Irán fogadkozik, nem akar atomfegyvert

Irán soha nem fog atomfegyver megszerzésére törekedni - jelentette ki Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az IRIB iráni állami hírügynökségnek kedden. Zaríf ezzel arra utalt, hogy a világon eddig egyedül az Egyesült Államok vetett be atomfegyvert, és Donald Trump amerikai elnök saját állítása szerint azért fújta le az utolsó pillanatban az Irán elleni katonai csapást, mert 150 emberéletet követelt volna.

„Tényleg 150 ember miatt aggódott? Hány embert gyilkoltak meg atomfegyverrel? Hány nemzedéket pusztítottak el ezekkel a fegyverekkel?” –tette fel a kérdést az iráni diplomácia vezetője. „Mindeközben mi vallási meggyőződésünk miatt sosem törekszünk majd arra, hogy ilyen fegyverünk legyen” - tette hozzá Zaríf.

Korábban arról twittelt az iráni miniszter, hogy Donald Trump amerikai elnök környezetének – B-csoportként emlegetett – keményvonalas politikusai háborút akarnak, nem békét. Ezt azután tette, hogy Trump az iráni vezetőket érintő szankciókról rendelkezett. A büntetőintézkedések Ali Khamenei ajatollah és munkatársai, valamint az iráni Forradalmi Gárda nyolc parancsnoka ellen irányulnak. De Zaríf is rajta lesz, Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter a nap folyamán közölte, hogy ő a héten került a szankciós listára. Mnuchin szerint Irán dollármilliárdoktól eshet el az intézkedések következtében.

„Donald Trumpnak száz százalékban igaza van abban, hogy az amerikai hadseregnek semmi keresnivalója a Perzsa-öbölben. A csapatok kivonása teljességgel összhangba lenne úgy az Egyesült Államok, mint a világ érdekeivel. Csakhogy mostanra világos, hogy a B-csoportot nem foglalkoztatják az amerikai érdekek, megvetik a diplomáciát és háborúra szomjaznak” – írta az iráni külügyminiszter mikroblogján.

Zaríf szerint az úgynevezett B-csapat, soraiban a keményvonalas John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval és a konzervatív Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel, konfliktusba kergetheti Trumpot Iránnal.

Éles bírálat New Yorkban

Madzsíd Taht-Raváncsi, iráni ENSZ-nagykövet a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) zárt ajtók mögötti rendkívüli ülését követően élesen elítélte az újabb amerikai szankciókat országa ellen. Mint mondta, Washington gazdasági háborút és gazdasági terrorizmust folytat az iráni néppel szemben. Úgy fogalmazott, hogy az amerikai döntés újabb bizonyítéka annak, hogy Washington nem törődik a nemzetközi joggal és renddel.

Az iráni diplomata hangsúlyozta, a helyzet feszültségmentesítéséhez az Egyesült Államoknak ki kell vonniuk a flottájukat a térségből. Taht-Raváncsi elismételte a teheráni vezetés álláspontját, miszerint az amerikai felderítő drónt iráni terület felett lőtték le, s nem nemzetközi vízek felett, ahogy azt Washington állítja. Kijelentése alátámasztására radarfelvételeket mutatott fel a BT tanácskozásán.

Az ENSZ-nagykövet a jelen körülmények között kizárta a tárgyalásokat Washingtonnal. Mint mondta, amíg az Egyesült Államok szankciókkal fenyegetőzik, nincs helye párbeszédnek.

Az ENSZ BT elítélte és a nemzetközi béke- és biztonság komoly fenygetésének nevezte az olajtankerek elleni dróntámadásokat a Perzsa-öbölben. „A tanács tagjai sürgetik az érintett feleket és a térség országait, hogy gyakoroljanak maximális önmérsékletet és foganatosítsanak intézkedéseket a feszültség mérséklése, illetve megszüntetése érdekében” – hangoztatta Manszúr al-Otaibi kuvaiti ENSZ-nagykövet.

onathan Cohen, ügyvivő amerikai ENSZ-nagykövet pedig azt hangsúlyozta, hogy Washington továbbra is azon lesz, hogy gazdasági nyomásgyakorlással és diplomáciai erőfeszítéssel visszahozza a tárgyalóasztalhoz Iránt. Közölte: a BT-nek beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államoknak bizonyítéka van arra, hogy Irán a felelős a tankhajók elleni májusi és júniusi támadásokért is.

Trump még a szankciók aláírása előtt hétfőn egy sor Twitter-bejegyzést szentelt Iránnak és az Irán körül kialakult feszültségnek. Egyik bejegyzésben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Öböl-térség hajózási útvonalainak védelme nem elsődleges fontosságú az amerikai kormány számára. „Arra sincs szükségünk, hogy a térségben legyünk, hiszen a világ első számú energiatermelőjévé váltunk” – írta. Majd más olajimportáló országokat szólított fel arra, hogy tegyenek meg mindent a Hormuzi-szorosban történő hajózás biztonságáért.

Elbarikádozott diplomácia?

Donald Trump amerikai elnök tartósan elbarikádozta a diplomácia útját az újabb szankciókkal, amelyek célpontjainak egyike az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője – írta Abbász Muszávi iráni külügyi szóvivő a Twitteren kedden. Trump „kormánya jó úton halad afelé, hogy felszámolja az összes létező nemzetközi mechanizmust, amelynek célja a világ békéjének és biztonságának szavatolása” – tette hozzá a szóvivő.

