Angela Merkel szerint egy évvel a minszki megállapodások megkötése után még mindig ingatag a tűzszünet Kelet-Ukrajnában, így a békefolyamat politikai szakaszának elindításának feltételei egyelőre nem adottak. Porosenko agresszornak nevezte Oroszországot. A szakadárok naponta negyvenszer sértik meg a tűzszünetet és nehézfegyvereket is bevetnek az ukrán elnök szerint.
A kelet-ukrajnai konfliktus valamennyi részvevőjének jó lenne a békés rendezésről szóló minszki megállapodások végrehajtása, amely azonban továbbra is várat magára, és még a tartós fegyvernyugvást sem sikerült biztosítani a válságövezetben – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélése előtt.
A kancellár az ukrán államfő társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy csaknem egy évvel a minszki megállapodások megkötése után még mindig ingatag a tűzszünet, és az az elvárás sem teljesült, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői eljuthassanak a válságövezet határ menti részére. Így továbbra sincsenek meg a feltételek a békefolyamat politikai szakaszának elindításához – állapította meg Angela Merkel.
A németek és a franciák békét akarnak
A kancellár hangsúlyozta, hogy a fehérorosz fővárosban tavaly februárban Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát szakadárok képviselői által német-francia közvetítéssel kötött megállapodások maradéktalan betartása valamennyi félnek hasznos lenne, és megnyitná az utat az Oroszország elleni európai uniós szankciók feloldásához.
Németország és Franciaország továbbra is kiáll a minszki folyamat mellett, és annak előmozdítására törekszik – tette hozzá, rámutatva, hogy Francois Hollande francia államfő külpolitikai tanácsadójával együtt tárgyal Petro Porosenkóval.
Németország Ukrajna gazdasági, pénzügyi támogatását is tovább folytatja, a tavalyi 700 millió euró után az idén is segíti a kijevi vezetést a gazdaság beindítását célzó munkájában – fűzte hozzá Angela Merkel.
Továbbra is használnak nehézfegyvereket a térségben
Petro Porosenko nyilatkozatában agresszornak nevezte Oroszországot, és azt mondta, hogy a Moszkva által támogatott szakadárok csak januárban 1200 alkalommal, naponta átlagosan negyvenszer sértették meg a tűzszünetet, egyebek között nehézfegyverek bevetésével, amelyeket már régen ki kellett volna vonni a frontvonal térségéből, és a Minszkben rögzített előírások ellenére 140 embert még mindig fogságban tartanak.
Hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, mert Moszkva a Donyec-medencében kibontakozott konfliktus befolyásolásával egész Ukrajnát akarja destabilizálni, a minszki folyamatnak pedig nincsen alternatívája, de azt nem lehet csak az ukrán fél erőfeszítéseivel, „egyoldalú lépésekkel” előmozdítani.
A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-ben tört ki az ukrán haderő és az oroszbarát szakadárok között. A harcok sújtotta területen a hivatalos adatok szerint több ezer ember vesztette életét, többségük civil. Kijev és a Nyugat azzal vádolják Moszkvát, hogy a Krím félsziget 2014. márciusi annektálása után katonákat vezényelt Kelet-Ukrajnába, az orosz kormány azonban ezt következetesen tagadja. A konfliktus békés rendezéséről 2015. február 12-én kötöttek megállapodást Minszkben.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Jelentősek a késések.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Milyen csodás ez a nap.
A magyar válogatott csapatkapitánya nem felejtette el ígéretét.
