Szexrabszolgáknak fizetendő jóvátételre kötelezte Japánt egy dél-koreai bíróság

Egy dél-koreai bíróság pénteken arra kötelezte Japánt, hogy fizessen jóvátételt 12, a második világháború során szexrabszolgaságra kényszerített nőnek.

A szöuli bíróság megerősítette, hogy a panaszosok a második világháborúban ismételt szexuális kizsákmányolás áldozatai voltak, ami emberiesség elleni bűncselekménynek minősül. A törvényszék szerint Japánnak fejenként százmillió von (27 millió forint) értékű jóvátételt kell fizetnie a prostitúcióra kényszerített nőknek. A szöuli törvényszék döntése kiélezte a feszültséget Japán és Dél-Korea között. Tokió szerint az ítélet sérti a nemzetközi jogot. A japán külügyminisztérium nagyon sajnálatosnak nevezte, hogy a bíróság semmibe vette az állami immunitás alapelvét, amely kimondja, hogy egyetlen állam bíróságai sem gyakorolhatnak joghatóságot más állam, illetve ezen állam szerveinek magatartása fölött. Az ítélet miatt bekérették a dél-koreai nagykövetet a tokiói külügyminisztériumba.   

A dél-koreai külügyminisztérium közölte: tiszteletben tartja az ítéletet, és mindent megtesz a nők méltóságának helyreállításáért. Szöul vizsgálja, milyen hatással lehet a döntés a dél-koreai-japán kapcsolatokra, és a kialakult helyzet ellenére igyekszik fenntartani az együttműködést Tokióval. Ez volt az első polgári peres eljárás Dél-Koreában, amelyet egykori szexrabszolgák indítottak Japán ellen. A keresetet 2013-ban nyújtotta be tizenkét volt kényszerprostituált, akik közül

További húsz egykori, illetve néhai szexrabszolga kárpótlási ügyében jövő héten születhet ítélet. Mindkét esetben a tárgyalás kezdete sokáig elhúzódott, mert a tokiói kormány nem volt hajlandó átvenni a panaszok másolatát. Japán azzal érvelt, hogy a kártérítési követeléseket rendezték egy 1965-ös szerződésben, amely normalizálta a kapcsolatokat Szöul és Tokió között.    A felek 2015-ben újra megkísérelték rendezni a szexrabszolgák ügyét egy megállapodással. Ebben megegyeztek, hogy pénzalapot hoznak létre az 1910 és 1945 közötti japán gyarmati uralom idején szexrabszolgaságra kényszerített dél-koreai nők támogatására, amelyhez a japán kormány egymilliárd jennel (2,8 milliárd forinttal) járul hozzá. Dél-Korea cserébe vállalta, hogy az ügyben nem bírálja többé Japánt.

Az egyezmény kritikusai bírálták Japánt, mondván pénzzel próbálja elhallgattatni az áldozatokat. Mun Dzse In dél-koreai elnök lépéseket tett az alapítvány feloszlatására, azzal érvelve, hogy a 2015-ös megállapodás nem legitim, mert nem tájékoztatták megfelelően az áldozatokat. Történészek becslése szerint a második világháború idején hozzávetőleg 200 ezer szexrabszolga szolgálta a megszálló japán csapatok katonáit, elsősorban a Koreai-félszigeten és más délkelet-ázsiai országok bordélyaiban. Koreán kívül a többi megszállt országból, Kínából, a mai Fülöp-szigetekről és Indonéziából is hurcoltak el nőket a japán katonák szexrabszolgának, de holland és ausztrál nőket is vittek el a bordélyokba. A szöuli kormány mintegy 240 dél-koreai kényszerprostituáltról tud, akik közül már csak néhányan vannak életben.

(MTI)

Nyitókép: A japán császári hadsereg egyenruháját viselő férfiak a tokiói Jaszukuni-szentélyben tartott megemlékezésen, Japán háborús kapitulációjának 72. évfordulóján 2017. augusztus 15-én. Forrás: MTI/EPA/Christophe Jue