisztérium szerint annak nem lett volna megfelelő minősége, ezért nyugat-európai acélra váltanának. Az ukrán acélmű viszont ezzel szállt vitába, mondván: az ő acéljuk is megfelelő, 

és ukrán acélt kell használni ilyen szimbólumokhoz, az agresszióval szembeni ellenállás jeleként.

Amíg pedig az egykori közös Haza Anyácska szobrán vitáznak Ukrajnában, a keleti szláv belháború tovább dúl földön, vízen, levegőben egyaránt.

 

Fotó: Wikipedia

 

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
alenka
2023. augusztus 04. 20:21
Haza Anyácska,vagy mi ez a szimbólum: jajgathat és sirhat....nácikat dédelgetett....
Martell 2
2023. augusztus 01. 21:03
Az ukránok megmutathatnák hálájukat az USA-nak és rakhatnának egy műfarkat a nő kezébe a buzik iránti tiszteletből és persze fekete legyen hogy a négerek is megkapják a részüket.
kovsa
2023. augusztus 01. 16:21
"emlékművön ukrán szigonyra cserélnék a sarlót és a kalapácsot" - Csak az a baj, hogy az nem szigony, hanem egy kard és két szabja, stilizálva. Ha szigony lenne, akkor hosszú nyele lenne, de nincs. Régi ábrázolásokon még kivehetők az alkotók.
Akitlosz
2023. augusztus 01. 15:45
Demokráciákban nem értelmetlenül és feleslegesen vitatkozgatni kellene, hanem egyszerűen és gyorsan valódi, kötelező érvényű népszavazást kiírni aztán a döntésnek megfelelően cselekedni, akármi is legyen az. De ilyen egy "demokratikus" országban sincsen Svájc kivételével. "Demokráciákban" nem lehet úgy, ahogyan a többség akarja, ha azzal a hatalom nem ért egyet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!