Az adatok geopolitikája: az Internet mitikus szabadságától a digitális szuverenitás felé

(...)

" Egyértelműen látszik, hogy a rohamosan többpólusúvá transzformálódó világ regionális és globális geopolitikai konfliktusaiban mind gyakrabban forognak az események az „adatok” körül. Az immár tömegesen termelődő adatok birtoklása, felhasználása központi kérdéssé válik; szövetségek formálódnak és bomlanak fel az új „nyersanyagkincs” birtoklásért; kicsik és nagyok igyekeznek saját „adatérdekeiket” biztosítani mások rovására, a kereskedelempolitika, a nemzeti jogalkotás, a nemzetközi szabályozás – és ha kell a fegyverek eszközével is. Egyre gyakrabban bukkan fel a szakmai, politikai közbeszédben a „techno-nacionalizmus”, a „digitális szuverenitás” fogalma. Az pedig, hogy e merőben új koncepciót villámgyorsan karolta fel az internet-szabadság egykori bajnoka, az Egyesült Államok, vagy a szuverenitás „vesztfáliai” elvétől távolodó Európai Unió (nem is beszélve az olyan nagyhatalmakról, mint Kína, Oroszország vagy India) segít eloszlatni azt a kezdeti, naiv elképzelést, ami a kibertér „határok nélküliségének” álmában öltött testet. A lépés jól példázza, hogy a kibertérben mozgó nemzetállamok egyre határozottabban igyekeznek érvényre juttatni szuverenitásukat a virtuális világ mozaikjának rájuk eső darabjában is."

(...)

"A digitális világ, a kibertér elvi és gyakorlati szabályozásának (nemzetközi igazgatásának) egyik (ha nem „a”) legfontosabb problématerülete tulajdonképpen az ezen új emberi dimenzióhoz való alapvető hozzáállást érinti. Az egymással vetekedő két nagy koncepció az „internet szabadsága”, illetve a „kibertér szuverenitása” fogalomban ölt testet. Nagyon erős a vélekedés, hogy a kiber domén egyfajta „digitális köztulajdon”. Geopolitikai értelemben szemlélve olyasmi, mint a nyílt óceán, vagy a világűr. A netsemlegesség mellett lándzsát törők ezt a felfogást képviselik, és a kibertér nemzetközi szabályozását, szabályozottságát igyekeznek a lehető legcsekélyebb mértékűre szorítani. Ezzel ellentétben létezik egy másik vízió. A „kibertér szuverenitása” mellé állók azt vallják, hogy a térbeliség legfontosabb ismérvei, a korlátozottság, a határok éppen olyan fontos és természetes velejárói a hálózatos világnak, mint a másiknak, a „valóságosnak”. Egy állam a kibertér rá eső részében éppen úgy szuverén, mint a fizikai térben is."

(...)

"Összességében úgy fogalmazhatunk: a technológiai domén eseményeiben, fejlődési irányaiban a geopolitika viszonyainak változása köszön vissza. Ahogy a nemrég még globálisnak gondolt világ egyéni és csoportos érdekek, divergáló pólusok mentén kezd újraszerveződni, úgy a hajdanán a Földet korlátok nélkül átfonó „Világháló” is az egymástól elkülönülő érdekek mentén kezd tagozódni. Egyes becslések szerint világunkban naponta mintegy 2,5 exabit adat keletkezik, amit egy szám után álló 18 nullával kehet kifejezni. Ez a köznapi értelemben felfoghatatlan mennyiségű (és beláthatatlan sebességgel növekvő) adattömeg puszta méreteinél fogva geopolitikai, hatalmi tényező ma már. A kínai technológiákat kitiltó, korábban említett indiai törvény beszédesen fogalmaz, amikor leszögezi: „az indiai felhasználók által generált adatok – India nemzeti kincsét képezik”. Az adat: hatalmi tényező, nemzetbiztonsági tényező, értékes vagyontárgy."

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.