Az osztrák kancellár kiáll a szükségállapot esetleges bevezetése mellett

Kiállt Christian Kern osztrák kancellár a szükségállapot esetleges bevezetése mellett az APA osztrák hírügynökség hétfőn közölt interjújában, azonban reményét fejezte ki, hogy Ausztria rendkívüli intézkedés nélkül is tartani tudja a befogadás idei évre meghatározott felső korlátját.

Szeptember elején megbeszélést folytat a magyar és az osztrák belügyi, valamint védelmi tárcavezető – jelezte a kancellár, aki szerint a tárgyalásokon meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy a migránsokat vissza lehessen küldeni Ausztriából Magyarországra. Tájékoztatása szerint amennyiben a két országnak sikerül megegyeznie, a szeptember hatodikai kormányülésen dönthetnek a menekültügyi szükséghelyzetre vonatkozó szövegről.

Az osztrák politikai vezetés már hónapok óta vitázik azon, hogy – tekintettel a menekültek nagy számára – bevezessék-e, és ha igen, mikortól lépjen életbe a szükségállapot. Ez esetben a menekülteket már az osztrák határnál visszautasítanák. Az osztrák kormány korábbi döntése szerint 37 500 menekültkérelmet fogad be az ország idén. 

A belügyminiszter által júliusi közepén ismertetett adatok szerint Ausztriában több mint 22 ezer menekültügyi eljárás indult 2016 első félévében, az idei évre meghatározott felső korlát mintegy hatvan százaléka.

Felkészülés

A kancellár a hétfőn közölt interjúban elmondta: ugyan az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a menekültek száma, azonban az országnak fel kell készülnie arra, hogy Törökországban vagy Észak-Afrikában megváltozik a helyzet, és megindulnak az emberek.

Christian Kern kiállt az uniós külső határok védelme mellett. Arról is beszélt, hogy Ausztria hozzá kíván járulni a szerb-magyar és a szerb-macedón határvédelem támogatásához. „Amennyiben a határvédelem és a török menekültügyi megállapodás működik, várhatóan tartani tudjuk a befogadás felső korlátját, vagyis hogy 37 500 embernél több ne érkezzen idén Ausztriába” – mondta a kancellár. 

Kern az interjúban arról is szólt, hogy Törökországgal a csatlakozási tárgyalások helyett másfajta együttműködési formát szorgalmazna. Hozzátette, hogy ennek nem lenne kihatása a menekültügyi megállapodásra, hiszen a megbeszéléseket új formában ugyan, de folytatnák. 

Reális együttműködés

Kern abból indul ki, hogy Törökországnak is érdeke az unióval kötött menekültügyi megállapodás, máskülönben megkérdőjeleződne a teljes együttműködés. Az osztrák kormányfő szerint Ankarával a gazdasági, biztonsági és menekültügyi politikát érintő, „reális” együttműködésre van szükség.

Christian Kern augusztus elején arról beszélt, hogy párbeszédet kezdeményezne az Európai Tanácsban (EiT) a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról. Kern a csatlakozási tárgyalásokat „diplomáciai fikciónak” nevezte, mivel szerinte azokon nem értek el előrelépést Törökország uniós felvételével kapcsolatban. Szándéka szerint a csatlakozási tárgyalások megszakítása téma lehetne az uniós tagországok állam- és kormányfőinek szeptember 16-án tartandó ülésén.