Bevásároltak a románok: amerikai lopakodók fognak járőrözni a Kárpátokban
32 darab ötödik generációs F–35-ös harci repülőgép érkezik a szomszédos országba.
Az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal alakítana „néppárti” kormányt december 6. után.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem elégszik meg államtitkári tisztségekkel, hanem miniszterekkel is részt akar venni a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen alakítandó kormányban a december 6-i parlamenti választások után – írta politikai értesüléseire hivatkozva pénteken a liberális Adevarul című hírportál.
Az elemzést jegyző Sebastian Zachmann szerint – a Kelemen Hunor szövetségi elnök és a PNL jelöltjeként tavaly újraválasztott Klaus Iohannis államfő közötti feszültség dacára – az RMDSZ részt akar a végrehajtó hatalomból, és nem elégszik meg azzal, hogy helyi tisztségek, meg a magyar közösségnek juttatott állami források fejében parlamenti támogatást biztosítson a PNL kormányának, miként tette ezt korábban a szociáldemokrata (PSD) kormányok idején.
Az Adevarul szerzője úgy tudja: a magyar érdekképviselet a kulturális, környezetvédelmi és egészségügyi tárcát fogja kérni a koalíciós tárgyalásokon. Úgy véli: elenyésző az esélye annak, hogy az egészségügy vezetéséről a PNL lemondana, a környezetvédelmi minisztérium élére pedig szerinte csak akkor kerülhet magyar politikus, ha a rendszerkritikus USR-PLUS szövetség – amely az igazságügyi, oktatási és környezetvédelmi tárcát szeretné megkapni – kimarad a koalícióból.
A cikkíró értesülései szerint a Ludovic Orban miniszterelnököt körülvevő PNL-vezetők többsége néppárti kormánytöbbséget és lehetőleg egyszínű PNL-kormányt akar, míg Klaus Iohannis államfő – egy szélesebb parlamenti többség és alkotmányos reform reményében – az USR-PLUS-t is bevonná a kormányzásba.
Az Európai Néppártnak három romániai tagpártja van: a PNL, az RMDSZ és a Traian Basescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP). A választások megnyerésére legesélyesebb PNL vezetői karcsú, 15-16 minisztériumból álló egyszínű kormányt szeretnének, vagyis nem szívesen osztoznának az RMDSZ-szel meg a PMP-vel a tárcákon. A „néppárti koalíció” ürügyével a PNL kihagyná a – választási kampányban a PNL-t és PSD-t is támadó – USR-PLUS-t a koalícióból, mivel nehezen tudna együttműködni vele, és jobban tart tőle, mint attól, hogy a szűk parlamenti többség sérülékennyé teszi a kormányt.
„Az RMDSZ ugyanis megbízható koalíciós partner, a PMP pedig vagy beolvad a PNL-be, vagy megmarad 6 százalékos pártnak. Az ellenzéki oldal sem lenne egységes: az USR-PLUS-t - ha nem kerül kormányra - össze fogják roppantani a belső konfliktusok, a PSD Marcel Ciolacu elnöksége alatt nem fog megerősödni, amennyiben pedig a Victor Ponta-féle Pro Romania is bekerül a parlamentbe, Ciolacunak az lesz a legnagyobb problémája, hogy Ponta akar majd a baloldal és a parlamenti ellenzék vezérévé válni” – idézte meg nem nevezett politikai forrásának számításait az Adevarul cikkírója.
Klaus Iohannis államfő azért akarja az USR-PLUS-t is bevonni a kormányzásba, mert most van az utolsó esélye arra, hogy megvalósítsa a beígért alkotmányos reformot, az oktatás, az egészségügy, az igazságszolgáltatás korszerűsítését, ehhez pedig nemcsak „saját kormányra”, hanem „saját parlamenti többségre” is szüksége van. Iohannis elnökségének eddigi hat évében csak két évig volt hozzá közel álló kormány Románia élén: 2016-ban a Dacian Ciolos, idén pedig a Ludovic Orban vezette kabinet, de ezek mozgásterét leszűkítette az „ellenséges” (baloldali) parlamenti többség.
Az államfőnek tehát egy PNL-PMP-USR-PLUS kormány az első opciója, akkor is ha a parlamenti választásokon esetleg nem a PNL, hanem a PSD végezne az élen, a szociáldemokratáknak ugyanis szinte lehetetlen lenne a kormánytöbbséghez partnereket szerezniük – zárta elemzését az Adevarul.
(MTI)