Az ellenoldalon természetesen a húsipar foglal helyet, amelyet fenyeget az új uniós táplálkozási irányzat, a húsfogyasztás európai csökkenése, valamint az ágazat negatívabb megítélése és az ökológiai fenntarthatóság kihívása. A jövő Európai Uniójának agráriumát és élelmiszerpiacát meghatározó Farm2Fork stratégia alapján
Brüsszel szeretné visszaszorítani a vöröshús fogyasztását,
illetve fontos szerepet szán a hús alternatíváinak. Az Interbev Franciaország húsipari szövetségeként kiemelte, hogy „a növényi fehérjéből előállított termékek összetételük, tápértékük vagy ízük alapján egyszerűen nem húsok”, bárhogy is nézzenek ki. A fogyasztónak pedig joga van tudni a szövetség szerint, hogy mit eszik; ebben pedig zavart kelthetnek az alternatív hústermékek.
A törvény bár a „steakmentesítéstől” vált híressé, több élelmiszerpolitikai intézkedést is tartalmaz, ideértve az átláthatóságot, a termékeken közzétett információk mértékét és módját. Például az összes hústermék és méz esetében kötelező megjelölni a származási helyet. A mostani francia döntés egyértelműen meghatározza az uniós döntéshozatalt is, befolyást gyakorolva a jövőbeli szabályozásra – hogy melyik irányba, az még kérdéses!
A European Vegetarian Union az uniós jog elsőbbségét hirdeti, meghagyva a végső irány kijelölését és a döntéshozatalt Brüsszelnek, azonban ez már minden bizonnyal késő bánat, ugyanis nem a francia törvény az első precedens az elmúlt években. Az Európai Bíróság 2017-es döntése alapján a „tej”, „sajt” és „vaj” kifejezéseket csak olyan termékek esetében lehet használni, amelyek állati eredetűek. A mandulatej és vegán vaj ezzel eltűnt a boltok polcairól, hogy más csomaglásban térhessen vissza. A piac átalakult, és történhet ez a húsiparban is, amennyiben az EU a francia törvényt helyben hagyja – esetlegesen még át is veszi annak iránymutatását.