Hány szír migránst lehetne hazaküldeni Európából? Mutatjuk!
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Schiffer Andrással készített hétfőn megjelent interjúnkban az LMP társelnök-frakcióvezetője önkritikát gyakorolt a migráció kérdésében tett korábbi nyilatkozatait illetően. A politikus most elmondta, hogy nincs abban semmi szégyellnivaló, ha valaki az idő múlásával jobban rálát egyes krízishelyzetekre.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a migráció kérdésében tett korábbi nyilatkozatai és a Mandinernek adott interjúban elmondottak nem jelentenek pálfordulást.
A politikus szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli műsorában azt mondta, tavaly, amikor a migráció kérdése téma lett a magyar belpolitikában, benne is azok a reflexek működtek, hogy milyen migrációs kihívásokkal kellett szembenézni a 20. században, milyen menekültügyi helyeztek voltak és azokra mi volt a tisztességes válasz. Az idő múlásával — és ebben semmi szégyellnivaló nincs — jobban rálátni a különböző krízishelyzetekre, amelyek természetében eltérő helyzetek, mint amilyenekkel Európa és Magyarország szembesült a 20. században — fogalmazott. Schiffer András szerint az, amivel most szembenézünk, nem „klasszikus menekülthelyzet”, hiszen nem lehet tudni, hogy milyen harci területekről hányan kelhetnek útra.
Schiffer úgy vélte, hamis a „határvédelem vagy kvóta” szembeállítás. A határvédelmet meg kell oldania Európának, de amikor közös európai megoldásokat sürgetünk, akkor hitbéli kérdést csinálni a kvótából fatális tévedés — mondta. Azok a javaslatok, amelyeket eddig az Európai Tanács asztalára kerültek, működésképtelenek, ha közös európai megoldásban gondolkodunk, akkor nem tudjuk kizárni a „kvótaszerű” megoldást — tette hozzá.
Az LMP társelnöke a köznevelési kerekasztalról azt mondta, a kormány érdemi egyeztetés helyett „bábozik”. Amit köznevelési kerekasztalnak hívnak, az az 1970-es, 1980-as évekből már ismert módszer, „a hatalom körülveszi magát olyan szervezetekkel, amelyek a kormány tenyeréből esznek, egyébként a közoktatás működéséhez semmi közük nincsen” — fogalmazott.