Németország kormánya az új alaptörvény-módosításon keresztül szeretne több befolyást szerezni egyes tartományi ügyek felett. A tervezett javaslat értelmében ugyanis olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint például az oktatás vagy tömegközlekedés, a tartományok csupán a végrehajtásban vehetnének részt.
A Tagesspiegel értesülései szerint komoly feszültség alakult ki a tartományi és szövetségi érdekek között az Alaptörvény tervezett módosításai miatt. A német kormány a 2019. évi költségvetés tervezetével párhuzamosan nyújtotta be az Alaptörvény módosításának tervezetét is. Az új javaslat célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy egyes tartományi hatáskörbe tartozó ügyekben (oktatás, szakképzés, szociális lakások építése, helyi tömegközlekedés) a szövetségi kormány pénzügyi támogatást nyújthasson a tartományoknak. A jelenlegi joggyakorlat erre nem ad lehetőséget a szövetségi és a tartományi hatáskörök elhatárolása miatt. Érdekességként említhető, hogy az iskolák digitalizációját támogató programot már 2017-ben elfogadta a szövetségi kormány, de az erre elkülönített 3,5 milliárd euró folyósítását az Alaptörvény módosításának elfogadásához köti.
Jogtechnikai szempontból a német Alaptörvény módosításához kétharmados többség szükséges a Bundestagban. A végső szavazás menete egyelőre kétséges, mivel még a kormányzópártban is többen ellenzik a tervezett módosításokat. Armin Laschet (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, és Winfried Kretschmann (Zöldek) baden-württembergi miniszterelnök közös dokumentumban adtak hangot aggodalmuknak. Mindketten felemelték szavukat a tartományi hatáskörök folyamatos megnyirbálása ellen, ugyanis az Alaptörvény 2017-es módosításával megnyílt a lehetőség arra, hogy a szövetségi kormány támogathassa a szintén tartományi kézben lévő felsőoktatást. Ezen kívül az is lehetővé vált, hogy a szövetségi kormány segítse a pénzügyi nehézségekkel küzdő közösségek szövetségi érdekű infrastrukturális beruházásait. Szerintük Berlin most túl messzire ment a tervezett módosításokkal, illetve ezek a lépések súlyosan sértenék a tartományi érdekeket, hatásköröket.
A mostani módosítás értelmében a pénzügyi támogatás lehetőségének megteremtésével párhuzamosan a szövetségi kormányra szállna át a tartományok tervezési és ellenőrzési jogköreinek egy része is, a kritikusok szerint arra alacsonyítva a tartományokat, hogy csupán a végrehajtásban segédkezzenek. A javaslat a 2018. október 25-én megkezdődött Miniszterelnökök Konferenciáján is napirenden szerepelt, ahol a házigazda, Hamburg első polgármestere üdvözölte a szövetségi kormány azon szándékát, hogy támogatni kívánja az oktatást. A javaslat megszavazásához a Bundesratban a 69 szavazatból 46-ra van szükség, azonban ehhez a kormányzó nagykoalíciónak mindenképpen szereznie kell külső támogatókat.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
