Az olcsó orosz energia kora a múlté

2023. április 21. 22:10

Nem lehet egyik napról a másikra leválni az orosz gázról, de Magyarország nagy befektetések előtt áll. Fennáll a veszély viszont, hogy amerikai függőségre cseréljük az oroszt – figyelmeztetett az energiaügyi miniszter.

2023. április 21. 22:10
null
Veszprémy László Bernát
Veszprémy László Bernát

Az európai energiaválság a fő témája a Mathias Corvinus Collegium immáron hetedik alkalommal megtartott Neighbourhood Dialogues konferenciájának, amelyre kilenc országból mintegy negyven hallgató és tizenhárom előadó érkezett, a többi között Németországból, Svédországból, Lengyelországból, különböző egyetemekről és intézetekből. A résztvevők Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadását is meghallgathatták. A tárcavezető Magyarország energiafüggőségének csökkentési lehetőségeiről is beszélt, és szó volt a megújuló energiák jövőjéről is.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója megnyitó beszédében utalt rá, hogy a rendezvénysorozat korábban foglalkozott a covidból való kilábalással, majd a háború gazdasági hatásaival is. A béke sajnos még mindig nem jött el, és mindannyian érezzük a háború gazdasági hatásait.

Régiónk függ az orosz energiától, és földrajzi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy egyik napról a másikra leszakadjunk az orosz energiáról.

Szalai idézte Emmanuel Macron francia elnököt, aki kifejezte, hogy országa nem lesz egyetlen nagyhatalom kritikátlan támogatója sem. Szavait itt erősen értékelték, főleg az energia terén. Ezért szükségünk van a vitára, ezen a területen hangsúlyosan is.

Ezt követően Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt arról, hogy az első világháború előtt brit geopolitikai cél volt, hogy a németek ne használják az orosz erőforrásokat technológiai fejlesztésekre. Ez később

amerikai cél lett, most a céljuk, hogy Európa ne kapjon olcsón orosz nyersenergiát.

Francis Fukuyama megírta a történelem végét hirdető könyvét, és ekkor egy időre Amerika engedte Európának, hogy olcsón jusson orosz energiához, és egy kivételesen jó állapot volt a kontinensnek, de ennek vége. Úgy néz ki, inkább Samuel P. Huntingtonnak lett igaza, aki úgymond megjósolta a mostani háborút is.

A miniszter kijelentette:

mára vége annak az időszaknak, amikor előnyös áron lehetett orosz energiához jutni.

A világpolitika drasztikusan megváltozott: mind emlékszünk a covidra, a gazdasági bajokra, a háborúra és az energiakrízisre is, mely konkrétabban Európa energiaválsága. Minden felelős kormány feladata megérteni, mi történt, mi változott meg ilyen erősen, és hogyan lehet kisebbíteni a rossz hatásokat. 

Az európai országok előtt ma egy energiaügyi trilemma áll, azaz három kérdéssel néznek szembe. Először is: az olcsó energia korának vége. Az elmúlt tíz-tizenöt évben azt hittük, hogy a fő kérdés a fenntarthatóság, és ez még mindig igaz, legalábbis ez az egyik fontos kérdés. De

a legfőbb kérdés ma az energiaellátás biztonsága, amely megtört, és ezért ma sokkal fontosabb ügy.

Az enyhe tél és a fogyasztás visszafogása miatt most azt hihetjük, hogy vége ennek a gondnak, de „közeleg a tél” – figyelmeztetett a miniszter. Könnyű elfelejteni, hogy a sok gáz, amelyet korábban Európa Oroszországtól kapott, s mellyel feltöltötték a tározókat, most nem érkezik. Történtek jó kezdeményezések, Németország például néhány hónap alatt három LNG-terminált épített ki, de még így is hiányzik 30 milliárd köbméter gáz. A miniszter további veszélyekre hívta fel a figyelmet: remélhetőleg nem fog nőni a fogyasztás, mert akkor nem érjük el a klímacélokat, illetve veszélyt jelent, hogy az orosz függőségből Európa egy másfajta, új függőségbe kerül. 

Magyarország azt tervezi, hogy sokkal többet fektet az új, zöld energiaforrásokba, például a szélenergiába.

De a hagyományos, eredeti rendszer is megmarad, a terv továbbra is az, hogy nagy erőművek gyártják az áramot, noha ma Magyarországon a napenergiából is sok energiát nyerünk. Mindenesetre Magyarországon nagy befektetések várhatók ezen a téren, akár az eddigi összeg ötszöröse is, amire szükség is lesz, ha el akarjuk érni a klímacélt. Magyarország továbbá befektet a Paks 2-be is. Szerencsére nagy gázvezeték-rendszerünk van, és nagy tározó kapacitásunk, az éves fogyasztás kétharmadát tudjuk eltárolni. Az új gázvezetékek, és a régió új LNG-termináljai nagy lehetőségeket tartogatnak, ha ki tudjuk használni őket – zárta sorait a miniszter. 

