Rossz híreket közölt Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban Olaf Scholz
Az orosz elnököt nem hatotta meg a német kancellár telefonhívása.
Albánia és Észak-Macedónia ügyét az EU jelenleg egyként kezeli, ami azért jelent érdeksérelmet Albánia számára, mert Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja vétó útján.
Albánia kérni fogja az Európai Uniótól hogy az ország csatlakozási kérelmét a másik nyugat-balkáni ország, Észak-Macedónia ügyétől függetlenül bírálják el.
A két ország, Észak-Macedónia és Albánia 2020 végével kezdte volna meg a tárgyalásait a tagságól, a folyamatot pedig a vétó akadályozza. A problémát az okozza, hogy az Európai Unió a nyugat-balkáni blokk csatlakozását egy csomagként kezeli, a bolgár vétó pedig így minden érintett országra kihat.
„Albánia nem várhat tovább arra, hogy két szomszédunk feloldja a köztük zajló vitát.” – jelentette ki Edi Rama, Albánia miniszterelnöke, hozzátéve, hogy országának úgy Bulgáriával, mint Észak-Macedóniával jó a viszonya.
Rama egy nemzeti közvélemény-kutatásra hivatkozva állítja, hogy az albán emberek 67 százaléka támogatja indítványát.
A Reuters értesülései szerint Olaf Scholz, Németország kancellárja egy hete kijelentette, hogy Albánia uniós csatlakozási eljárásának a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie;
Albánia 2009. áprilisában folyamodott uniós tagságért, uniós részről pedig az Európai Bizottság 2012-ben javasolta, hogy az ország tagjelölti státuszt kapjon. Ezt végül 2014. júniusában kapta meg. Ezt követően kezdődtek a tárgyalási huzavonák.
Észak-Macedónia még „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” néven, 2004-ben kérelmezte az uniós tagságot, a tagjelölti státuszt pedig 2005. decemberében kapta meg.
Érdekesség a fejleményekkel kapcsolatban, hogy
Ekkor lényeges körülménynek éppen az ország neve (Macedónia) számított, a görögök az EU- és a NATO-csatlakozást a névvita miatt vétózta. Az ország neve 2019. februárjától kezdve Észak-Macedónia.
Jóllehet az új nevet az úgy nevezett Preszpa-megállapodás szentesítette, sem a macedónok, sem pedig a görögök nem lehetnek teljesen elégedettek. Azok, akik a megállapodást macedón részről ellenzik, úgy vélekednek, hogy a macedónok ezzel feladják identitásukat. A Preszpa-megállapodást ellenző görögök kiindulópontja pedig az volt, hogy a korábbi jugoszláv tagköztársaság neve semmilyen formában ne tartalmazza a „Macedónia” szót – úgy vélekednek, hogy ezzel Macedónia a görög kultúrát és történelmet bitorolja.
Kép: JOHN THYS / POOL / AFP
Dobozi Gergely