Az amerikai elnök pénteken tartott megbeszélésén Washington új afganisztáni stratégiáját tárgyalták, Donald Trump „tanulmányozza és mérlegeli az opciókat, és megfelelő időben megteszi a szükséges bejelentést” – nyilatkozta a Fehér Ház szóvivője.
Hosszas megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnök közeli munkatársaival Washington új afganisztáni stratégiájáról pénteken, de a várakozásokra rácáfolva egyelőre nem hozott róla döntést. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője Camp Davidben – a mindenkori amerikai elnökök hivatalos hétvégi rezidenciáján, Washington közelében – este közölte újságírókkal, hogy az elnök hosszas megbeszélést folytatott Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval és a Nemzetbiztonsági Tanács több munkatársával Afganisztánról, áttekintette a követendő stratégiára vonatkozó elképzeléseket, de a megbeszéléseket még a hétvégén folytatják, s várhatóan ezt követően születik döntés.
A szóvivőnő szerint nemcsak Afganisztánra, hanem egész Dél-Ázsiára vonatkozó új stratégiai elképzeléseket vázoltak fel a szakértők Donald Trumpnak. Az új stratégia „az amerikai érdekek védelmét szolgálja Dél-Ázsiában” – fogalmazott Huckabee Sanders. Hozzátette: az elnök „tanulmányozza és mérlegeli az opciókat, és megfelelő időben megteszi a szükséges bejelentést”.
A nemzetbiztonsági tanácsadó és munkatársai egyértelműen csapatnövelést javasolnak. McMaster már egy július közepén tartott egyeztetésen is amellett foglalt állást, hogy 3000-5000 fővel kellene növelni az Afganisztánban lévő amerikai csapatok létszámát. További lehetőségként merült fel a jelenlegi 8400 fős csapatlétszám változatlan szinten tartása, vagy csak nagyon szerény mértékű növelése. A nemzetbiztonsági tanácsadó által előterjesztett egyik lehetőség még a csapatok kicsiny mértékű csökkentése, de ezzel egyidejűleg a hírszerzési tevékenység, valamint a drónokkal történő csapásmérések erősítése.
A Camp Davidben tartott megbeszéléseken kitértek a Pakisztánnal folytatandó politikára is. Pakisztánt az amerikai kormányzat akár a terrorizmust támogató államok listájára is felveheti, hacsak nem tesz meg mindent az afgán tálibok és a legveszélyesebbnek tartott pakisztáni terrorszervezet, a Hakkani-hálózat vezetőinek kézre kerítéséért. Elemzők emlékeztetnek rá, hogy James Mattis védelmi miniszter júliusi kabuli látogatásakor megerősítette Asraf Gáni afgán elnöknek, hogy az Egyesült Államok változatlanul elkötelezett az afgán kormányzat mellett. A védelmi miniszter a héten Washingtonban újságíróknak azt mondta, hogy „nagyon, nagyon közel állnak” a döntéshez az új afganisztáni stratégiát illetően.
A héten még az is szóba került, hogy – washingtoni szóhasználattal élve – „privatizálják” a háborút: vagyis elfogadják Eric Prince üzletember, egy haditengerészeti elitegység egykori parancsnokának javaslatát, hogy szerződéses biztonsági szakemberek vegyék át az amerikai csapatok feladatainak legalább egy részét. James Mattis nem erősítette meg egyértelműen ezt a lehetőséget, de újságíróknak azt mondta: ez a megoldás is része lehet az új afganisztáni stratégiának.
(MTI)
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Világszenzáció készülődik a magyar fővárosban.
Arra hivatkoztak, hogy a magzat nem tekinthető élőlénynek, így az abortusz nem minősíthető halálozási oknak.
