Egy friss közvélemény-kutatás szerint a britek kétharmada támogatja azt, hogy Nagy-Britannia EU-tag maradjon, és csupán 22 százaléka véli úgy, hogy az országnak ki kellene lépnie az EU-ból. Negyedszázada nem volt ilyen magas az EU-tagság támogatottsága a britek körében.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a britek kétharmada azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. A brit EU-tagság támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas. Az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által a legnagyobb londoni regionális napilap, az Evening Standard megbízásából elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy ha most tartanák a konzervatív párti brit kormány által 2017 végéig tervezett népszavazást a brit EU-tagságról, a választók 66 százaléka voksolna a bennmaradásra, és csak 22 százalék adná szavazatát Nagy-Britannia kilépésére az EU-ból. A 12 százaléknyi bizonytalan szavazó kiszűrésével 75:25 a további brit EU-tagságot, illetve a kilépést támogatók arányának megoszlása. Az országos átlagon belül a Konzervatív Párt híveinek 63 százaléka is Nagy-Britannia EU-tagságát pártolja; az ellenzéki Munkáspárt táborában 76 százaléknyian szavaznának arra, hogy Nagy-Britannia az unióban maradjon.
Gideon Skinner, az Ipsos MORI politikai kutatásokért felelős igazgatója a felmérés eredményeit kommentálva kiemelte: a brit EU-tagság hazai támogatottsága csaknem negyedszázada nem volt olyan magas, mint most. Hozzátette: e támogatottság már a májusi parlamenti választások előtt is folyamatosan növekedett. Skinner hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy 2011-ben, az euróövezeti válság fellángolásának idején a kilépést pártolók voltak többségben, vagyis egy esetleges újabb válság ismét fordíthat a közhangulaton.
Más felmérések is egyértelműen a brit EU-tagságot pártolók többségét mutatják, jóllehet az Ipsos MORI vizsgálata jelzi az eddigi legnagyobb támogatottsági arányt. A YouGov közvélemény-kutató cég néhány hete ismertetett legutóbbi felmérése azt mutatta ki, hogy a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, és 33 százalék támogatná Nagy-Britannia távozását az EU-ból.
David Cameron brit miniszterelnök két éve jelentette be, hogy Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig London újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a brit kormány szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. A brit Konzervatív Párt – amely 2010 után az EU-párti Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott – a májusi parlamenti választásokat váratlan fölénnyel megnyerte, és az új, immár egypárti többségi konzervatív brit kormány be is nyújtotta az EU-referendumról szóló törvénytervezetet az alsóházban.
A Daily Mail című konzervatív napilap kormányzati forrásokat idézve szombaton azt írta, hogy a brit kormány valószínűleg a 2017 végében kijelölt határidő előtt több mint egy évvel, akár már jövő októberre kiírhatja az EU-tagságról szóló referendumot.
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
