Az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség (NSA) a német hírszerzéssel (BND) együttműködve kémkedett a francia kormány, az államfői hivatal és az Európai Bizottság ellen – írja a Süddeutsche Zeitung. A lap szerint az NSA éveken keresztül visszaélt a német partnerszervezettel folytatott együttműködés adta lehetőségekkel. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a német kormány tudott-e erről.
Az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) közreműködésével kémkedett a francia kormány és az államfői hivatal, valamint az Európai Bizottság ellen – írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung.
A müncheni lap szerint a német kormányzat szakemberei megállapították, hogy az NSA éveken keresztül visszaélt a német partnerszervezettel folytatott együttműködés adta lehetőségekkel, és a külföldi hírszerzési feladatokat ellátó BND bajorországi lehallgató, megfigyelő állomásáról többek között a francia külügyminisztérium és az elnöki hivatal, valamint az Európai Bizottság magas beosztású munkatársai ellen kémkedett.
Ugyanakkor a Bad Aiblingban működő állomáson végzett tevékenység elemzése során csak elvétve bukkantak célzott ipari kémkedésre utaló jelekre. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint vállalatokat mindenekelőtt azért érintett az NSA tevékenysége, mert a szolgálat illegális exportügyletekre utaló adatokat keresett. „Az ügy lényege a politikai kémkedés európai szomszédaink és uniós intézmények ellen” – mondta a Süddeutsche Zeitung egy forrása.
A BND és az NSA együttműködése egy 2002-ben kötött megállapodáson alapul, amely a terrorellenes erőfeszítésekről szól. Elsőként a Der Spiegel című hírmagazin hírportálja (Spiegel Online) számolt be arról, hogy az NSA túlterjeszkedett a megállapodásban rögzített kereteken. A portál egy héttel ezelőtt közölt beszámolója szerint a BND adatbázisait éveken keresztül fésülték át az NSA-tól kapott keresőkifejezések – például mobiltelefonok száma és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek vagy e-mailcímek – alapján. Az amerikai szolgálat így német és más nyugat-európai cégekről és személyekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést, ami ellentétes a BND tevékenységét szabályozó előírásokkal és a 2002-es megállapodással.
A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint BND és a szervezet felügyeletét ellátó kancellári hivatal még nem fejezte be az ügy vizsgálatát. Az NSA-tól kapott valamennyi keresőkifejezést megvizsgálják, ezek száma pedig igen jelentős. Csak 2013-ban 690 ezer telefonszámra és 7,8 millió IP-címre kerestek rá a német hírszerzés rendszereiben a BND-NSA együttműködés keretében. A közös munka során a BND módosította az eljárást, például a .eu végződésű e-mailcímeket automatikusan elutasítják, és hasonló szabály érvényes valamennyi európai partnerállammal kapcsolatban. Egy adatbázisban, amely elutasított keresőkifejezéseket tartalmaz, 40 ezer kifejezés szerepel.
Az NSA európai célpontok elleni tevékenységének dimenzióit 2013 augusztusában tárta fel a BND technikai felderítő részlegének egy alosztályvezetője, aki azonban 2015 márciusáig nem osztotta meg ismereteit a BND vezetésével és a kancellári hivatallal – írta a Süddeutsche Zeitung. Ugyanakkor már 2005-ben voltak arra utaló jelek, hogy az NSA nem a megállapodásnak megfelelően használja ki a Bad Aibling-i állomás lehetőségeit. Az akkori kancelláriaminisztert, a jelenleg a belügyminisztériumot vezető Thomas de Maizere-t 2008 februárjában arról tájékoztatták, hogy az amerikai fél igyekszik kiterjeszteni az adatgyűjtést, és ez nem felel meg a közös érdekeknek. Thomas de Maiziere a jelenlegi ismeretek szerint nem kapott ennél részletesebb tájékoztatást, a következő kancelláriaminisztert, Ronald Pofallát viszont 2010-ben részletes tájékoztatták.
A Süddeutsche Zeitung értesülésével szemben a Bild című lap az utóbbi napokban azt írta, hogy a kancellária 2008 óta tudott a rendellenességről. A Bild szerint a kormány félrevezeti a törvényhozást, Thomas de Maiziere pedig „úgy hazudik, mintha könyvből olvasná”. Az ellenzéki pártok is firtatják a kormány, mindenekelőtt Angela Merkel kancellár és a belügyminiszter felelősségét. Thomas de Maiziere visszautasította a vádakat, és sürgette, hogy hívják össze a nemzetbiztonsági szolgálatokat a törvényhozás részéről felügyelő bizottságot. Mint mondta, legfőbb érdeke a helyzet nyilvános tisztázása, mégis csak a zárt ülésen tanácskozó parlamenti testület előtt számolhat be az ügyről, mert titkos minősítésű adatokról van szó. A bizottság a tervek szerint a jövő héten ül össze.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
A tények makacs dolgok.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A miniszterelnök emlékeztetett, már egy éve annak, hogy Mario Draghi megkongatta a vészharangot az Unió versenyképessége kapcsán, és a helyzet azóta csak rosszabb lett.
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
Jimmy Kimmel konkrétan hazudott a Charlie Kirk gyilkosság kapcsán, csak és kizárólag azért, hogy hergeljen. Ezt már a Disney sem tudta lenyelni.
