A kanadai kormány egy olyan törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé, amely sokkal nehezebbé tenné a menedékjog megszerzését.
A Kanadában benyújtott menedékjogi kérelmekről az Immigration and Refugee Board (IRB) nevű szervezet dönt. Ez az intézmény kvázi bírói törvényszékként működik, s arról jogosult dönteni, hogy az adott kérelmező megfelel-e a menekültek helyzetére vonatkozó egyezményben foglalt kritériumoknak, s jogosult lehet-e arra, hogy megszerezze a menedékjogot. Az IRB a meghallgatások során engedélyezi a bizonyítékok bemutatását, tanúk beidézését, illetve még jogi tanácsadást is biztosít az eljárásban résztvevők számára, valamint ezenfelül a fellebbezés lehetőség is garantálja.
A kanadai menekültügyi eljárás alapjait egy 1985-ös legfelsőbb bírósági ítélet rakta le. A döntés leszögezte, hogy ha az IRB elé tárt tények és bizonyítékok hitelessége megkérdőjelezhető, akkor minden egyes kérelmező esetében személyes meghallgatást kell tartani. Ez pedig oda vezetett, hogy egyre lassabbá vált az elbírálási folyamat, illetve az új kritérium bevezetése hatalmas anyagi terhet is ró az államkasszára. A rendszer kritikusai pedig azt is nehezményezik, hogy az elbírálási és az esetleges fellebbezési folyamat hosszúságát kihasználva egyre többen adnak be menedékkérelmet Kanadában.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat éppen az előzőekben említett nehézségekre reagál. Az új jogszabály szerint ugyanis csak azok nyújthatnának be a jövőben menedékkérelmet az IRB-nek, akik se az Egyesült Államokban, se az Egyesült Királyságban, se Ausztráliában, se Új-Zélandon még nem folyamodtak védelmezett státuszért. Az elbírálás szempontjából nem fog számítani, hogy a nevezett országokban visszautasították-e a kérvényt, vagy egyáltalán foglalkoztak-e vele, mivel maga a beadás ténye lesz a mérvadó. A kormány lépését nagyon sok menekültekkel foglalkozó szervezet elítélte, mivel szerintük a jogszabálytervezet semmibe veszi az 1985-ös legfelsőbb bírósági döntést, illetve a meghallgatások visszautasítása felér azzal, hogy Kanada teljes mértékben elfogad egy másik ország menekültügyi rendszerében meghozott ítéletet.