Nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz gázról, de Magyarország nagy befektetések előtt áll. Fennáll a veszély viszont, hogy amerikai függőségre cseréljük az oroszt – figyelmeztetett az energiaügyi miniszter.
Az európai energiaválság a fő témája a Mathias Corvinus Collegium immáron hetedik alkalommal megtartott Neighbourhood Dialogues konferenciájának, amelyre kilenc országból mintegy negyven hallgató és tizenhárom előadó érkezett, a többi között Németországból, Svédországból, Lengyelországból, különböző egyetemekről és intézetekből. A résztvevők Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadását is meghallgathatták. A tárcavezető Magyarország energiafüggőségének csökkentési lehetőségeiről is beszélt, és szó volt a megújuló energiák jövőjéről is.
Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója megnyitó beszédében utalt rá, hogy a rendezvénysorozat korábban foglalkozott a covidból való kilábalással, majd a háború gazdasági hatásaival is. A béke sajnos még mindig nem jött el, és mindannyian érezzük a háború gazdasági hatásait.
Szalai idézte Emmanuel Macron francia elnököt, aki kifejezte, hogy országa nem lesz egyetlen nagyhatalom kritikátlan támogatója sem. Szavait itt erősen értékelték, főleg az energia terén. Ezért szükségünk van a vitára, ezen a területen hangsúlyosan is.
Ezt követően Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt arról, hogy az első világháború előtt brit geopolitikai cél volt, hogy a németek ne használják az orosz erőforrásokat technológiai fejlesztésekre. Ez később
Francis Fukuyama megírta a történelem végét hirdető könyvét, és ekkor egy időre Amerika engedte Európának, hogy olcsón jusson orosz energiához, és egy kivételesen jó állapot volt a kontinensnek, de ennek vége. Úgy néz ki, inkább Samuel P. Huntingtonnak lett igaza, aki úgymond megjósolta a mostani háborút is.
A miniszter kijelentette:
A világpolitika drasztikusan megváltozott: mind emlékszünk a covidra, a gazdasági bajokra, a háborúra és az energiakrízisre is, mely konkrétabban Európa energiaválsága. Minden felelős kormány feladata megérteni, mi történt, mi változott meg ilyen erősen, és hogyan lehet kisebbíteni a rossz hatásokat.
Az európai országok előtt ma egy energiaügyi trilemma áll, azaz három kérdéssel néznek szembe. Először is: az olcsó energia korának vége. Az elmúlt tíz-tizenöt évben azt hittük, hogy a fő kérdés a fenntarthatóság, és ez még mindig igaz, legalábbis ez az egyik fontos kérdés. De
Az enyhe tél és a fogyasztás visszafogása miatt most azt hihetjük, hogy vége ennek a gondnak, de „közeleg a tél” – figyelmeztetett a miniszter. Könnyű elfelejteni, hogy a sok gáz, amelyet korábban Európa Oroszországtól kapott, s mellyel feltöltötték a tározókat, most nem érkezik. Történtek jó kezdeményezések, Németország például néhány hónap alatt három LNG-terminált épített ki, de még így is hiányzik 30 milliárd köbméter gáz. A miniszter további veszélyekre hívta fel a figyelmet: remélhetőleg nem fog nőni a fogyasztás, mert akkor nem érjük el a klímacélokat, illetve veszélyt jelent, hogy az orosz függőségből Európa egy másfajta, új függőségbe kerül.
De a hagyományos, eredeti rendszer is megmarad, a terv továbbra is az, hogy nagy erőművek gyártják az áramot, noha ma Magyarországon a napenergiából is sok energiát nyerünk. Mindenesetre Magyarországon nagy befektetések várhatók ezen a téren, akár az eddigi összeg ötszöröse is, amire szükség is lesz, ha el akarjuk érni a klímacélt. Magyarország továbbá befektet a Paks 2-be is. Szerencsére nagy gázvezeték-rendszerünk van, és nagy tározó kapacitásunk, az éves fogyasztás kétharmadát tudjuk eltárolni. Az új gázvezetékek, és a régió új LNG-termináljai nagy lehetőségeket tartogatnak, ha ki tudjuk használni őket – zárta sorait a miniszter.
Fotó: MCC