A szerb elnök az elhalasztott észak-macedón és albán csatlakozási tárgyalások miatt beszélt a bizalmatlanságról.
Szerbia kevésbé bízik az Európai Unióban, miután az – Franciaország ellenkezése miatt – elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb államfő a Der Standard című osztrák lapnak adott keddi interjújában.
A szerb elnök úgy vélekedett, hogy bizalomvesztéshez vezet Franciaország ellenkezése a két nyugat-balkáni ország uniós csatlakozási törekvésével szemben. „Az elutasítás odavezet, hogy az EU még népszerűtlenebbé válik Szerbiában, és még kevésbé fognak benne bízni” – hangoztatta Vucic. Szerbia és Koszovó kapcsolatainak az EU által megkövetelt rendezése ügyében a szerb államfő leszögezte: „Nagyon valószínűtlen, hogy elismernénk Koszovót. Nem hinném, hogy ez be fog következni. De nem zárkózhatunk el a párbeszéd elől.”
Indoklásként Vucic az EU Észak-Macedóniával kapcsolatos álláspontját hozta fel. „Az nem állapot, hogy Koszovó mindent megkap, az elismerést, a területeinket, az embereinket. És mit kapunk mi? Egy esetleges uniós tagságot tíz múlva? És ezt ki garantálja számunkra? Ugyanolyan garancia lenne ez, mint amilyet Észak-Macedónia kapott, amelynek azt ígérték, hogy megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat?” – tette fel a kérdést a szerb elnök.
Vucic jelezte: Szerbia jövőjére gondolva nem kizárólag az EU-ra hagyatkozna. „Reméljük, hogy Emmanuel Macron (francia elnök) francia szempontból Európa jövőjéért száll síkra. De mi saját magunkkal fogunk foglalkozni. Belső problémáinkat nekünk kell megoldanunk a régióban. Emellett jó kapcsolataink vannak Kínával, Oroszországgal és Törökországgal is” – jelentette ki a szerb államfő.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a múlt heti brüsszeli EU-csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy bár a legtöbb tagállam a bővítés mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megkezdésében, ezért a döntést a jövő évre halasztották el.
Zoran Zaev észak-macedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, és országában előrehozott választást jelentett be. Az uniós bővítés 2013-ban megrekedt, Horvátország csatlakozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors csatlakozási tárgyalásokat folytatnia az EU-val.
(MTI)
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
Az Európai Bizottság elnöke nem győzte magasztalni Magyarországot.
A Mathias Corvinus Collegium eseményén a szakértők felvázolták Magyarország 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásának előnyeit, hátrányait, jövőképét, valamint elemezték a keleti nyitás stratégiájának fontosságát is.
A felszín alatt az európai társadalmak zöme fortyog. Hogy ez elég lesz-e az újjászületéshez? Visszaállítható-e az európai értékek fénye? Június 9-e után kiderül! Krupincza Mariann írása.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
