Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
A tervezet lehetővé tenné a nemzeti kisebbségek számára, hogy polgári peres bírósági eljárásokban is használhassák anyanyelvüket.
Hallgatólagosan elfogadta a román szenátus szerdán az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet, amely lehetővé tenné a nemzeti kisebbségek számára, hogy polgári peres bírósági eljárásokban is használhassák anyanyelvüket.
A polgári eljárásjog módosítását célzó tervezet indoklásában a kezdeményezők rámutatnak, hogy Romániában a büntetőperekben szabályozott és működő gyakorlat az, hogy a románul nem tudó félnek hivatalos tolmácsot biztosítanak, akinek a munkabérét az igazságügyi minisztérium költségvetéséből fedezik. Ezt a joggyakorlatot akarja bevezetni a tervezet a polgári perrendtartásba is, ennek hiánya ugyanis hátrányos megkülönböztetést jelent a románul nem tudó peres felek számára, akiknek ily módon sérülnek a méltányos eljáráshoz való alkotmányos jogaik.
A hatályos jogszabály szerint a román nyelvet nem ismerő külföldieknek, hontalanoknak és a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak joguk van hivatalos tolmácshoz a bíróság előtt, hogy megismerhessék az ellenük felhozott vádakat, a másik fél álláspontját, illetve ismertethessék saját álláspontjukat.
A törvénymódosítás arról rendelkezik, hogy a hivatalból kirendelt tolmács munkabérét az igazságügyi minisztérium költségvetéséből kell fedezni. Ha a felek egyetértenek, a fordítói feladatokat hivatalos tolmács helyett a bírósági jegyző is elláthatja.
A kétkamarás román parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező megvitatnia minden törvénytervezetet, ezért amennyiben a házbizottság elé terjesztésétől számított másfél (adott esetben két) hónapon belül nem tűzik napirendre a ház plenáris ülésén, hallgatólagosan elfogadott tervezetként kerül tovább a döntő házhoz.
A szokásjog szerint azoknak a tervezeteknek a megvitatását „spórolják meg" az első házban, amelyek elfogadását vagy elutasítását nyilvánvalónak tekintik a bukaresti törvényhozók.
A bírósági anyanyelvhasználatot a polgári peres eljárásokra is kiterjesztő RMDSZ-es törvényjavaslat ügyében a képviselőház a döntő kamara.
(MTI)