Fotó: MCC

Összesen 120 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2023. április 23. 11:29
Magyarország nem szegény energiaforrásban, csak olajban és földgázban. Ugyanis Magyarország több szempontból is szerencsés helyzetben van energia tekintetében. Melyek ezek? Rendelkezik több olyan szuperforró geotermikus ponttal, ahol a földkéreg vékonysága miatt pár kilométer mélységben a lesajtolt víz gőzzé válik. Ebből kettő esetében a kőzet porózus, ezért a lesajtolt víz gőzzé alakítva a porózus kőzetből visszajutva gőzturbinát tud meghajtani, paksi modul teljesítményének megfelelő áramtermelést téve lehetővé. Közel hasonlóan, mint az izlandi áramtermelő geotermikus erőműnél. Mellette egy város fűtési melegvizét és egy termáltavat is biztosít. Ez a hőforrás nem fogy ki, és nem függ importtól. Maga a beruházás nem egyszerű, de ha egy bonyolult Duna Aréna el tudott készülni egy év alatt, akkor itt is képes a magyar ipar csúcsteljesítményre. Az itt működő külföldi cégek is érdekeltek ilyen erőmű létesítésében. Meg kell itt jegyezni, hogy a korábban hozzáférhető, a hazai forró pontról, hasznosításáról szóló szakmai anyagok ma szinte elérhetetlenekké váltak az interneten. Az ország két harmada alatt a geotermikus hő biztosítja a fűtéshez a hőenergiát. Ez azt jelenti, hogy a távfűtéseket át lehet állítani, illetve ki lehet terjeszteni. Megfelelő technológiával a hő nem fogy ki, nem függ importtól. Ezen beruházásokra pénzügyi befektetési konstrukciót és kedvezményes hitel és pályázati konstrukciót kellene kidolgozni. A fel nem használt gáz csökkenti az importkitettséget, függőséget. A szakértők szerint a jelen hazai földgázfelhasználás harmadát ki lehet váltani biogáz felhasználásával. Az agrárüzemek és a közösségi szennyvíztelepek a biogáz nagy részét centralizáltan tudnák biztosítani. Vagyis a geotermikus energiával nem fűthető területek fűtéséhez ez alkalmas lehet. Jelenleg pl. Kaposváron a közösségi közlekedéshez használnak helyi előállítású biogázt. A paksi földrengésmentes tömb átnyúlik a Duna túlpartjára, oda szintén felépíthető több atomerőművi blokk. Uránérccel is rendelkezünk. Az építőipari alapanyagok gyártása, kereskedelme jellemzően külföldi kézben van. A cement, tégla, cserép, szigetelőanyag gyártása erősen energiaigényes. A tradicionális, helyben fellelhető építőanyagok egyedi építését hatóságilag megnehezítették. A vele való munkák technológiáját, módszereit, tudását legyengítették. Modernizált megoldásait (pl. nádbeton, nádvályoglemez) nem ismertették meg, nem terjesztették el. A vályogtégla, a szalmaépítkezés vagy szalmaburkolás, a nádburkolás, nádtető mind hazai és nem import. Ráadásul a nád, a szalma, a fa megújuló. Itt is kormányzati beavatkozással jelentős eredményekre lehetne szert tenni. Tudástár, hatósági könnyítések, termelés/kereskedés könnyítések segítenének az olcsó építőanyagok elterjedésében, egyúttal vidéki munkahelyeket biztosítanának. Méltatlanul eltűnt az erőgazdálkodásból és a mezőgazdaságból a fagáz alkalmazása. A jómódú Nyugaton használnak fagázmeghajtású eszközöket, járműveket. Nálunk is újra vissza lehetne hozni. Hazánk rendelkezik szénvagyonnal. A szén-dioxidra vonatkozó előírások miatt lett mérsékelve a felhasználásuk. Azonban mára kiderült, hogy ezen előírások mögött a multinacionális olaj és gázlobbi érdekek, és a pénzügyi függetlenségben ellenérdekelt körök álltak. Hagyományos (közvetlen fűtés, városi gáz gyártása) és modernizált felhasználásuk (tiszta szén technológiák) növelése az import kitettséget csökkentené. Összegezve: Magyarország pillanatnyi helyzete nem előnyös, de adottságai, lehetőségei kedvezőek. Az energiahelyzet javítására egymásra épülő, és egymást segítő ütemterveket érdemes készíteni rövid, közép és hosszútávra, az import kitettség csökkentésére. Azonban azt is tudomásul kell venni, hogy import földgázra, olajra, uránra még hosszú ideig szükség lesz.
Namond
2023. április 22. 15:02
Veszprémy László Bernát a cionista uszító, nem az okos zsidók közé tartozik, egyszerűen egy képzett hülye. Nem is értem, hogy miért nem Izraelben keresi a boldogulását, talán Moszad ügynök? AZ OLCSÓ OROSZ ENERGIA IDEJE MOST JÖTT EL! A HŰSÉGESEKNEK.
nempolitizálok
2023. április 22. 14:11
Nem biztos, a libsik nemsokára kuka.
Regisztráló szeméy
2023. április 22. 11:57
Das haben wir auch geschafft. Ugye hermangerman-ok?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!