Albánia és Észak-Macedónia ügyét az EU jelenleg egyként kezeli, ami azért jelent érdeksérelmet Albánia számára, mert Észak-Macedónia csatlakozását jelenleg Bulgária blokkolja vétó útján.
Albánia kérni fogja az Európai Uniótól hogy az ország csatlakozási kérelmét a másik nyugat-balkáni ország, Észak-Macedónia ügyétől függetlenül bírálják el.
A két ország, Észak-Macedónia és Albánia 2020 végével kezdte volna meg a tárgyalásait a tagságól, a folyamatot pedig a vétó akadályozza. A problémát az okozza, hogy az Európai Unió a nyugat-balkáni blokk csatlakozását egy csomagként kezeli, a bolgár vétó pedig így minden érintett országra kihat.
„Albánia nem várhat tovább arra, hogy két szomszédunk feloldja a köztük zajló vitát.” – jelentette ki Edi Rama, Albánia miniszterelnöke, hozzátéve, hogy országának úgy Bulgáriával, mint Észak-Macedóniával jó a viszonya.
Rama egy nemzeti közvélemény-kutatásra hivatkozva állítja, hogy az albán emberek 67 százaléka támogatja indítványát.
A Reuters értesülései szerint Olaf Scholz, Németország kancellárja egy hete kijelentette, hogy Albánia uniós csatlakozási eljárásának a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie;
Albánia 2009. áprilisában folyamodott uniós tagságért, uniós részről pedig az Európai Bizottság 2012-ben javasolta, hogy az ország tagjelölti státuszt kapjon. Ezt végül 2014. júniusában kapta meg. Ezt követően kezdődtek a tárgyalási huzavonák.
Észak-Macedónia még „Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” néven, 2004-ben kérelmezte az uniós tagságot, a tagjelölti státuszt pedig 2005. decemberében kapta meg.
Érdekesség a fejleményekkel kapcsolatban, hogy
Ekkor lényeges körülménynek éppen az ország neve (Macedónia) számított, a görögök az EU- és a NATO-csatlakozást a névvita miatt vétózta. Az ország neve 2019. februárjától kezdve Észak-Macedónia.
Jóllehet az új nevet az úgy nevezett Preszpa-megállapodás szentesítette, sem a macedónok, sem pedig a görögök nem lehetnek teljesen elégedettek. Azok, akik a megállapodást macedón részről ellenzik, úgy vélekednek, hogy a macedónok ezzel feladják identitásukat. A Preszpa-megállapodást ellenző görögök kiindulópontja pedig az volt, hogy a korábbi jugoszláv tagköztársaság neve semmilyen formában ne tartalmazza a „Macedónia” szót – úgy vélekednek, hogy ezzel Macedónia a görög kultúrát és történelmet bitorolja.
Kép: JOHN THYS / POOL / AFP
Dobozi Gergely
Nehéz éveken van túl Olaf Scholz kancellár. Németország gazdasága történelmi mértékű recesszióban van, szétesett az egyébként is gyenge lábakon álló koalíció, és év végén még legnagyobb nemzetközi szövetségesét, az USA-t is elveszítette Biden bukásával. Vajon van-e még számára kiút, vagy egy politikai karrier csúfos kudarcának lehetünk épp tanúi?
Franciaország szerdán újabb csúcstalálkozót tart az ukrajnai háborúról és az európai biztonságról.
Rendíthetetlen akaratra van szükség.
Drasztikus lépésre szánná el magát Donald Tusk, Emmanuel Macron és Olaf Scholz.
A The European Conservative szerint Orbán joggal állapította meg, hogy Brüsszel vak volt Ukrajna tényleges képességei kapcsán.
A szociáldemokrata politikus leszögezte, hogy Németország soha nem fog támogatni semmilyen békediktátumot.
Ifjabb Dárdai Pál iránt a lengyel Pogon Szczeczin érdeklődik, a játékos pedig hajlik a klubváltásra.
Németország és Franciaország után Svájcban is súlyos késeléses támadás történt.
