Bedöntheti a dollárt Kína? – londoni közgazdász a Mandinernek

2023. július 05. 18:01

Nehéz körülmények között látogat a héten Pekingbe az amerikai pénzügyminiszter: miközben finanszírozni kell az adósságot, a washingtoni vezetés inkább gyengítené a két ország közötti kapcsolatokat, aminek a nagyvállalatok sem örülnek.

2023. július 05. 18:01
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Miután Antony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatása újra megnyitotta az utat az Egyesült Államok és Kína közötti magas szintű találkozók előtt, a Bloomberg számolt be róla, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter lesz a következő magas rangú amerikai tisztviselő, aki Kínába látogat a napokban, hogy találkozzon új kínai kollégájával, Liu Kunnal.

Az utazást valószínűleg az amerikai adósság finanszírozása körüli aggodalmak motiválják,

 miközben a Biden-kormány továbbra is kitart amellett az elképzelés mellett, hogy leválassza az Egyesült Államok gazdaságát Kínáról.

Arról, hogy Yellen látogatása amilyen hatással lehet az amerikai-kínai kapcsolatokra, valamint arról, hogyan áll most a két ország gazdasági kapcsolatai Philip Pilkington londoni közgazdászt, a Multipolarity Podcast házigazdáját kérdeztük.

 

Gazdaság vs. politika

A szakértő szerint maga a gazdasági kapcsolat rendben van a két nagyhatalom között. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban több jelentős amerikai nagyvállalat vezetője látogatott el Pekingbe, ahol szívélyesen fogadta őket a kínai vezetés. Ilyen volt többek között Jamie Dimon, a JP Morgan; Elon Musk, a Tesla; vagy éppen Bill Gates, a Microsoft vezetője, de ellátogatott Kínába az Apple és a General Motors vezetője is.

Ezt is ajánljuk a témában

A közgazdász szerint ez is azt jelzi, az Egyesült Államoknak szüksége van a gazdasági kapcsolatra Kínával. Pilkington rámutatott arra, hogy a politikai kapcsolat ugyanakkor „szörnyű a két ország között”

Egyre jobban úgy tűnik, hogy a politikai vezetés egyre inkább rá akarja erőltetni a gazdasági szférára a saját elképzeléseit, és protekcionista gazdaságpolitikát folytatna. Ennek egyik legutóbbi példája az volt, amikor korlátozásokat vezettek be a félvezetők kereskedelmére. A szakértő szerint

„az Egyesült Államok úgy döntött, hogy a gazdaságot fegyverként fogja használni Kína ellen”.

„Ez az, amit nem nagyon értek” – folytatta Pilkington. Szerinte a pénzügyi szférában mindenki előtt ismert az Egyesült Államok kitettsége Kína felé. Kína tartja magánál a második legtöbb amerikai adósságot dollárban – a dollár devizapiac 40 százalékát teszi ki –, valamint az egyik legnagyobb dollártartalékkal is Kína rendelkezik – fejtette ki. „Ezt ugyanakkor mintha elfelejtették volna, pedig nem változott a helyzet az elmúlt években.” 

Régóta ismert, hogy ezekkel a készletekkel Kína egy esetleges elfajuló konfliktus esetén csapást mérhet a dollárra. „Persze néhány szankció miatt a kínaiak nem fogják bedönteni a dollárt” – mondta. De amennyiben kereskedelmi háború eszkalálódik, vagy ha valódi konfliktus alakul ki Tajvan miatt, akkor viszont megtörténhet. Ez pedig hiperinflációt okozna az Egyesült Államokban.

Ezt is ajánljuk a témában

Akinél az adósság, annál a hatalom

Az elmúlt egy évben az is világossá vált, hogy a legtöbb ország elkezdte leépíteni dollártartalékait, ennek fő oka pedig az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni viselkedése volt az elmúlt egy évben. Több ország diverzifikálni akarja a tartalékait, hogy ezzel megvédjék magukat az Egyesült Államoktól. Pilkington szerint a jövőben Kína is azon lesz, hogy fokozatosan csökkentse dollártartalékait. 

A szakértő úgy látja: a dollár tartalékvaluta szerepéből az Egyesült Államoknak sokáig számos előnye származott, komoly befolyásra tett szert világszerte. Ugyanakkor az Egyesült Államokban ezzel párhuzamosan számos iparág leépült, amik nagyrészt Kínába vándoroltak. A mostani folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy Washington lassan elveszíti ezt a fajta pénzfegyverét, ugyanakkor az a folyamat is elindulhat, hogy az ipar visszatér Amerikába.

A közgazdász szerint

„az adósnak sosem jó ujjat húznia a hitelezőjével, pedig a helyet az, hogy az Egyesült Államok az adós, Kína pedig a hitelező”.

Példaként említette az 1956-os szuezi válságot, amikor is Washington legfőbb eszköze az volt, hogy elérje az angolok – és a franciák – visszavonulását, hogy megfenyegette Londont a font sterling tartalékainak eladásával, ezzel bedöntve annak árfolyamát.

