Figyelmeztet az EP-képviselő: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát
Dömötör Csaba hangsúlyozta, a közösségnek „azzal kellene foglalkoznia, hogyan teszi rendbe a saját gazdaságát, és hogyan biztosítja a békét”.
2020 őszén védőmaszkkal az arcon, videokonferenciában előszobázva, webináriumi előadásokat keresgélve indult útjára a magyar felsőoktatás.
"Talán észre sem vettük, hogy egy új, kormányzás és vezetés mesterszak is elindult a Ludovika Campuson, merész célokkal és izgalmas tematikával. Ennek apropójából néhány gondolat az oktatásról és a tanulásról, végül pedig a vezetésről és munkaszervezeteink új világáról. Új alapélményünk a védőmaszk és a mindennapos online videokonferencia, amelyeknek a kommunikációt nehezítő lélektani hatásait még nem ismerjük, de sejtjük. Az emberré válásnak a nyelvet is megelőző és megalapozó kulcsa a nem-verbális kommunikáció volt. Az arc mimikája, a hang minősége, lejtése, színe, a testbeszéd finomságai. A tudomány szerint a metakommunikáció az üzenetek 2/3-át közvetíti és csak a maradék 1/3-át adja át a nyelv. A nem–verbális jelek kisebb része tudatos, nagyobb része nem tudatos formában hat ránk. A metakommunikáció legalább felét a védőmaszk, egy másik felét pedig az online konferencia komolyan korlátozza. Az alkalmazkodás kényszere ideig-óráig elfedi azt a stresszhatást, amely kommunikációs „túlélési” alapképességünk korlátozásából következik. Az evolúciós pszichológia szerint ugyanis félig-letakart arccal vagy egy kamerába bámulva kommunikálni az elme és a test számára pánikhelyzetet, azaz „menekülési” üzemmódot jelent. Ennek egyik oka, hogy kommunikációs küldő eszköztárunk tartósan blokkolt, másrészt szintén csak részben (úgy 50%-ban) érzékeljük a küldő személy jeleit. A kommunikációs rendszerünk újraprogramozása egy megzavarodott számítógéphez vagy egy eltévedt GPS-hez hasonlít, idegrendszerünk pedig riasztási állapotba kerül. Amit tehetünk, az az új helyzet tudatosítása. A tudatosítás a változás megértésére törekvés. Ez a stresszoldás, a személyiség és az önbizalom védelmének eszköze is. Stresszállapotban alkotó és gondolkodó hatékonyságunk csökken, mivel „túlélési” üzemben vagyunk, így sem az oktatás, sem a tanulás nem tud jól működni. Az egyetemi padokban maszkban ülő hallgatók és a maszkos oktatók számára a változás tudatosítása nélkül értelmetlenné és kényszerűséggé válhat a tantermi találkozás. Hasonló veszélyek leselkednek az online tanórákra is. A tudatosítás önvizsgálatot és meditációt jelent a megváltozott állapotról és a változás belső folyamatairól. A változás belátása és az alkalmazkodás tudatos kontrollja, szükséges és talán elégséges is hatékonyságunk javításához.
Nézzük a vezetőket, ha már egy új vezetőképzés nyomán kezdtük okfejtésünket. Alapélmények: maszkos értekezletek, online találkozók és a képernyőn ruhás polcok előtt pólóban ülő home office vezetők. A tankönyvi tételek szerint a vezetői szakma 70%-ban verbális jellegű tevékenységből áll (Mintzberg): munkaidejük 3/4 részében a vezetők megbeszéléseket, értekezleteket, beszédeket tartanak (Bakacsi). Vezetővel mindenki találkozik, esetleg maga végez vezetői munkát, vagy vezetőket lát maga körül és persze mindkettő együtt is. A személyes tapasztalat is megerősítheti azt, hogy a verbális és nem-verbális kommunikáció aránya megváltozott, sőt az infótechnológiai kommunikáció fejlődésével megfordult."
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.