Az ENSZ szerint a határzárak az emberkereskedelem- és csempészet növekedéséhez vezethetnek

A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett intézkedések, így a tengeri és a szárazföldi határok lezárása az emberkereskedelem- és csempészet növekedéséhez vezethetnek – közölte az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében. A bécsi székhelyű szervezet szerint a járvány kiváltotta válság a világ egyes térségeiben felerősíti a migrációt kiváltó okokat, másrészt a határzárak miatt az emberek fokozottan kénytelenek embercsempészekhez fordulni. A lezárt határok és a kijárási tilalmak pedig azt eredményezik, hogy a migránsok „kockázatosabb útvonalakon és körülmények között is vállalkoznak az útra, illetve magasabb összegeket is hajlandóak kifizetni az embercsempészeknek”, hogy átjuthassanak egyik országból a másikba – olvasható a dokumentumban.

Az UNDOC rávilágított, hogy ezzel a migránsokat fokozottan fenyegeti a kizsákmányolás, a bántalmazás, illetve az emberkereskedelem veszélye. „A Covid-19 miatt elrendelt utazási korlátozások nem tartóztatják fel a konfliktusok, emberi jogsértések, erőszak és veszélyes életkörülmények elől menekülőket” – emelte ki az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala. Hozzátette: a járvány gazdasági kihatásai csak növelni fogják a migrációs nyomást, és ezzel párhuzamosan az emberkereskedelem- és csempészet szintjét.

A romló gazdasági helyzet és a növekvő munkanélküliség miatt az UNDOC szakértői a migrációs hullámok erősödésére számítanak a jobban sújtott államokból azokba, amelyek gyorsabban képesek talpra állni. Ugyanezt a folyamatot lehetett megfigyelni a pénzügyi világválság idején is, 2007 és 2010 között - tették hozzá. Az UNDOC szerint ezeket a negatív kihatásokat a fellendülést segítő befektetésekkel lehetne ellensúlyozni mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. Az ENSZ-hivatal emellett a „biztonságos és szabályozott”, törvényes bevándorlást biztosító lehetőségek kialakítását szorgalmazta. 

(MTI)