Zajlik a nagy brüsszeli burger-háború

Indul a görbEUborka, a Mandiner európai uniós történésekkel foglalkozó cikksorozata. Pletykák, történeteket, elemzések, botrányok, hírek Brüsszelből, amik felrázhatják a magyar hétköznapokat is!

***

Meglepődtem annak idején, amikor a Burger King Magyarországon piacra dobta az első vegán hamburgerét. Majd miután nyitott szemmel jártam a boltokban, felfigyeltem különböző, alternatív, vegetáriánus vagy vegán „húskészítményekre”. Egyre több helyen lehet itthon és Európa szerte vegaburgert kapni, nem úgy Franciaországban, ahol egy új törvény annyira felkavarta a vegetáriánus kedélyeket, hogy azok egészen Brüsszelig értek és mára uniós konfliktust okoznak. 

Történt ugyanis, hogy az Emmanuel Macron pártjába tartozó Barbara Bessot Ballot által benyújtott törvény megtiltotta Franciaországban a vegetáriánus és vegán termékeknek, hogy húsra utaló megnevezést kaphassanak. Innentől például nem használhatja a szójapogácsát árusító cég a vegaburger pogácsa megnevezést, és a magvakból és egyéb növényi zsírokból előállított vegán kolbász sem viselheti büszkén hústermékre utaló nevét. A francia törvény – bár elsőre ártalmatlannak tűnhet – újra felmelegítheti a vitát Brüsszelben arról, hogy a vegetáriánus termékek milyen megnevezést kaphatnak.   

A törvény támogatói azt állítják, hogy el kell kerülni a vásárlók megtévesztését és hamis látszatot sem szabad arról kelteni, amit fogyasztanak az emberek – értsd:

Ezzel szembehelyezkedik a másik álláspont, ami szerint ez csak még inkább összezavarja a fogyasztót; főleg egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió a növényalapú ételeket szeretné előtérbe helyezni; arról nem is beszélve, hogy a törvény sérti az uniós egységes piac szabályait. 

Alternatív fehérje egy német rendezvényen. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Igazságot tenni nehéz, és nem is nekünk kell, hiszen a European Vegetarian Union lobbicsoport nemrég benyújtott panasza az Európai Bizottság előtt hever, amely szerint a törvény akadályt képez a belső piacon, mivel a termelőknek meg kell változtatni a címkézést a francia szabályozásnak megfelelően. „Egyszerűen fogalmazva: ha egy német termelő elakarja adni a vegetáriánus steakjét Franciaországban, nem tudja megtenni, mert nem hívhatja steaknek” – mondta Sarah Champagne, a French Vegetarian Association képviselője, hozzáfűzve, hogy

Brüsszel legnagyobb élelmiszeripari lobbicsoportja sem maradt veszteg a fellángoló vitában. A FoodDrinkEurope kiemelte, hogy fontos a szabályok harmonizációja, az elnök pedig nemtetszésének adott hangot. „Nem szeretném, ha a francia parlamentnek más döntése lenne, mint a németnek vagy az olasznak” – mondta Marco Settembri.   

Az ellenoldalon természetesen a húsipar foglal helyet, amelyet fenyeget az új uniós táplálkozási irányzat, a húsfogyasztás európai csökkenése, valamint az ágazat negatívabb megítélése és az ökológiai fenntarthatóság kihívása. A jövő Európai Uniójának agráriumát és élelmiszerpiacát meghatározó Farm2Fork stratégia alapján

illetve fontos szerepet szán a hús alternatíváinak. Az Interbev Franciaország húsipari szövetségeként kiemelte, hogy „a növényi fehérjéből előállított termékek összetételük, tápértékük vagy ízük alapján egyszerűen nem húsok”, bárhogy is nézzenek ki. A fogyasztónak pedig joga van tudni a szövetség szerint, hogy mit eszik; ebben pedig zavart kelthetnek az alternatív hústermékek.  

A törvény bár a „steakmentesítéstől” vált híressé, több élelmiszerpolitikai intézkedést is tartalmaz, ideértve az átláthatóságot, a termékeken közzétett információk mértékét és módját. Például az összes hústermék és méz esetében kötelező megjelölni a származási helyet. A mostani francia döntés egyértelműen meghatározza az uniós döntéshozatalt is, befolyást gyakorolva a jövőbeli szabályozásra – hogy melyik irányba, az még kérdéses!

A European Vegetarian Union az uniós jog elsőbbségét hirdeti, meghagyva a végső irány kijelölését és a döntéshozatalt Brüsszelnek, azonban ez már minden bizonnyal késő bánat, ugyanis nem a francia törvény az első precedens az elmúlt években. Az Európai Bíróság 2017-es döntése alapján a „tej”, „sajt” és „vaj” kifejezéseket csak olyan termékek esetében lehet használni, amelyek állati eredetűek. A mandulatej és vegán vaj ezzel eltűnt a boltok polcairól, hogy más csomaglásban térhessen vissza. A piac átalakult, és történhet ez a húsiparban is, amennyiben az EU a francia törvényt helyben hagyja – esetlegesen még át is veszi annak iránymutatását. 

MTI Fotó: Varga György

Bár a vegaburger fronton még dúl a harc, a szaftos húspogácsákkal rendelkező csemegéket is utoléri Brüsszel vigyázó keze. A fent említett Farm2Fork stratégia egyik fő eleme az uniós táplálkozás minőségének javítása, egyes termékek és ágazatok átalakítása vagy éppen a fogyasztás csökkentése.

A Politico zseniális összeállításában

Ez alapján, alig tíz éven belül a következő hamburgert kaphatjuk a sarki Burger Kingben: 

• a buci teljes kiőrlésű és a helyi pékségből frissen származtatott a rövidített ellátási láncoknak köszönhetően;
• a húspogácsa növényalapú, esetleg rovarfehérjét tartalmaz, vagy fehér húsú csirkéből készült, amennyiben pedig valaki mindenképp ragaszkodna a marhahúshoz, számítson kisebb húspogácsára; 
• a sajt ellenőrzött termelőtől érkezik, szigorú előállítás folyamatok sokasága után, megfelelve a legszigorúbb élelmiszerbiztonsági és átláthatósági szabályoknak; 
• zöldségből természetesen sok lesz, amelynek egy része már organikus termelés során jut a hamburgerpogácsa és a buci közé;
• a ketchup és a majonéz is a múlté, helyettük cukorban és zsírban szegény, növényi eredetű szószok érkezhetnek! 

Hogy mennyibe fog ez nekünk kerülni? Minden bizonnyal nem lesz olcsó, a Bizottság azonban tisztában a pénztárcák és a bankszámlák méretével és tartalmával, ezért például az organikusan termelt zöldség és gyümölcs esetében tanácsolja tagállamoknak a csökkentett Áfát. Tanulság? Addig menjünk hamburgerezni, ameddig tudunk!

Nyitókép: MTI/EPA/Franck Robichon