Nyugatról érkező elismerés: „Kívülállóként azt látom, hogy Orbán Viktor ezeket a csapdákat eddig sikeresen elkerülte”
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
A brit törvényhozás felső kamarájának módosító javaslata szerint a kormánynak az 50. cikkely aktiválása után három hónapon belül intézkedési javaslatcsomagot kell kidolgoznia annak garantálására, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó EU-állampolgárokat a Brexit után is ugyanolyan jogok illessék meg, mint most. A kormány erről csak a Brexit-tárgyalások során akart megállapodni. A Lordok Háza döntése után a tervezet visszakerült az alsóház elé, de ez akkor is vereség a kabinet számára.
A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel szerdán a Lordok Háza a brit kormányt. A brit törvényhozás felső kamarájának szerda este hozott többségi döntése vereséggel ér fel a kormány számára. Theresa May miniszterelnök hivatalos álláspontja ugyanis az, hogy a külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon kell majd megállapodni, viszonossági alapon, vagyis azzal a feltétellel, hogy az EU-ban maradó tagországok is garantálják az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülését.
A Lordok Háza a kormány szándékával ellentétes szerdai döntésével annak a kormányzati határozattervezetnek a részletes vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése hivatalosan el is indítja – Nagy-Britannia kilépési folyamatát az Európai Unióból.
A szerdai záró vitanap után 358:256 arányban megszavazott felsőházi módosító döntés azonban nem végleges, mert a tervezet a következő hetekben visszakerül az alsóház elé, amely érvénytelenítheti a Lordok Házának módosító határozatát.
A módosítási döntés alapján – ha a teljes parlamenti eljárás végén mégis érvényben maradna – a kormánynak az 50. cikkely aktiválása után három hónapon belül intézkedési javaslatcsomagot kell kidolgoznia annak garantálására, hogy a Nagy-Britanniában élő és dolgozó EU-állampolgárokat a brit EU-tagság megszűnése után is ugyanolyan életvitelszerű nagy-britanniai tartózkodási jogosultságok illetik majd meg, mint most.
A brit kormány ezzel egyetért, és jelezte is szándékát arra, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról. Theresa May miniszterelnök ugyanakkor elveti, hogy ebben a kérdésben a törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London attól tart ugyanis, hogy egy ilyen kötelező egyoldalú brit garanciavállalás esetén az Európai Unióban maradó országokkal nehezebb lenne egyezségre jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról.
A Lordok Háza által szerdán elfogadott módosító indítvány az 50. cikkely aktiválására adandó felhatalmazás törvénytervezetének februárban tartott alsóházi vitájában is felmerült. Az alsóház azonban végül is módosítások nélkül, kényelmes többséggel adta jóváhagyását a cikkely aktiválásához, és a tervezet ezután került a felső kamara elé.
Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosítását, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat március végi elkezdésére kidolgozott menetrend. (MTI)