Berlinben már többször is találtak olyan radioaktív anyagot, amihez a helyi lakók is hozzáférhettek.
Alfred Grenander által tervezett berlini Rosenthaler Platz metróállomást urántartalmú csempékkel rakták ki – írta meg a Telex.
A svéd származású Alfred Grenander (1863–1931) a 20. századi Berlin egyik legfontosabb építésze volt, a városi vasúthálózatért végzett munkái miatt maradt fenn a neve. Grenander 1900-tól haláláig a berlini földalattit és magasvasút-hálózatot üzemeltető cégeknél dolgozott állomások, viaduktok vasmunkái, kocsibelsők, járdakioszkok, irodák és vasúti üzemek tervezőjeként. A mai napig fennmaradt néhány alkotása – többek között a Rosenthaler Platz metróállomás is – olvasható a Telexen.
Az állomás narancssárga csempéi a Lengyelországból érkeztek Berlinbe.
Urántartalmú csempék használata nem új keletű, évszázadokig jelen volt a kerámiaiparban,
mivel az urán-oxid kiváló mázként használva, és meglehetősen nagy mennyiségben fordul elő a természetben.
Az uránércet hulladéknak tekintették, ezért a csempe- és kerámiaipar viszonylag olcsó és bőséges mázanyagforrással rendelkezett. Élénk narancssárga, sárga, piros, zöld, kék, fekete, mályva színeket gyártottak belőle, és az 1920–1940-es években épült házak és lakások mintegy 25 százalékához ilyen, uránnal mázolt fürdőszobai vagy konyhai csempét használtak.
A Rosenthaler Platz metróállomást 1930-ban építették, majd Berlin kettéosztottsága alatt egyike volt a város számos „szellemállomásainak”, később ideiglenes határátkelőként szolgált a berlini fal leomlása után. Attól függetlenül, hogy egy Geiger–Müller-számláló kimutatja a csempék sugárzását, a Rosenthaler Platz nem veszélyes hely, a sugárzás szintje jóval a megengedett mennyiség alatt marad.
Berlinben már többször is találtak olyan radioaktív anyagot, amihez a helyi lakók is hozzáférhettek. Ilyen volt amikor 2010-ben radioaktív hulladékot fedeztek fel az aszfalt alatt a Stargarder Strassén Prenzlauer Bergben.
A berlini metrómegállón kívül a New York-i Grand Central Terminal épületében is található radioaktív anyag, ott a rengeteg gránit természetes radioaktivitása mozdítja meg a műszerek mutatóit.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Miközben Brüsszelben és Berlinben rendre bírálatok érik Magyarország politikáját, a befektetők egészen másképpen gondolkodnak: a számok és a vállalatok döntései alapján Magyarország az elmúlt években a kontinens egyik legvonzóbb ipari központjává vált.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Oroszország elleni revansra buzdítanak.
A BKV közölte, a kollégájuk olyan súlyosan megsérült, hogy később kórházi ellátásra szorult.
„Ha beütöd a keresőbe, hogy utazási iroda, akkor az ő nevét fogja kidobni!”
A miniszterelnök olyan mérleget vont, amire méltán lehet büszke minden magyar ember.
Kedves Edina, a logikádat követve. kinek is kellene itt hőbörögnie akkor most? Véletlenül nem a balos, libsi hisztigépezetnek? Ráadásul még az emberek sem hőzöngenek.
Hatalmas az érdeklődés az Ákosról szóló portréfilm iránt, a premier előtti vetítések sorra megtelnek egy héttel a bemutató előtt.
