Nem reagál a Nemzetközi Büntetőbíróság a magyar kormány leveleire

Magyarország jelölteti magát az ENSZ Emberi Jogi Bizottságába – jelentette be pénteken Szijjártó Péter az ENSZ Közgyűlés ülésszakának általános vitájában elhangzott felszólalásában. A külgazdasági és külügyminiszter egyúttal megköszönte a támogatást azoknak az országoknak, amelyek már kinyilvánították, hogy támogatják a magyar jelöltséget. 

Szijjártó Péter azt mondta, hogy „szabad és hagyományaira, kultúrájára, kereszténységére büszke, és a szabadságáért a múltban megküzdő nemzet képviselőjeként” állt a pódiumra, s beszéde elején utalt arra, hogy éppen az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom hatvanadik évfordulóján emelkedik szólásra az ENSZ Közgyűlésének vitájában. 1956-ra kitérve elmondta hogy Magyarország akkor nem kapott kívülről segítséget, de a szabadságharcosok hősies erőfeszítései erőt adtak a magyaroknak a diktatúra túléléséhez és ahhoz, hogy végül 1990-ben szabadok lehessenek. 

Büntetne Szijjártó

Beszédében a miniszter kifejtette: a világ óriási kihívásokkal néz szembe, olyan kihívásokkal, amelyek drámai változásokat idéztek elő az eddig megszokott világrendben: a terrorista szervezetek világszerte tapasztalható terjedésével, a világ egyes kulcsfontosságú és sebezhető térségeinek destabilizálódásával, és azzal, hogy mintegy 60-65 milliónyi ember vándorol, vagy kényszerül elhagyni lakhelyét. „Nem túlzás immár azt állítani, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk e változások pozitív irányú megváltoztatásához” – mondta a külügyminiszter. 

E cél eléréséhez szerinte három politikai erőfeszítés valóra váltására van szükség. Meg kell semmisíteni a globális terrorizmus kulcsfontosságú tényezőjét, az Iszlám Államot, mert amíg ez nem történik meg, nem lesz békesség és stabilitás Európa déli, délkeleti határainál. Fel kell számolni az embercsempészek globális hálózatát is – szögezte le Szijjártó Péter –, hiszen ártatlan emberek ezreinek halálát okozták. „Azt hiszem, valamennyien egyetértünk, hogy emberiség elleni bűntetteik nem maradhatnak büntetlenül” – fogalmazott.

A Nemzetközi Büntetőbíróság nem reagál a leveleinkre

Hangsúlyozta: változtatni kell a migránspolitikákon is, amelyek arra ösztökélnek embereket, hogy kockára tegyék életüket, határsértéseket kövessenek el, s otthonaiktól több ezer kilométernyire eső országokba induljanak. A migráció és a migráció okozta kihívás különlegesen komoly téma. Ezért érzelmektől fűtött viták helyett jóérzésre és ésszerűségre alapozott vitákra van szükség - mondta, s hozzátette: „Ahelyett, hogy vádolnánk vagy ostoroznánk egymást, a nemzetközi jog nagyon is stabil alapjára kell helyezkednünk, amely kimondja: a biztonságos élethez való jog alapvető emberi jog, de az annak az országnak a kiválasztása, ahol élni akar valaki, már nem tartozik az alapvető emberi jogok közé”. 

Szijjártó Péter ezután a magyar politika eredményeiről számolt be, amelyek – mondta – sikeresen járulnak hozzá a globális kihívások jó irányba tereléséhez. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy hazánk annak a 23 országnak egyike, amely katonákat küld az Iszlám Állam elleni harcba. 143 magyar férfi és nő teljesít szolgálatot – védelmi egységben és pesmergák kiképzésében – Irakban. Szóba hozta, hogy Magyarország sürgeti a Nemzetközi Büntetőbíróságot az Iszlám Állam által a keresztény közösségek ellen elkövetett bűntettek kivizsgálására. „Sajnáljuk és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a bíróság főügyészének küldött leveleinkre nem érkezett válasz, és ugyancsak szomorúan fogadtuk, hogy a Biztonsági Tanács a szíriai helyzetet sem utalta a Nemzetközi Büntetőbíróság elé” – jelentette ki. 

(MTI)