A brit miniszterelnök szerint ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, az „ugrás lenne a sötétbe”, és további kockázatok felesleges vállalását jelentené az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban.
David Cameront a BBC televízió vasárnapi magazinműsorában a brüsszeli EU-csúcson pénteken elért reformegyezségről, illetve a brit EU-tagság sorsáról szombaton hivatalosan is meghirdetett, június 23-ára kiírt népszavazásról kérdezték. Arra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a nagy vívmány ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi jobban tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket.
A kilépés a szuverenitás illúzióját jelenti
Arra a kérdésre, hogy megvalósítható lesz-e ennek kidolgozása a 27 többi EU-társállam mindegyikére, a brit kormányfő azt mondta: nincs szó bonyolult számítási képletekről, csak meg kell határozni az egyes EU-országok relatív megélhetési költségeit. Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a „szuverenitás illúzióját” lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában – mondta.
Hozzátette: az EU-csúcson elért megállapodással Nagy-Britannia úgy tud az EU tagja maradni, hogy nem kell részt vennie a mind szorosabbra fonódó integráció folyamatában, nem kell feladnia a fontot, és nem kell csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.
Cameron szerint a kilépést pártoló kampánycsoport érvelésének gyengesége az, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, „az EU attól még itt lesz az ajtónk előtt”, és például diszkriminációt alkalmazhat a brit üzleti szférával szemben, ami ellen a brit kormány az unión kívülről nem sokat tehetne.