Ez az első eset az országban, hogy a miniszterelnök hivatali ideje alatt büntetőjogi vádemeléssel néz szembe.
Aviháj Mandelblitt izraeli főügyész szerint az izraeli jogszabályok nem kötelezik rá Benjámin Netanjahut, hogy lemondjon miniszterelnöki hivataláról az ellene szóló vádirat miatt – jelentette a Háárec című újság a honlapján kedden.
Mandelblitt jogászok hétfői találkozón fejtette ki álláspontját, amelyen az átmeneti kormány miniszterelnöke, Benjámin Netanjahu elleni három vádirat adminisztratív és alkotmányos következményeit vitatták meg. Megállapította: nincs jogi alap arra, hogy lemondásra vagy visszavonulásra kötelezzék a kormányfőt. A legfelsőbb bíróság egyik 1993-as határozata, amely Jichák Rabin kormányában Arie Deri és Rafael Pinhászi miniszter ügyében született, azt mondta ki, hogy súlyos büntetőjogi vádirat esetén a minisztereknek távozniuk kell a kormányból.
Azonban Mandelblitt kifejtette, hogy a kormány működését szabályozó alaptörvény nem határozza meg kimerítően azokat a körülményeket, amelyek a miniszterelnök „akadályoztatását” jelentik, s a törvény nyelvezete és célja elsősorban olyan helyzetekre irányul, amikor szubjektív vagy objektív módon nem lehetséges számára, hogy továbbra is ellássa miniszterelnöki feladatait.
Esetjog
Mivel Benjámin Netanjahu az első olyan miniszterelnök Izraelben, aki hivatali idején büntetőjogi vádemeléssel néz szembe, eddig még nem született jogi szakvélemény arról, hogy a Deri-Pinhászi precedens alkalmazható-e esetében.
Izraelben az esetjog, vagyis korábbi precedensek alapján ítélkeznek, s ezzel a kérdéssel Mandelblitt szerint valószínűleg a legfelsőbb bíróság elé terjesztett petíció miatt kell majd szembenézni.
Alakíthat-e adott esetben új kormányt Netanjahu?
Mandelblitt nem adott választ arra a kérdésre, hogy megengedhető-e Netanjahu számára új kormány alakítása, amennyiben megnyerné a következő választásokat, és közölte, hogy a továbbiakban fogja megvizsgálni, hogy a miniszterelnök kénytelen-e lemondani az egészségügyi, a jóléti, a diaszpóraügyi és a mezőgazdasági miniszteri tárcák éléről, melyeket jelenleg ő irányít.
A lap a múlt héten, a vádirat bejelentése után arról számolt be, hogy értesülései szerint a kormányfő ezeknek a miniszteri székeknek az átadását tervezi, miután az ellenzéki centrista Kék-fehér párt ezt kérvényezte a főügyésznél.
Politikai patthelyzet
Izraelben a szeptemberi, idén már második előrehozott parlamenti választások után ismét politikai patthelyzet alakult ki, miután sem a jobboldali Likud pártot vezető Benjámin Netanjahu, sem a centrista Kék-fehér párt élén álló Beni Ganz nem tudott kormányt alakítani.
Jelenleg még bő két hét van hátra abból a háromhetes időszakból, amely alatt a kneszet bármely képviselője kormányt alakíthat a képviselők többségének támogatásával. Ha egy törvényhozó sem hoz létre új kabinetet, akkor automatikusan új választásokat rendeznek a jövő év elején.
(MTI)
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Ami tizenhárom év alatt nem, az tizenhárom nap alatt sikerült: iszlamista felkelők megdöntötték Bassár el-Aszad hatalmát Szíriában. Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
Egy csapásra megsemmisült a szíriai haditengerészet maradéka.
Ez történik Szíriában: a megbuktatott rezsim képviselőivel is tárgyalt az átmeneti kormány vezetője, az amerikaiakat viszont ő sem szereti...
Heti háromszor kell a bíróságon megjelennie a háborúban álló Izrael vezetőjének.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
