Elbukott az alkotmánybíróság reformjáról szóló kezdeményezés Szlovákiában

2018 nyarán a jelenleg is regnáló szlovák kormánykoalíció olyan új módosító javaslatokat nyújtott be a parlamentnek, amelyek alapjaiban változtatták volna meg az alkotmánybírók választásának eljárásrendjét. A jelenlegi kiválasztási procedúra megváltoztatásához azonban alkotmánymódosítás is szükséges. Az ügyet azért kísérte kiemelt figyelem, mert a jelenleg 13 fővel működő szlovák alkotmánybíróságból 9 tagnak 2019 februárjában lejár a mandátuma. Az Alkotmánybíróság bíráit a Szlovák Köztársaság elnöke nevezi ki 12 éves időszakra a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának javaslata alapján. A Nemzeti Tanácsnak kétszer annyi jelöltet kell megneveznie, mint amennyit az elnök végül kiválaszt. A hatályos jogszabályok szerint tehát a Tanács most 18 jelöltet nevez meg, akik közül kilencet az elnök választ ki. Ezt a szabályozást változtatta volna meg a Smer-SD, Szlovák Nemzeti Párt, Most–Híd alkotta kormánykoalíció közös kezdeményezése, amely komoly szigorításokat vezetett volna be az alkotmánybírák választásának felételei közé.

A Gál Gábor (Most-Híd) igazságügyi miniszter által augusztusban benyújtott tervezet azonban időközben több változtatáson is keresztülesett, s hosszú hónapokon átívelő vitasorozat kísérte az alkotmánybírák kinevezéséről szóló javaslatokat. Gál Gábor javaslatában az szerepelt, hogy az új bíráknak megfelelő jogi képzettséggel kell rendelkezniük, elismert jogászoknak kell lenniük, továbbá bizonyságot kellene tenniük morális integritásukról is. A jelölteknek továbbá arról is nyilatkozniuk kellene, hogy részrehajlás nélkül, igazságosan fognak eljárni az eléjük kerülő ügyekben. Arra azonban szinte senki sem számított, hogy a Smer-SD politikusa, Robert Madej az utolsó pillanatban teljesen átírja Gál Gábor javaslatát. Madej kétféle kiválasztási rendszert javasolt a törvényhozó plénum számára. Az egyik az volt, hogy az alkotmánybírákat a parlament válassza meg 90 szavazatos többséggel az elnök beleszólása nélkül, a másik pedig az, hogy legalább 76 képviselői igennel 2 személyt javasoljon a parlament a mindenkori elnöknek, akinek ebből a kettőből kell egy jelöltet kiválasztania. Azt is szorgalmazta továbbá, hogy az alkotmánybíróság elnökét és alelnökét ezután az alkotmánybírói testület válassza saját soraiból. A 150 fős szlovák parlament végül nem szavazta meg a Madej-féle módosítást, emiatt marad a jelenleg is hatályos választási rendszer. Ennek értelmében 2019 februárjában, amikor 9 alkotmánybíró mandátuma lejár, Andrej Kiskának 18 javaslatból kell majd kiválasztani a 9 új bírát.  

Kristína Babjaková, a Via Iuris civil szervezet tagja csalódását fejezte ki a szavazással kapcsolatban. Szerinte a parlament egy olyan lehetőséget szalasztott el, amellyel javítani tudta volna a bírák kiválasztási eljárását. Darina Malová politikai elemző szerint az október 23-i kaotikus szavazás nem fest túl előnyös képet a szlovák demokráciáról. Szerinte a szavazás eredménye még inkább polarizálni fogja a társadalmat. Pavol Baboš politikai kutató szerint a végeredmény így is Robert Ficonak kedvez, aki valószínűsíthetően elnyeri majd az alkotmánybíróság elnöki posztját. Gál Gábor sajnálatát fejezte ki, hogy a parlament nem szavazta meg a módosításokat, szerinte is egy előrelépést mutató döntés lehetett volna az alkotmánymódosítás megszavazása – írja a szlovák Spectator. 

Szerző: Tóth Klaudia, az NKE hallgatója