Arra is rámutatott, hogy az Egyesült Államok reálgazdasága is nagymértékben függ Kínától. Az 1990-es években, valamint a 2000-es évek elején a kínai árucikkek még nagyrészt alacsony minőségű fogyasztási cikkek voltak. Manapság viszont a kínai export nagy részét az elektronikai áruk teszik ki. És a legfontosabb, hogy rengeteg alkatrészt exportálnak: ha ezek egyik napról a másikra eltűnnek az amerikai piacról, az óriási gondot jelentene az amerikai gyártóknak. „Láttunk erre már hasonló példát, amikor a világjárvány miatt leálltak az ellátási láncok” – tette hozzá. És ez csak a világjárvány miatt volt.

„Ha teljesen megszűnne a kereskedelem, az amerikai gazdaság leállna.

A helyzet az, hogy ezeket a dolgokat nem lehet csak úgy gyorsan pótolni, ezeknek a tőkejavaknak nehéz az előállítása” – mondta.

Hozzátette, az Egyesült Államok persze visszatérhet ezek előállításához, de az időbe telik, kellenek hozzá megfelelő gyárak, eszközök és képzett munkások. A szakértő úgy látja: az Egyesült Államoknak jóval kisebb befolyásolási lehetősége van Kínával szemben. Amíg a 1990-es, 2000-es években Kína nagymértékben függött a Nyugattól, mint exportpiactól, addig ez 2008 és 2020 óta fokozatosan változik. 

Kína gyors ütemben igyekszik diverzifikálni az exportpiacait, 

és igyekszik többet exportálni a harmadik világba, mint a Nyugatra.

Tanácstalanság és kapkodás

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tervezett látogatásáról azt mondta: vannak politikusok, akik javítanák az egymás közötti kapcsolatokat. Ugyanakkor „mindig történik valami, ami nem engedi ezt meg”. Példaként említette, hogy Antony Blinken külügyminiszter legutóbbi látogatását követően  Joe Biden elnök szinte azonnal diktátornak nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt. Ebből az látszik Pilkington szerint, hogy

„Washingtonnak nincsen koherens stratégiája Kínát illetően”.

Arra is utalt, hogy az amerikai nagyvállalatoknak sem tetszik valószínűleg ez a helyzet, hiszen nagyon erős kapcsolataik vannak Kínával. Elmondta: mindig is támogatta, hogy az Egyesült Államok helyezze vissza az ipari kapacitásait belföldre. A mostani amerikai politikát viszont inkoherensnek tartja, aminek oka szerinte a kapkodás. 

Az orosz-ukrán háború következtében Washingtonban eldöntötték, hogy nagyobb figyelmet kell szentelniük Tajvanra, ugyanakkor „elragadtatták magukat, most pedig tanácstalanok”. Pilkington szerint az amerikai döntéshozók a múltban élnek,

„még mindig a 2005-ös Kína van a szemük előtt”.

Ez a fő probléma, ugyanis az Egyesült Államok emiatt inog meg ebben a kérdésben, és valójában nem tudják, mit csináljanak Kínával” – fogalmazott.

***

 

Nyitókép: Getty Images / NSA Digital Archive

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Namond
2023. július 07. 15:27
Az az ország fog nyerni, amelyik először szabadul meg a dollárkötvényeitől, közben csendben OLCSÓBBAN visszavásárolja. és utána újra piacra dobja azokat. Erre a kisebb, alacsonyabb kötvényszinttel rendelkező országok alkalmasabbak, mint Kína vagy Oroszország és hatalmas dollár kötvényállományuk, akik megvehetnék Alaszkát vagy Hawait pénzükért.
pipa89
2023. július 06. 08:49
Őszintén? Onnantól kezdve, hogy a jenkik több mint 60%-a támogatja Ukrajna felfegyverzését, nem nagyon érdekel, hogy mi lesz a jenkikkel. Észre sem veszik, hogy a FED-tulajok kiszívták a vérüket, és most Európát csáklyázták meg a gallyra vitt USA után. Sokkal inkább zavar az a tény, hogy Kína az exportját tekintve áthelyezte Európáról a Harmadik világra a célkeresztet, mert ez azt jelenti, hogy a végletekig kívánja elhúzni a helyzetet, mármint nem rántja ki a petrodolláros szőnyeget a jenkik alól, ugyanakkor Európát átmenetileg leírta, mint jenki érdekeltségű gyarmatot. Ha ez így van, akkor Európa esélye végleg odavész arra, hogy tényező maradjon a szabad kereskedelemben, a jenkiszájú Ursula úgy játszotta át a FED-tulajoknak a 440 milliós európai piacot, hogy azt a tagállamok fel sem fogták! Ez baj! Őrült nagy sz@rban vagyunk!
SzaboGeza
2023. július 05. 21:32
Egy puskalövés nélkül, bedöntheti az U.S.A.-t Kína. Ki fogja finanszírozni utána Amerikát????
gyaloggos
2023. július 05. 20:06
ÉRTHETETLEN az USA jelenlegi politikája, s nem csak Kína kapcsán. KINEK jó ez? SENKINEK, mert magának az USA-nak is igen-igen ártalmas, ártalmas lesz, ha így, ezt folytatják.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!