Kihirdették a Skócia függetlenségéről szóló népszavazást

2012. január 25. 20:53

Hivatalosan is kihirdette a Skócia függetlenségéről régóta tervezett népszavazást szerdán a skót kormányfő. A referendumra egy jelképes időpontban, 2014 őszén kerül majd sor.

2012. január 25. 20:53

Alex Salmond skót kormányfő az edinburghi parlamentben felszólalva közölte, hogy a népszavazást az eredetei terveknek megfelelően 2014 őszén tartják. A skót kormány szándékai szerint a referendumon megválaszolandó kérdés úgy hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Skóciának független államnak kell lennie?”. Salmond ugyanakkor közölte azt is, hogy kormánya lakossági konzultációt kezdett egy második kérdés lehetőségéről; ez arra vonatkozna, hogy a skót választók megelégszenek-e az edinburghi parlament hatásköreinek kibővítésével, de úgy, hogy Skócia továbbra is az Egyesült Királyság része marad.

A népszavazás kitűzött időpontja jelképes jelentőségű, 2014-ben lesz ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó többszörös túlerőben lévő haderejére. Ez a skót történelem máig legnagyobb katonai diadala, amelynek nyomán Anglia gyakorlatilag végleg lemondott Skócia megszállásáról. A két királyság hivatalosan csak 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült. A skót kormány által meghirdetett népszavazáson ennek a három évszázados uniónak a sorsáról kell majd dönteni. Salmond szerdai parlamenti felszólalásában megerősítette, hogy Skócia szétválás esetén is változatlanul államfőjének ismerné el az angol uralkodót.

London és Edinburgh között jó ideje feszültség forrása a függetlenségi népszavazás terve. A brit kormány azt is vitatja, hogy a skót parlamentnek hatáskörében áll-e a referendum kiírása, és a hivatalos londoni álláspont szerint Skócia gazdaságilag meglehetősen rosszul járna a kiválással. Salmond ezt az érvet szerdán határozottan visszautasította.

