Amerikai béketerv: Izrael beolvaszthat több mint száz, Ciszjordániában létrehozott települést

A Washingtonban az „évszázad alkuja” néven emlegetett amerikai béketerv szerint Izrael kiterjesztheti fennhatóságát Ciszjordánia területének jelenleg is izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alatt álló, úgynevezett C státuszú körzeteinek 30-40 százalékára, és teljes egészében megtarthatja Jeruzsálemet - jelentette kiszivárogtatások alapján pénteken a Jediót Ahronót című újság online változata, a ynet. Az izraeli lapnak név nélkül nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselők szerint a tervet az elmúlt hetekben teljes terjedelmében bemutatták Benjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnöknek, és az ő ötlete volt a Beni Ganz ellenzéki vezetővel közös meghívás a Fehér Házba, közvetlenül a terv nyilvánosságra hozása után – értesült a ynet.

Mindenki békét akar

A lap szerint Netanjahu feltehetően azzal a szándékkal kérte ezt, hogy megkösse Ganz kezét, és a média legfőbb témájává tegye az ellenzéki centrista Kék-fehér párttal szembeni legkeményebb politikai vitákat. A ynet szerint az sem véletlen, hogy éppen arra a napra szól a meghívás, amikor a kneszet plénuma a kormányfő mentelmi jogáról, a washingtoni törvényhozás pedig Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonásáról tárgyal. Trump úgy nyilatkozott, hogy meglepte Netanjahu és Ganz pozitív válasza, hogy az izraeli választási kampány közepén Washingtonba utaznak: „Mindketten akarják a megállapodást, békét akarnak, és a palesztinok is békét akarnak. Mindenki békét akar, de nem mindig hajlandóak ezt kimondani” – mondta az amerikai elnök.

Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániát az 1993-as oslói békeszerződésben tagolták fel szigetszerűen A, B és C státuszú területekre, annak megfelelően, hogy palesztin biztonsági és polgári, izraeli biztonsági, de palesztin polgári, vagy izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alá kerültek-e. Az új amerikai béketerv értelmében az izraeli szuverenitás kiterjesztése egyes esetekben csak magukra a településekre vonatkozik, más esetekben a körülöttük található területekre is. A terv magában foglalja az izolált településeket is - mindössze tizenöt telepre nem vonatkozik majd a teljes izraeli fennhatóság, s a jogrend ezzel járó azonnali kiterjesztése.

A Gázai övezet és a Hamász lefegyverzése

Ezenkívül a terv szerint Jeruzsálem teljes egészében izraeli ellenőrzés alatt maradna, ideértve az Óvárost is, de a palesztinoknak biztosítanák a belépést a városba, ahol szimbolikus képviseletet is kapnának. Ezzel az Egyesült Államok visszavonja Bill Clinton korábbi amerikai elnök rendezési tervét, amely szerint a Templom-hegy, és a jeruzsálemi palesztin lakónegyedek palesztin szuverenitás alá kerültek volna. A béketerv szerint négy év elteltével a palesztinok saját államot kapnának, de számos korlátozással: hadseregük nem lehet, nem köthetnek szövetséget külföldi országokkal, valamint a légtér és a határok felett sem gyakorolhatnak ellenőrzést. Az elképzelés szerint a palesztinoknak le kell fegyverezniük a Gázai övezetet és az azt uraló Hamász radikális iszlamista szervezetet.

Az amerikai terv egy nyilatkozatot fog tartalmazni arról, hogy az arab országokból Izraelbe menekült zsidók, és az Izrael megalakulása idején az ország területéről elmenekült palesztinok kiegyensúlyozzák egymást, és így érvénytelennek minősül a palesztinok visszatéréshez való joga. Ezzel együtt a terv valószínűleg tartalmazni fogja csekély számú palesztin menekült szimbolikus visszatérését is. Az amerikaiak korlátozott területcserét is ajánlanak, amelynek keretében a palesztinok a Gázai övezet déli határánál, Egyiptom szomszédságában, Haluca homokdűnéinél kapnának földterületeket. Az elképzelés szakaszokat határoz meg, s a felek az egyes állomások után az addigi eredmények és a megfelelő viselkedés alapján léphetnek tovább. A tervet nem Mahmúd Abbász palesztin elnökre szabták, Washingtonban ugyanis azt feltételezik, hogy ő el fogja utasítani, és ezért teljes mértékben figyelmen kívül hagyják személyét – állítja a ynet. Az amerikaiak szerint a tavalyi bahreini konferencián már bemutatott gazdasági elképzelések a palesztin embereket nyomásgyakorlásra fogják ösztönözni vezetőikkel szemben, s majd rábírják őket, hogy csatlakozzanak a béketervhez.

Az „évszázad alkuja” abban különbözik az eddigi palesztin-izraeli béketervektől, hogy míg korábban csak a két vitázó felet vonták be a megállapodás létrehozásába, ezúttal az amerikaiak a Perzsa(Arab)-öböl mentén fekvő több államot is felsorakoztattak maguk mögé, és a kiszivárgott elképzelések szerint olyan helyzetet teremtettek, amely lehetetlenné teszi, hogy a Palesztin Hatóság az arab államok segítségével megtorpedózza az elképzeléseket. „Úgy vélem, ez egy mintha-játék. Egyoldalú béketervet nem lehet megvalósítani. A nemzetközi közösség nevetségessé teszi és egyértelműen elutasítja majd ezt a tervet. Ez még csak nem is menyasszony nélküli esküvő, hanem randinak is csak megszorításokkal lehet nevezni” – mondta a lapnak egy, a tervet bíráló tisztviselő. Ugyanakkor a ciszjordániai zsidó telepek vezetői is tiltakoznak a készülő alku miatt, ők ugyanis attól tartanak, hogy a terv A és B státuszú telep-státuszokat teremt Ciszjordániában, és területileg elszigetelt enklávévá teszi a ciszjordániai zsidó telepek egy részét.

(MTI)