The Guardian: Nagy bajban Európa két vezető hatalma
A brit lap szerint ha Párizs és Berlin képtelen komoly politikai döntéseket hozni erős kormányok hiányában, az Unió hónapokig vagy még tovább is mocsárban vergődhet.
Pontosan egy éve mondta Angela Merkel német kancellár egy sajtótájékoztatón a migrációs válsággal kapcsolatban, hogy „sikerülni fog, megoldjuk”. A Süddeutsche Zeitungnak ebből az alkalomból adott interjújában Merkel arról beszélt, hogy Németország korábban eltolta magától a menekültügy kérdéskörét, és hogy az integráció ugyan nehezebb lett, de meg lehet oldani.
Németország sokáig nem foglalkozott megfelelően a menekültek témájával és a schengeni külső határok védelmével – mondta Angela Merkel német kancellár egy szerdán megjelenő lapinterjúban. Az interjú abból az alkalomból készült, hogy egy éve, 2015. augusztus 31-én mondta először nyilvánosan a menekültválsággal kapcsolatban, hogy „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das), vagyis Németország megbirkózik a válsággal.
A Süddeutsche Zeitung című lap szerdai – digitális formátumban kedd este kiadott – számában a német kormányfő kiemelte: „Túl sokáig mi németek sem vettünk tudomást a problémáról” és arról, hogy „összeurópai megoldásra” van szükség. Mint mondta, már 2004-ben és 2005-ben is sok menekült érkezett, de Németország Spanyolországra és a külső határokon fekvő más országokra hagyta a gondot, és ellenállt „a menekültek arányos elosztásának”. Tagadhatatlan, hogy Németország a balkáni háborúk idején befogadott sok menekült után „nagyon örült” annak, hogy „a témát főleg másoknak kell megoldaniuk” – jegyezte meg a kancellár.
Angela Merkel hangsúlyozta: „mély meggyőződésből” mondta egy éve berlini nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy „sikerülni fog, megoldjuk”, és annak tudatában, hogy nagy és nehéz feladatról van szó. A „német egység gyermekeként” világos volt számára, hogy ismét új utakra kell lépni, és le kell győzni a bürokratikus akadályokat és félelmeket. Mindehhez a „sikerülni fog, megoldjuk” ösztönző erejű, jó jelszó, amely „célt és tartást” ad, de a sajtótájékoztató előtt nem gondolta volna, hogy sokat idézett kijelentés lesz belőle – mondta a kancellár.
Arra a kérdésre, milyen érzésekkel érkezett a sajtókonferenciára, felidézte, hogy nem sokkal korábban történtek a zavargások a szászországi Heidenauban, és a belügyminisztérium augusztus 19-én jelentette be, hogy a menedékkérők várható számáról adott előrejelzését 450 ezerről 800 ezerre módosítja, vagyis augusztus 31-én már régen világos volt, hogy Németország „hatalmas kihívás” elé került.
Egész Németországra vonatkozott a „wir schaffen das”
Arról, hogy kire vonatkozik a többes szám a „sikerülni fog, megoldjuk” mottóban, elmondta, hogy saját magára és a kihívást vállaló összes többi politikusra, az önkéntesekre, a segélyszervezetekre, a gazdaságra, a társadalom egyéb részeire, „végül is egész Németországra” gondolt, mert „Németország erős ország volt és most is az”. Ugyanakkor nem csak Németországra, hiszen „nekünk európaiaknak kell gondoskodnunk az uniós külső határok biztosításáról és a mozgás szabadságának megőrzéséről a schengeni övezeten belül”. A kancellár a többi között kifejtette: tudatosan törekedtek arra, hogy minden, amit a menekültekért tesznek, ne azok kárára történjék, akik mindig is itt éltek vagy nagyon régen itt élnek. Ezzel lehet jelezni, hogy ők „ugyanannyira fontosak, mint eddig”, aminek révén az emberek félelmeinek legalább egy részét el lehet oszlatni.
A jelszóban szereplő megoldás, megbirkózás mikéntjéről szóló kérdésre elmondta, hogy belpolitikailag két fontos feladat van. Az egyik a menedékkérők regisztrációja, elhelyezése és a folyamatokat rendező, irányító egyéb mechanizmusok működtetése a helyi közösségek túlterhelése nélkül. A másik feladat ezeknek az „egész más kultúrkörből érkező” embereknek a beillesztése a befogadó társadalomba, ami „minden, csak nem problémamentes”. Szokás a helyzetet összevetni a második világháború után hazájukból elüldözött németek befogadásával, de „egészen más, amikor valaki Szíriából, Irakból vagy Eritreából jön”, más nyelvet beszél és muzulmánként más vallású, mint a németországi emberek többsége. „Az integrációs feladatok másmilyenek és nagyobbak, de meg lehet oldani őket, ha az értékeink irányítanak” – mondta Angela Merkel.
A terrorizmus a menekültválság előtt is probléma volt
Azzal kapcsolatban, hogy miként változhat meg Németország, kiemelte, hogy a változás önmagában nem jelent rosszat, az élet velejárója, a kérdés inkább az, hogy olyan változás történik-e, amelyet sokan nem akarnak, mert kényszerűnek és ellenőrizhetetlennek élik meg. Ezért kell rögzíteni, hogy „mi fontos nekünk” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az alaptörvény értékeinek, a szabadságnak, a demokráciának, a jogállamiságnak és a szociális piacgazdaságnak „nem szabad változnia, és nem is változik”.
A menekültek beáramlása és a terrorizmus összefüggésére vonatkozó kérdésre válaszul kiemelte: a hatóságok „természetesen” észrevették, hogy nem minden menekült jó szándékkal érkezik, és azt is tapasztalják, hogy iszlamista csoportok megpróbálják menekültekbe sulykolni nézeteiket. Azonban „egyszerűen nem igaz, hogy a terrorizmus a menekültekkel érkezett, hiszen már korábban itt volt a legkülönbözőbb formákban” – tette hozzá Angela Merkel. A menekültek „nagyon nagy többsége az erőszak, a gyilkosság, a bombák és a terror elől” menekült Németországba és „semmi mást nem kíván, csak nyugalmat és egy új esélyt az életre” – mondta.
Azonban a fenyegetettségről nyíltan kell beszélni és következetesen fel kell lépni a biztonság megőrzéséért. Nyíltan kell beszélni arról is, hogy Kölnben szilveszterkor „teljességgel elfogadhatatlan bűncselekmények” történtek. „Köln drámája” éppen az volt, hogy „az a benyomás keletkezhetett”, hogy valamit el kell hallgatni vagy nem a súlyának megfelelően kell beszélni róla – mondta a német kancellár.
Angela Merkel az interjúban egyebek között arról is szólt, hogy a német lakosság túlnyomó többségére ugyan nem jellemző az idegenellenesség, de bizonyos mértékben, és részben „nagyon erőszakos formában” mégis jelen van és az utóbbi egy évben a korábbinál sokkal erősebben megmutatkozott. Ilyen helyzetben pedig nagyon fontos, hogy „legalább a politikusok” mérsékelt hangvételű nyilatkozatokat tegyenek és „felelősségteljesen bánjanak a nyelvvel”.