Ennek már a fele se tréfa: figyelmeztetést adtak ki skandináv országok egy esetleges világháború miatt
A norvégoknál azt is megüzenték az embereknek, hogy milyen élelmiszerekből tárazzanak be.
A svéd Zöld Párt két prominens politikusa a tegnapi nap folyamán véleménycikket tett közzé a svéd sajtóban, amelyben az európai demokrácia védelmére kidolgozott programjukat ismertették.
Alice Bah Kuhnke – a Zöld Párt listavezetője az európai parlamenti választásokon, korábban a svéd kormány demokráciaügyi minisztere –, valamint Bodil Valero – a párt jelenlegi EP-képviselője – egy négy pontból álló javaslatcsomagot jelentetett meg a baloldali Aftonbladet című napilap véleményrovatában. Meglátásuk szerint szerte Európában egyre inkább teret nyernek a különféle szélsőséges, jobboldali pártok, amelyek ma már uniós szinten is együttműködnek egymással.
A két politikus szerint égető problémaként jelentkezik az is, hogy folyamatosan szűkül a civil társadalom mozgástere, és a sajtószabadság is komoly fenyegetésekkel néz szembe. A szerzők külön kiemelték, hogy egyes államok – így például Magyarország és Lengyelország – rendszeresen vezet be az uniós alapszerződésekkel ellentétes törvényeket.
Minthogy értékelésük szerint az EU nem rendelkezik megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan fellépni a szerződésekkel ellentétesen működő tagállamokkal szemben, a Zöld Párt európai parlamenti kampányának középpontjába emelték ennek megváltoztatását. Ennek keretében négy fő irányelvet fogalmaztak meg az európai demokrácia korlátozásának meggátolására.
Az első pont szerint az EU-t fel kell hatalmazni arra, hogy csökkenthesse vagy akár teljesen megvonhassa az uniós támogatásokat azon tagállamoktól, amelyek megsértik a jogállamiság, az emberi jogok és a kisebbségek védelmének elvét.
A második pont értelmében a zöld politikusok uniós szintű védelmet vezetnének be az általik fontosnak tartott etnikai kisebbségekre és az LMBTQ-személyekre vonatkozóan. Érdemes megjegyezni, hogy az őshonos kisebbségek védelmét célzó Minority SafePack-kezdeményezés már közel sem népszerű a svéd zöldek körében.
A harmadik pontjuk szerint megerősítenék az EU Alapjogi Ügynökség jogköreit, és több forrást biztosítanának a működéséhez. Úgy vélik ugyanis, hogy az alapvető jogok területén működő tanácsadó szerv kiemelt szerepet kaphat az uniós értékek megvédésében.
Végezetül a negyedik pont értelmében sürgetik egy diszkriminációellenes irányelv elfogadását, amely minden uniós polgár számára biztosítaná a jogi és személyes biztonságot. A diszkriminációellenes küzdelemre további forrásokat is különítene el a két zöld politikus.