Európa szemében hirtelen felértékelődött Lengyelország

Két hete még Lengyelország az EU támadásainak középpontjában állt: Brüsszel az országot a jogállamiság hiánya miatt kritizálta, az európai helyreállítási alapból való kifizetések kvázi blokkolása is megtörtént. Továbbá az Európai Bizottság fellépése nyomán az Európai Bíróság pénzbüntetéseket is kiszabott. Arról nem is beszélve, hogy utóbbinak van egy energiapolitikai oldala is, amit a Turów szénbánya körüli vita testesít meg, erről itt írtunk részletesen. 

Ezt legszembetűnőbben a balti-tengeri Északi Áramlat 2 építése körüli ellentétek jelezték. Míg Németország – a most kitört ukrán-orosz háborúig – támogatta a projektet, addig Lengyelország biztonság- és energiapolitikai szempontok miatt támadta azt. Varsó azzal érvelt, hogy az orosz gázszállítmányok növelik Európa kitettségét, inkább a független európai energiapolitika megvalósítására kellene törekedni. 

Az orosz agresszió hirtelen 180 fokos fordulatot eredményezett a lengyelek uniós, illetve berlini megítélésében.

Nehéz ugyanis jogállamisági kérdésekben támadni Lengyelországot, miközben egy valódi nem-jogállam agressziója zajlik Ukrajnában. Mindeközben pedig az eddig Brüsszel által kritizált ország a válságkezelésben is kiemelt szerepet játszik: Lengyelország az európai humanitárius segítségnyújtás vezéralakja.

Magyarország után a legtöbb ukrán állampolgár Lengyelország felé hagyta el a hazáját:

Ahogy a magyarok, úgy a lengyelek is egy nemzetkét mozdultak meg a háború elől menekülők megsegítéséért: az állampolgárok, civil szervezetek és lengyel vállalatok is szolidaritást vállaltak. Lengyelországban jelenleg is több mint 1,5 millió ukrán állampolgár él, sokan közülük a fegyveres konfliktus elől menekülő családtagjaiknak nyújtanak most új otthont. 

Lengyelország európai szerepének felértékelődését, Varsó humanitárius segítségnyújtásának fontosságát az is bizonyítja, hogy március 1-jén az országba látogatott Boris Johnson brit miniszterelnök, aki Mateusz Morawiecki kormányfővel egyeztetett. Ugyanaznap délután Morawiecki Brüsszelben tárgyalt a Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel, de szintén kedden a Weimari Háromszög (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztereinek találkozójára is sor került, melyen videóhívás keretében Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter is részt vett.

Az ukrajnai háború kapcsán megtapasztalt európai egység és szolidaritás viszont nem jelenti azt, hogy Lengyelország visszaélhet szerepének felértékelődésével: az EU-nak és benne Közép-Európának ki kell maradnia ebből a háborúból. A lengyel fegyverszállítás Ukrajnába ellent mond ennek az iránynak, üdvözlendő hír viszont, hogy Andrzej Duda lengyel elnök tegnap kijelentette,

Háborús időkben az egység megosztása komoly hatással lenne az egész Unió biztonságára, emiatt is nyílik most lehetőség arra, hogy Brüsszel és Berlin rendezzeni tudja a fennálló, konfliktusokkal terhelt viszonyát Varsóval. Az lenne a cél, hogy az alaptalan támadásokat, forrásmegvonásokat végre a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés váltsa fel. De az elmúlt évek alapján már az is óriási lépés lenne, ha a konszolidáció felé mozdulna el a kapcsolatrendszer Közép-Európa vezető ereje és Nyugat-Európa között. 

Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP