Kettészakad Amerika demokrata és republikánus környékekre

Az Egyesült Államok népszámlálási hivatala szerint egyre többen költöznek államhatárokat átlépve az országon belül. Az USA-ban 2021-ben közel 7,9 millió ember költözött egyik államból egy másikba, ami a 2019-es közel 7,4 millióhoz képest jelentős növekedést jelent – derül ki az amerikai népszámlálási adatokból. A Egyesült Államok Postaszolgálata (USPS) címváltoztatási kérelmekre vonatkozó adatai szerint 2019 és 2020 között a kérelmek száma 10 millió fölé emelkedett. Az USPS adatai arra utalnak, hogy 

 a kevésbé zsúfolt és melegebb éghajlatú területek csábításának engedve.

Miért költöznek?

A 2021-es United Van Lines éves országos költöztetői tanulmány adatai szerint a költözések leggyakoribb oka a korábbi években messze a munkával kapcsolatos volt, főleg a Covid-járvány hatásai miatt. Bár még mindig a lista élén áll, a munkahelyi célú költözések száma 19 százalékkal csökkent 2019 és 2021 között, míg a család okokból való költözés népszerűsége jelentősen nőtt. A nyugdíjba vonulás és az életmódváltás tavaly csak kismértékű százalékos növekedést mutatott, de a demográfiai folyamatok miatt valószínűleg tovább fog emelkedni. A megélhetési költségek miatti költözések 3,7 százalékkal nőttek, míg az egészséggel kapcsolatos költözések némileg csökkentek.

Ha megnézzük, hogy mely államok a legnagyobb nyertesei és melyek a legnagyobb vesztesei a belső migrációnak, akkor érdekes folyamatok rajzolódnak ki. 2021-ben Kaliforniában több mint 101 ezer háztartás nettó elvesztése volt tapasztalható a többnyire kellemes klíma és a fejlett technológiai ipar ellenére is. A növekvő lakhatási költségek, az emelkedő adók, a csökkenő közbiztonság és a politika úgy tűnik, sokakat arra késztet, hogy máshol keressenek lehetőségeket. A kivándorlók további tényezőként említették a növekvő erdőtűzveszélyt is.

Az áttelepülések aránya akkora, hogy már az amerikai közéletben is téma lett: egyre több texasi konzervatív fél attól, ha túl sok liberálisnak tartott kaliforniai költözik az államba, akkor felborítják annak politikai stabilitását. Az USPS szerint Texas 2021-ben összességében több mint 12 ezer lakossal gyarapodott. A beáramlás egy része az állam konzervatív politikai környezetének köszönhető, amely sokakat hívogat a közeli liberális államokból. Az alacsony adók, a fejlődő gazdaság, az alacsony megélhetési költségek és a kiváló időjárás teszik teljessé azt a listát.  

Az egekbe szökő megélhetési költségek és az egyre növekvő helyi, állami és szövetségi adók és bűnözés növekedése a fő hajtóerők. Ráadásul a világjárvány alatt bevezetett távmunka lehetőségek sok embernek adnak lehetőséget a költözésre. Ami Texas Kaliforniának, az New Yorknak Florida, a „nagy Almából” a „narancs államba” 2022-ben többen költöztek, mint bármelyik korábbi évben – írja a New York Post. 

akiknek a munkájuk lehetővé teszi, hogy elköltözzenek.

Sokan költöznek el Kalifornia és New York mellett még a szintén demokrata Illinoisból, Pennsylvaniából és Washingtonból is. Az okok szinte mindenhol ugyanazok: 

s nem utolsó sorban az időjárás. Texas és Florida után a legtöbb betelepülőt további republikánus államok fogadják, mint Észak-Karolina, Dél-Karolina, valamint Georgia. Ezeknek az államoknak a vonzereje elsősorban az alacsonyabb árak és adók, az erős munkaerőpiac, a vállalkozást támogató környezet. Továbbá sokan költöznek ezekre a helyekre a kedvező időjárás és a természeti környezet miatt is.

Egyik kivétel a politikai megosztottsági minta alól Maine: az északon fekvő kicsi, hagyományosan demokrata vezetésű államba is sokan költöznek a közeli államokból, a túlzsúfoltság és a magas ingatlanárak, megélhetési költségek elől.

Növekvő politikai-társadalmi polarizáció

Az Axios által élvezett átfogó kutatás szerint a másik államba költözésen gondolkodó demokraták körülbelül kétszer nagyobb valószínűséggel fontolgatják a szintén kék (demokrata) államokat, mint a vörös (republikánus) vagy billegő államokat – a republikánusok pedig még inkább a vörös államokat részesítik előnyben az alternatívákkal szemben. A számok alapján: a republikánusok 51 százaléka inkább vörös államokba akar költözni, mint a kék államokba (20 százalék) vagy a billegő államokba (28 százalék). A demokraták  48 százaléka inkább kék, mint vörös államokba (25 százalék) vagy ingadozó államokba (27 százalék) költözne.

A republikánusok 58 százaléka és a demokraták 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy

míg a demokraták 69 százaléka és a republikánusok 65 százaléka fontolgatta, hogy olyan államba költözik, amely jobban megfelel kulturális és társadalmi értékeinek.

Ez annak ellenére van így, hogy láttuk a költözés közvetlen indoka elsősorban nem pártpolitikai, hanem pénzügyi gazdasági okokra vezethető vissza. Ennek ellenére könnyen megmagyarázható, hogy miért a republikánus államokba költöznek többen. Ezek az államok vállalkozásbarátabbak, alacsonyabbak az adók. Ezekben az államokban a lakásépítésre is kevesebb korlátozás vonatkozik, amely tényező például hozzájárul ahhoz is, hogy alacsonyabbak legyenek az ingatlanárak.

Az ugyanakkor elmondható, hogy a demokrata szavazók esetében nagyobb befolyásoló erővel rendelkeznek a költözés során olyan tényezők, mint az abortusz vagy az LMBTQ-jogok helyzete. A demokraták számára az abortusz (24 százalék), a faji egyenlőség (23 százalék) és az LMBTQ-jogok (18 százalék) voltak a fő szempontok. 

A republikánusokra ez sokkal kisebb mértékben volt igaz (16 százalék, 10 százalék és 10 százalék). A demokraták és a republikánusok közül körülbelül minden ötödik válaszadó a fegyverekkel kapcsolatos kérdéseket is megnevezte a gondolkodását befolyásoló tényezőként.

Érdekes adta, hogy a feketék és a spanyolajkúak a fehéreknél nagyobb mértékben veszik számításba a költözésnél, hogy az adott hely mennyire tükrözi politikai és társadalmi értékeiket. A költözést fontolgató válaszadók 38 százaléka azt mondta, hogy

Látható, hogy amennyiben ezek a folyamatok tartósan fennmaradnak, akkor az amerikai társadalom földrajzi értelemben is egyre polarizáltabbá válik, amely hosszútávon akár az Egyesült Államok egységét is próbára teheti.

***

Nyitókép: Getty Images /  Dawid Kasza