Csalódottak a nyugat-európai szírek, hogy haza kell menniük
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
A múlt héten egy indiai menedékkérő öngyilkosságot követett el Japánban, mivel kérelmének elbírálása nagyon sokáig tartott. Ezután több mint negyven fogva tartott menedékkérő kezdett éhségsztrájkba.
Több mint negyven fogva tartott menedékkérő kezdett éhségsztrájkba Japánban, miután a múlt héten egy indiai sorstársuk öngyilkosságot követett el – közölték kedden a helyi hatóságok. A tiltakozó mozgalom vasárnap kezdődött, miután egy, a harmincas éveiben járó indiai férfit, akinek a személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, felakasztva találtak a Tokiótól északkeletre fekvő Ibarakiban lévő létesítmény zuhanyozójában.
„Feltételezzük, hogy azért folytatnak éhségsztrájkot, hogy az ideiglenes szabadlábra helyezésüket követeljék” – mondta Akinaga Daiszuke, a 300 embert őrző központ egyik vezetője. Akinaga szerint az öngyilkosság váltotta ki az éhségsztrájkot. Sajtóértesülések szerint a férfi depressziós lett, mert kérelmének elbírálása nagyon sokáig tartott. Akinaga nem kívánta közölni a tiltakozók állampolgárságát, sem a számukat, de a Kyodo japán hírügynökség úgy tudja, hogy több mint negyvenen folytatnak éhségsztrájkot.
A japán bevándorlási szabályok nagyon szigorúak, és kevés menedékjog iránti kérelmet fogadnak el. Tavaly mintegy 20 ezer kérelmező volt, de alig húsz kapta meg a menekültstátuszt – közölte nemrégiben a bevándorlási hivatal egyik képviselője. A kormány szerint a menedékkérők többsége gazdasági bevándorló, de a bevándorlók jogait védő szervezetek és az ENSZ úgy véli, hogy Japán gyakorlatilag teljesíthetetlen feltételeket támaszt még azokkal a menedékkérőkkel szemben is, akik súlyos veszélyben vannak a származási országukban. Civil szervezetek, ügyvédek és bevándorlók évek óta bírálják a menedékkérők számára fenntartott létesítményekben uralkodó körülményeket és a bevándorlási hivatal dolgozóinak kemény magatartását.
2016-ban 2,38 millió külföldi élt Japánban – kevesebb, mint az összlakosság 2 százaléka –, többségükben ázsiai országokból származók.
(MTI)