Választások előtt Szlovákiában: magyar esélyek

„Az erőteljesebb érdekvédelem hívei számára a választáson az MKP jelenti az első számú opciót. Amint azonban fentebb láthattuk, ez a tábor az MKP számára önmagában nem garantálja a parlamenti bekerülést, így fontos, hogy olyan témákat is beemeljenek a kampányba, amelyekkel a felvidéki magyarok mindkét nagy választói csoportja azonosulni tud, országos és helyi szinten egyaránt. Az MKP legfontosabb mozgósító eszköze a migrációs válsághoz kapcsolódó aláírásgyűjtési akció lett. Az októberben indított petíció a migránsok befogadását szabályozó kvóták ellen szól, és felszólítja a szlovák belügyminisztériumot, kezdeményezzen olyan jogszabályi módosításokat, amelyek az érvényes helyi népszavazások eredményét kötelező érvényűvé teszik a kormány számára. A mostani ciklusban kétszer is megtörtént, hogy a helyi népszavazás eredményéről – migráns kérdésben Bősön, helységnévhasználat tekintetében pedig Pereden – a kormány nem volt hajlandó tudomást venni. A petíciós íveket eddig 65 ezren írták alá, ami bizonyítja, az MKP kezdeményezésével olyan problémát vetett fel, amely fontos az embereknek. Egyúttal a bevándorlók tekintetében sikerült olyan jelentős témát találnia a pártnak, melyben álláspontja egyrészt teljes egészében megegyezik a szlovákiai magyar és többségi társadalom túlnyomó részének nézeteivel, másrészt pedig gyökeresen eltér a menekültügyben az európai szolidaritást támogató Most-Híd pártétól. A helyi népszavazások kötelező érvényűvé tétele tekintetében ugyanakkor a két párt álláspontja hasonló. A vegyes párt már említett Polgári Vízió 2016 c. programjának Fenntartható vidék című alfejezetében így fogalmaz: »A tapasztalatok alapján felül kell vizsgálni a helyi népszavazások rendszerét; biztosítani kell, hogy a kormány ne tudja elszabotálni a lakosság döntéseit, legyen szó a települések összevonásáról és szétválásáról, vagy azok megnevezéséről. Természetesen az ilyen nagy hatású döntések esetében szigorú kritériumrendszer szabná meg a helyi közösségek mozgásterét, de egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy a jog adta kereteken belül a lakosság autonóm módon dönthessen.« (...)

Amennyiben 2016 márciusában az elmúlt két parlamenti választáshoz hasonlóan 60 százalék körül alakul a részvétel, úgy 2010-hez és 2012-höz képest a Magyar Közösség Pártjának mintegy húszezer szavazattal kell több szavazatot szereznie a parlamentbe jutáshoz. A felmérések alapján az MKP az ötszázalékos küszöb határán mozog, a Most-Híd támogatottsága pedig 7-8 százalék körüli. Mindkét párt törvényhozásba kerülés esetén a két frakció mintegy 25 képviselővel rendelkezne, a magyar nemzetiségű képviselők száma pedig 20 fő körül alakulna. Az MKP esetében az aláírásgyűjtés sikeressége megmutatta, a migránskérdés tematizálása jó alap volt a választóbázis mobilizálásához. Kérdés, sikerül-e a menekültügy témájával új szavazókat szereznie a pártnak, akár a korábban otthon maradókat mobilizálni, akár pedig a legfőbb riválistól szimpatizánsokat átcsábítani, lévén a migránskérdésben a Híd a liberális álláspontot képviseli. Ugyancsak több ezer új szavazót jelenthet a különféle civil szervezetek képviselőinek szerepeltetése az MKP listáján, akik közül a fiatalok (a Via Nova ICS tagjai és a Fiatal Függetlenek) jelentős mértékben járulhatnak hozzá a lista sikeres szerepléséhez, új lendületet, újfajta gondolkodást és látásmódot hozva a politikába, megszólítva ezzel az első szavazókat és a politikától eddig távol maradó fiatalokat.”