amely minden különböző teljesítőképességű csoportot külön rájuk szabott tanterv szerint oktat, a tanórák 10-20 százalékában pedig a többi csoporttal való együttműködésre tanít meg. A rugalmas középiskolai tanterv nagyfokú szabadságot enged a diákoknak órarendjük összeállításában.
Fontosak a gazdaság fejlesztendő területeire célzott, nagyvonalú kutatói, vezetői, szakértői ösztöndíjak is, melyek az elmúlt 15 évben több mint egymillió magasan képzett embert vonzottak Szingapúrba. a kötelezően kétnyelvű oktatás a diák anyanyelvén (kínai, maláj vagy tamil) és angolul zajlik. A tanárok magas fizetését, folyamatos teljesítményértékelését és színvonalas képzését se felejtsük, melynek következtében rendkívül nehéz a tanárképző szakokra bekerülni. Rengeteg felsőoktatási együttműködés zajlik a világ vezető egyetemeivel. Így például a Szingapúri Menedzsment Egyetem megalapításakor a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Schooljából érkezett rektor, a műszaki egyetemre pedig az amerikai MIT-ról; a kínai Csöcsiang Egyetemmel közös tantervfejlesztés zajlik, a londoni Imperial College pedig az orvosképzésben segít.
Ez a rendszer nem csak a gazdaságfejlesztésben segít, de a békés együttélést is elősegíti.
Magasházi találóan írja le, milyen szerepet tölt be a szingapúri gazdaságban a három államalkotó etnikum: a kínaiak fegyelmezett, magasan képzett vállalati vezetők, az indiaiak kockázatvállalásra hajlandó vállalkozók a startupok világában, a malájok pedig, akiknek felzárkóztatásában rengeteget segített az iskolai teljesítmény alapján szegregáló, célzottan fejlesztő oktatási rendszer, a jó munkamorálú, optimista munkaerőt adják.
A szingapúri rendszer persze nem másolható, ahogy a finn, a lengyel vagy a kínai sem, és nem mentes a maga árnyoldalaitól, legyenek azok minden sarkon elhelyezett térfigyelő kamerák, vagy az elégtelen humán tudás – de kiváló inspirációul szolgálhat egy olyan országban, melynek népe hajdanán gond nélkül elhitte, hogy nyithat majd kávézót Bécsben, és azóta sem érti, miért nem belga bért kap.
Magasházi leírja a szingapúri receptet: célzott, komoly állami beavatkozással zajló gazdaságfejlesztés, melyben az állam utat mutat a magánszférának; a legjobbakat alkalmazó, kiválóan fizető, hatékony és korrupciómentes közigazgatás, amely az állami célokat hibátlanul valósítja meg; és átgondolt, az országra szabott oktatási rendszer, amely nélkül bizony a fű se nő, sem Szingapúrban, sem nálunk.
Magasházi Anikó: Singapore Globally Entangled. Lessons for Central Europe? Institute of Advanced Studies, Kőszeg, 2021