Iráni mérnök a Mandinernek: Minket túszul ejtettek

Emad Iránban született és nőtt fel, olajmérnökként végzett. Vannak még gyerekkori emlékei a '79-es iszlám forradalom előtti időkből. „1979 előtt Irán nagyon gyorsan fejlődött, de inkább csak gazdaságilag és nem politikailag. A sah diktátor volt, viszont jó szándékú emberként törődött az országgal.” A hetvenes évekre viszont feszültté vált a nemzetközi helyzet Irán körül: az akkor Nyugatra szabadon járó diákok körében a baloldali eszmék terjedtek, meg akarták dönteni a sah uralmát, és a belső és külső feszültségek végül az iszlám forradalomba torkollottak. A rendszerváltás mélyen érintette az perzsa társadalmat.

Magasan képzett értelmiségi család tagja, édesapja rehabilitációs specialista orvos, a shirazi egyetem professzora volt. A család a nyolcvanas években többször utazhatott Nyugatra, és a família több tagja most is az Egyesült Államokban, illetve Kanadában él. Az első családtagok még a hetvenes-nyolcvanas években vándoroltak ki Amerikába. Egyébként mintegy egymillió iráni származású ember lakik az Egyesült Államokban, és köreikben felülreprezentáltak a magasan képzett tudósok, szakemberek.

Diaszpóralét

Emad testvérei is kivándoroltak az ezredforduló körül: egyik fivére Kanadában neurológus, a másik Svédországban biológus; a nővére pedig Amerikába költözött, nyelvészként és fordítóként dolgozik. Ő maga pedig olajmérnökként Hollandiába ment és szakmájában kezdett dolgozni.

És most az egész családot felforgatja az új amerikai szabályozás. Amerikában élő rokonaik egyre több diszkriminációval találkoznak, míg a máshol élő családtagok az új beutazási korlátozás miatt nem is látogathatják meg ott élő rokonaikat.

„Én és a családom, más irániakhoz hasonlóan úgy érezzük, túszul vagyunk ejtve” – fogalmaz Emad.

Elmondja: a több mint egy évszázados iráni szabályozás szerint az irániaknak nem lehet kettős állampolgárságuk, és akármit csinálsz, te akkor is iráni állampolgár maradsz. Külön kérvényt kell benyújtani az állampolgárságról való lemondáshoz, de ezt szerinte lehetetlen megkapni.

Létezik a diszkrimináció

„Faji és vallási alapú diszkriminációt, rasszista cselekményeket tapasztalunk” – folytatja a szerte a nyugati világban élő családja tapasztalatait Emad. „Mintha másodrendű állampolgárok lennénk.” Angolul akcentus nélkül beszélő, nyelvész lánytestvérét is érték rasszista vagy sértő inzultusok Amerikában.

Szerinte ezt a megkülönböztetést részben a kint dolgozó magyarok is megtapasztalhatják a nyugati országokban; Magyarország pedig a Közel-Kelet felől érkezőkkel csinálta ugyanezt – fogalmaz.

Emad szerint a probléma az, hogy a nyugati országokban a nem eléggé tájékozott és képzett társadalmi rétegek számára céltáblának állították a közel-keletieket. Egy kollégája Trump győzelme kapcsán e-mailt írt neki, amiben azt a fehér felsőbbrendűség győzelmeként ünnepelte. „Nyugaton dolgozó szakemberként is érzem a megkülönböztetést és a negatív megjegyzéseket. De megtanultam nem figyelni rájuk.”

Az iráni olajmérnök úgy látja: Donald Trumpnak tervei lehetnek szülőhazájával szemben, bár szerinte Irán évtizedek óta nem lépett fel támadólag az Egyesült Államok ellen, sőt Iránnak a forradalom óta alig van kapcsolata a nyugati világgal. „Trump a diplomáciai út helyett átlagos iráni állampolgárokat használ fel túszként az Iránnal való tárgyalásaira.”