Összesen 78 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
korona
2012. január 26. 21:00
Skóciai Szent Margit nyomában A skóciai Edinburgh központjától úgy 15 mérföldnyire található az ősi Dunfermline apátsági templom. Súlyos falai, az ágaskodó kolostorromok jelzik az egykori egyházi és királyi központ színhelyét. Ezek tövében, a romok árnyékában szépen kerített évszázados sírkert húzódik. Köztük néhány súlyos kőlap magyar vonatkozású. Skóciai Szent Margit emlékét őrzik, akit éppen 750 éve, 1251-ben avatott szentté IV. Ince pápa. A skótok országépítő királynőjének ereiben minden jel szerint Árpád-házi vér is csörgedezett. Ha Baranyából vetődnek ide turisták vagy zarándokok, ők "földijükre" emlékezhetnek, hiszen Margit Baranyában született, nevelkedett. A "...cum terra Britanorum de Nadasd" sorokat tartalmazó birtoklevél az Angliába menekült hercegek területét határozta meg. Ennek alapján következtetnek a történészek arra, hogy a Mecseknádasdhoz közeli Réka vára volt szálláshelyük központja. A napjainkban fellobbanó viták ellenére neves hazai és külföldi történetírók állítják ezt, és Szent István unokájaként említik. Bár az utóbbi időkben fellendülőben az irodalom az Árpád-házi vérségi kapcsolat vitathatóságáról, születésének színhelyét azonban a kételkedők sem vitatják. Hogyan is került Margit Skóciába? A dán invázió által Angliából elűzött és Magyarországon befogadott Edmund és Edward hercegek kalandos úton érkeztek Magyarországra. A magyar udvar szokásos vendégszeretettel fogadta az elűzötteket. Ekkor kaptak birtokot. Edward herceg (Vasbordájú Edmund fia) Szent István király leányával, Agathával kötött házasságot. Az ő házasságukból született Margit, Krisztina és Edgar. Visszatérve Angliába, a trónviszályok újra erősödtek, Edward rövidesen meghalt, Margit pedig Skóciába érkezett. Minden jel szerint magyar lovagokkal, akikre mint ősökre máig hivatkoznak egyes skót családok. Edgar lemondott trónigényéről, Krisztina a dél-angliai Ramsey apátság kolostorának főnöknője lett, s ott is fejezte be életét. Margitot III. Malcolm király fogadta Skóciában, az ifjú hercegnő némi tartózkodás után a jóval idősebb uralkodó felesége lett. Házasságukból hat fiú és két leány született, közülük kíváló uralkodói képességeiket többen is bizonyították. Margit - Matild nevű unokájának leányán keresztül - a 331 évig uralkodó Plantagenet-dinasztia ősanyjaként tartható számon. Kegyes élete, bölcsessége a skót nép tudatában máig él, így az étkezések utáni "Szent Margit-áldás", a háziszövés, a sokszínű tartan is az ő nevéhez kapcsolódik. Dunfermline-ben szépen ápolják azt a barlangot, ahol Margit elmélyülten imádkozott, s idegenforgalmi látványosságként is bemutatják a föld alatt húzódó hosszú, titkos járatot. Az apátság hatalmas színpompás üvegablakain őrzi életének eseményeit, a királyi férj, III. Malcolm sírjának szomszédságában. Skóciában máig nagy kultusszal övezik a térítő, a szegényeket és betegeket gyámolító királynő személyét. Ennek példája a skót nép hálája Dunfermline peremén: a nevét viselő modern kórház, amely halálának 900. évfordulóján épült. A közeli fővárosban, Edinburghban a várkápolna Margit nevét viseli, ő tekint le a betérőkre a színes üvegablakról is. A vár történeti kiállításán a skót királyok sorában kivételes nőalakként szerepel Margit. Férje oldalán látható, ahol a magyar Szent Korona képe is feltűnik... Jelkép értékű, hogy az angol várromboló hódítások idején az említett kis kápolnához a katonák egyetlen ujjal sem nyúltak. E várból szállították le a szent királynő holttestét 1093. november 16-án, mindössze három nappal férje és elsőszülött fia halála után, akik csatában vesztették életüket. Edinburgh számtalan emlékét őrzi a kegyes és dicsőséges királynőnek. Nevezetes a St. Gilles-templom gyönyörű, fafaragású oldalkápolnája az ő nevével és faragott alakjával. Ha az Egyesült Királyságban utazgató magyar turista nem jutna el Skóciáig, már Londonban is találkozhat jó néhány emlékével. A Westminster-katedrális skót szentek kápolnája is alkalmat nyújt erre. A kápolna oltárkeresztjének bal oldalán találkozunk dombormívű alakjával. A kutatókat izgató oxfordi emlékekről itt csak említést tennék, legismertebb az úgynevezett Gospel Book of St. Margaret a Bodleian Library-ben. Londontól délre lehet még a korba vezérlő úti célunk a Ramsey apátság hatalmas temploma, ahol Margit húgának, Krisztinának emlékével találkozhatunk a vaskos falak között. A franciaországi Lourdes-ban egy teljes alakos szobor ábrázolja a gyógyító skóciai Szent Margitot: a barlanghoz és a forráshoz közel állították a skóciai katolikusok, talán nem is sejtve, hogy ezzel a híres zarándokhely magyar vonatkozásait bővítik. Messik Miklós
korona
2012. január 26. 20:50
http://hu-hu.facebook.com/pages/Neil-Oliver-Sk%C3%B3cia-t%C3%B6rt%C3%A9nelme/127019387358373
korona
2012. január 26. 20:43
Mindenki érdeklődőnek nagyon ajánlom elolvasni Neil Oliver: Skócia történelme című könyvét. Ebből kiderül bizony, hogy azért a skótok és az angolok több szállal is összefonódottak, nem úgy mínt a lettek és az oroszok. Maga a könyv nagyon érdekes és alapos ismereteket szerezhetünk Skóciáról (Albáról). Ők magukról azt állítják, hogy szkíta (scit vö scot) eredetűek.
realista
2012. január 26. 18:18
Hát kb. annyi közük van a skótoknak az angolokhoz, mint a letteknek az oroszokhoz, akikel a SzU-ban közösködtek. Az is hasonlóság, hogy mindkét esetben a kisebbikre ráerőltették a nyelvüket.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!