„Az óra ketyeg” – mire juthat Ukrajna a tervezett ellentámadással?

Szun-ce, a bölcs kínai hadvezér és stratéga gondolataival vezeti fel Politicón megjelent cikkét Jamie Dettmer, a portál szerkesztője. A háború művészete című könyvében Szun-ce arról írt, mennyire fontos az ellenség megtévesztése. „Amikor képesek vagyunk támadni, képtelennek kell mutatkoznunk; amikor használjuk az erőnket, passzívnak kell látszanunk; amikor közel vagyunk, az ellenségnek azt kell hinnie, hogy távol; s amikor távol vagyunk, azt, hogy közel járunk” – tanácsolta az ősi idők stratégája.

Dettmer szerint Ukrajna pont ezt csinálja most, a sokat emlegetett ellentámadás előtt, ami a szerző szerint döntő jelentőségű lehet majd a háború kimenetele szempontjából.

Egyértelműen úgy látja, hogy a megtévesztés fázisában vagyunk, mint amikor 1943-ban a britek egy dél-európai támadás különböző terveivel zavarták össze a németeket. Vagy épp 1944-ben, amikor a nyugati szövetségesek álhadsereget eszkábáltak össze, hogy azzal megtévesszék a Csatornán való átkelés pontos helye kapcsán a németeket. És mindkét megtévesztés sikeres volt.

A szerző úgy véli, a mostani ukrán ellentámadás május közepén vagy június elején várható – és

hogy ezzel összezavarja Oroszországot, amely így nem fogja tudni, mikor és hol fognak támadni a sok száz kilométer hosszú, félhold alakú frontvonalon.

A Politico szerzője számba veszi a támadás lehetséges helyszíneit: lehet az például Harkiv környéke is, ahonnan már rég visszavonultak az oroszok, s régóta nem történik semmi – de talán nem véletlenül. Egy innen indított támadással az ukránok behatolhatnak a luhanszki területre, kiszoríthatják az oroszokat Szeverodonyeckből és újra Bahmutot fenyegethetik.

Ugyanakkor az északi támadás stratégiai előnyei jóval kisebbek, mintha délen támadnának. Akár Zaporizzsja, akár Herszon felől is indulhatna egy ukrán támadás Mariupol, Bergyanszk vagy épp Melitopol felé,

Úgy tűnik, az oroszok is ettől tartanak a leginkább: az elérhető források szerint az oroszok kezén lévő zaporizzsjai területeken építenek most védelmi rendszereket.

Ráadásul a szerző szerint egy ilyen irányú, sikeres ellentámadás esetén az ukránok hamar a Krím visszafoglalására indulhatnának. Vannak olyan nyugalmazott amerikai tábornokok, mint Ben Hodges vagy David Petraeus, akik épp ezt szorgalmazzák. Hodges a Politicónak azt mondta: „A Krím a kulcs ahhoz, hogy az oroszok kolosszális katonai vereséggel fejezzék be a háborút”.

A Pentagon mostani illetékesei ugyanakkor kételkednek abban, hogy Ukrajna képes lenne-e visszafoglalni a Krímet – szerintük túlzó tervek ezek.

A déli irányú támadás terveiről egyébként nyíltan beszélnek az ukrán katonai vezetők is –

teszi hozzá a szerző.

Dettmer szerint viszont az is megtörténhet, hogy egyenesen keletre, Bahmut teljes visszafoglalása, majd utána Donyeck felé támadnának azz ukránok. Itt azonban jelentős számú orosz erők állomásoznak, hiszen a Bahmutért folytatott, ma sem lezárult harcok miatt pont ide koncentrálták az oroszok az erőiket, máshonnan elvonva őket.

A Politico szerint a legreálisabb az, hogy egy irányba tartó, egyszeri nagy ellentámadásra van ereje most Ukrajnának. Úgy tűnik, arra törekednek, hogy e támadással nagy területeket tudjanak visszafoglalni – mert ezen múlik a háború kimenetele is.

Az elmúlt hetekben kiszivárgott amerikai iratok ugyanakkor „szerény” terület-visszafoglalást valószínűsítenek, és egy ilyen kimenetel türelmetlenebbé tenné Ukrajna eddigi nyugati támogatóit.

A Politico szerint ugyanis

és az ukránok is kezdenek bizonytalanabbá válni abban, hogy a jövőben is ilyen mértékű támogatást kapnak-e az Egyesült Államoktól, mint az elmúlt egy évben. 2024 már az elnökválasztási kampányról, majd a választásról fog szólni Amerikában, ami mindenképp befolyásolni fogja Ukrajna támogatásának mértékét.

A portál úgy értesült: Ukrajna támogatói most leginkább az ukrán ellentámadásra várnak és kivárnak – a támogatás jövőbeli mértékét pedig az ellentámadás eredménye fogja meghatározni.

Nyitókép forrása: liveuamap