Ezer euró, készpénzben – kétségbeesett ötlettel állt elő Magyarország szomszédja
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
„Nincs ok arra, hogy ezen változtassunk” – mondta a volt belügyminiszter.
Herbert Kickl korábban menesztett osztrák szabadságpárti belügyminiszter csütörtökön kijelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy ismét ezt a tárcát vezethesse, ha a szeptember 29-re kitűzött osztrák előrehozott parlamenti választásokat követően az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) ismét koalícióra lépne.
„Ezt az álláspontot fogjuk képviselni a (koalíciós) egyeztetéseken. Nincs ok arra, hogy ezen változtassunk” – mondta Kickl az Österreich című hírlapnak és az oe24.TV-nek adott interjújában arra a kérdésre válaszolva, hogy a belügyi tárca feltételét jelenti-e az esetleges néppárti-szabadságpárti együttműködésnek.
Az APA osztrák hírügynökség ugyanakkor emlékeztetett, hogy az ÖVP egyértelműen kizárta annak lehetőségét, hogy Kickl újra miniszter lehessen.
Norbert Hofer, az FPÖ elnöke szerdán higgadtan reagált az ÖVP-t vezető Sebastian Kurz bejelentésére, hogy újbóli hatalomra kerülése esetén Kickl nem lesz kormánytag, s a belügyminiszteri posztot saját maga fogja betölteni.
Hofer megerősítette, hogy szívesen folytatná a koalíciót az ÖVP-vel. Mint mondta, a választási kampányban gyakran szurkálódnak a pártok és feltételeket szabnak az együttműködéshez, de „a választásokat követően aztán úgyis sok minden másképp van” és sikerült egyezségre jutni.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután nyilvánosságra került egy videofelvétel, amely súlyosan kompromittálta az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós FPÖ azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét. Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP elnöke Herbert Kickl szabadságpárti belügyminiszter menesztését javasolta. Ezt követően azonban válaszképpen az összes szabadságpárti miniszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátásával, így részleges ügyvivő kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek parlamenti jóváhagyása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg egy ügyvezető szakértői kormány megalakításával, amely az őszi előrehozott választásokig marad hivatalban.
(MTI)