Teherán és Washington között a teheráni túszdráma (1979-81) óta nincs közvetlen diplomáciai kapcsolat. Az Egyesült Államokat Svájc képviseli az iszlám köztársaságban. 

Róháni nem érti

Értelmetlennek nevezte, és élesen bírálta Haszan Róháni iráni elnök kedden az újabb washingtoni szankciókat, amelyek többek közt a síita ország legfőbb politikai és vallási vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot veszik célba.  Róháni az iráni állami televízióban élőben közvetített beszédében úgy fogalmazott, hogy Fehér Ház „szellemileg retardált”, és hozzátette, hogy a Hameneit célzó szankcióknak semmi értelmük, mert az ajatollahnak nincsenek vagyontárgyai külföldön.

Róháni leszögezte, hogy Teherán stratégiai türelme nem jelenti azt, hogy megijedtek volna. „És hogy akar Washington tárgyalni, ha egyúttal szankciókat vet ki a külügyminiszterre is?” – tette fel a kérdést beszédében az elnök Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterre utalva, akit szintén sújtanak az új szankciók.

Ugyanekkor John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelenleg Jeruzsálemben találkozik izraeli és orosz hivatali partnerével, megismételte: Washington ajtaja továbbra is nyitva áll a „valódi tárgyalások” előtt. Kifejtette, hogy e tárgyalásoknak elsősorban Irán atomprogramját és a terrorizmus finanszírozását kell célozniuk. „Iránnak csupán be kell lépnie ezen az ajtón” – mondta Bolton.

Erősebb Irán légvédelme, mint gondolták?

Az iráni légvédelem fejlettségére irányítja rá a figyelmet, hogy Teherán képes volt múlt csütörtökön lelőni egy amerikai drónt a Hormuzi-szoros felett, és szakértők szerint ezt komolyan számításba kell venni egy Irán elleni esetleg nyílt háború esetén.

Az amerikai haditengerészet Global Hawk nevű felderítő drónja nagy magasságban repült, a Forradalmi Gárda légvédelmi ereje mégis képes volt kilőni egy föld-levegő rakétával. Az eset elemzők szerint jól mutatja Irán légvédelmi kapacitásának fejlettségét, illetve azt is, hogy Teherán azt akarja, hogy az Egyesült Államok ezzel tisztában is legyen.

Irán minden jel szerint fejlesztette légvédelmi képességeit vagy ennek érdekében vásárolt felszerelést. Azt állítják, hogy helyi gyártmányú légvédelmi rakétát használtak, és ha ez igaz, akkor ennek komoly jelentőséget kell tulajdonítani, annál is inkább, mert ebben az esetben Irán ezeket a rendszereket akár térségbeli szövetségeseinek is átadhatja – fejtette ki Becca Wasser, a Rand Corporation amerikai agytröszt elemzője.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 2019-es adatai szerint Irán 32 orosz SZ-300-as légvédelmi rendszerrel rendelkezik, amelyeket Moszkva 2016-ban kezdett el szállítani Teheránnak. Irán ezeken kívül saját fejlesztésű fegyvereket is gyárt: a Bavar 373-at, valamint a Raad elnevezésű légvédelmi rendszert, amelyeket gyakran fel is vonultatnak a teheráni katonai parádékon. A Forradalmi Gárda közlése szerint az amerikai drónt is a Raad rendszer egyik változata semmisítette meg.

„Az ellenség tiltott zónába küldte legfejlettebb felderítő repülőgépét, és az egész világ láthatta, hogyan lőtték le azt a drónt” - mondta Hoszein Hánzádi ellentengernagy, az iráni flotta parancsnoka, hozzátéve, hogy ez a válaszlépés könnyedén megismétlődhet, és „az ellenség ezt tudja is”.
Egy névtelenséget kérő, egykori francia hírszerzési vezető úgy vélte, ha az amerikai légierő nagy erővel be akar hatolni iráni területek fölé, akkor veszteségekkel kell számolnia, mert az irániak várni fogják őket.

Dan Gettinger, a New York-i Bard College drónokat tanulmányozó központjának egyik vezetője kifejtette: a Global Hawk „hatalmas méretű” (40 méter hosszú, akkora, mint egy Boeing 737-es), és lassan repül, nagy magasságban, de ez – ahogy csütörtökön is láthattuk – nem jelent feltétlenül problémát bizonyos légvédelmi rendszerek számára. Ennek a drónnak a lelövésének körülményeit egész biztosan számításba fogják venni ezentúl a térségbeli műveletek során – mondta el Gettinger az AFP francia hírügynökségnek.

Hozzátette: az incidens felidézi a U-2 nevű amerikai felderítő repülőgép esetét. A U-2-t 1960-ban lőtték le a Szovjetunió felett, és a pilóta, Gary Powers szovjet fogságba esett, majd egy, korábban az Egyesült Államokban elfogott szovjet kémért cserébe elengedték. A U-2 esete nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak megkezdték a pilóta nélküli repülőgépek fejlesztését.

Bár szakértők szerint komolyan kell venni az iráni légvédelem képességeit, az amerikai drón múlt heti lelövéséből nem kell azért azt a következtetést levonni, hogy Teherán képes lenne áthatolhatatlan falat emelni a határai köré a világ első számú légierejével szemben. Douglas Barrie, az IISS szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy a drón esete azt azért nem bizonyítja, hogy Irán képes lenne fenntartani légvédelmét egy átfogó támadással szemben.

(Az MTI hírei alapján készült összeállítás.)