Borvidékeink a téli hónapokban is kínálnak finomságokat! (X)

De mielőtt nekivágnák a felfedezésnek tisztázni kell, hogy a borrégió és a borvidék között igenis van különbség. Országunk területén jelenleg 6 borrégiót különböztetünk meg, ahol 22 különböző éghajlatú, domborzati, talajtani és történelmi sajátosságú borvidék fedezhető fel.

A Tokaji borvidék történelmi hagyományainak és különleges természeti adottságainak köszönhetően egy önálló borrégió. A Duna és a Tisza folyó között elterülő Duna borrégió a legnagyobb hazai borrégiónak számít, míg a „magyar tenger” körül található borvidékeket a Balaton borrégió öleli át. A borvidékek, amik az Északi-középhegységben alakultak ki, a Felső-Magyarország borrégiót alkotják, a Felső-Pannon borrégiót pedig Soprontól Budapest felé utazva érinthetjük. A hatodik, vagyis a Pannon borrégió pedig a Dunántúl legdélebbi borvidékeit fogja össze.

Tokaji pincefalvak és fenséges borkorcsolyák

A világ első zárt borvidéke Tokaj-Hegyalján alakult ki, melyet 2002-ben világörökségi címmel tüntetett ki az UNESCO. A borrégiót pedig Tokaj és a környező 26 település alkotja, mely a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a tokaji Kopasz-hegy által kijelölt háromszögben helyezkedik el.

A borvidékhez tartozó települések közül évek óta Erdőbényén rendezik meg a Bor, mámor, Bénye... bor- és gasztronómiai fesztivált, Mádon pedig az Első Mádi Borház és Bisztró személyében egy olyan „látogatóközpontot” nézhetünk meg, ahol összefogják és bemutatják a mádi borászok munkáját. Ha időnk engedi, akkor a falu első házában meg is kóstolhatjuk a vidék borait és a sok esetben velük a készült bisztrókonyhai fogásokat.

Tovább vándorolva a vidéken olyan településeket ejthetünk még útba, mint Bodrogkeresztúr, Mezőzombor, Olaszliszka, Tarcal, Tállya és Hercegkút, ami egy 195 présházikóból álló pincefalu Tokaj-Hegyalján.

Az emeletes pincesorok egymás mellett és alatt sorakozó, jellegzetes, háromszöges homlokzatú házait a riolitba vájták, és a boltíves, kőből épült bejárataikról ismertek. Érdemes itt sétálgatni, mert a visszatérő utazók szerint a gazdák szívesen behívják az arra járókat egy-egy kóstolóra.

Furmint Február a furmint hazájában

Februárban a furminté a főszerep, és amint a szakirodalom is állítja, a fajta eredete Magyarország, ezen belül is a Tokaji borvidék. Bár az első említését illetően eltérnek a dátumok (1571 és 1623) az biztos, hogy az utóbbi évek egyik legfontosabb fajtájává nőtte ki magát a vidéken és nemzetközileg is. A borszakértők szerint, ha egy szőlőfajtát kellene kiemelni, amiről a határainkon túl is elismerően beszélnek és írnak, akkor az a furmint lenne.

Éppen ezért kapott a furmint egy nemzetközi napot, amit mindenhol február elsején ünnepelnek. A Furmint Február során az egész ország, sőt néhány határon túli étterem és borkereskedés is ezt a szőlőfajtát állítja a középpontba. Az egész hónapon át tartó rendezvénysorozat csúcspontja a Furmint Február Nagy Kóstoló lesz, ahol több tucat furmint mutatja meg magát szerte az országból.

Szívvel teli neszmélyi borok bűvöletében

A Neszmélyi borvidék a Felső-Pannon Borrégió része, és 1977 óta önálló borvidék. Dűlői és völgyei olyan pincészeteket rejtenek, mint a Kamocsay Ákos nevével fémjelzett Hilltop, a Bajon található Turay Pincészet, a Kősziklás Dunaszentmiklóson, vagy a Szivek Pince a Pilisben. És ez még mindig csak néhány azok közül, amelyet megnézni és megkóstolni is érdemes egy hétvégi kirándulás alkalmával.

Rengeteg látnivalót, csodák sorát – vadregényes sziklaszirteket, romokat, a pálosok ősmonostorát, Samu, az előember nyomait – rejti ez a borvidék, az itt készülő borok pedig frissek, tüzesek, illatosak és aromában gazdagok; a borvidék azoknak kedvez leginkább, akik az élénk savú fehérborokat kedvelik. Bár a vidék sokat szenvedett – az oszmán-török hódoltság idején is, és a filoxéra sem kímélte –, 1977-től olyannyira talpra tudott állni, hogy azóta önálló borvidékként működik.

Budapesthez is nagyon közel van, és ha egy hétvégi kirándulásba betervezzük, akkor indulhatunk Esztergomból, Tatabányáról, megszállhatunk Tatán, Dorog környékén, és persze, a Pilis aprócska vendégházaiban is.

A területen hagyományosan az olaszrizling és a rajnai rizling voltak a fő fajták, de mára de a chardonnay, a szürkebarát, a sauvignon blanc, a királyleányka, a Müller-Thurgau, az olaszrizling, az ezerjó és az Irsai Olivér uralják a dűlőket. Ha a hideg hónapokban is felfedeznénk a környéket, indulás előtt érdeklődjünk a borászatoknál, hogy milyen szolgáltatásokkal várnak minket.

Baj településén például – mely Agostyánnal, Dunaalmással, Dunaszentmiklóssal, Koccsal, Neszméllyel, Tatával és Kesztölccel, illetve 18 borászati állomással a Neszmélyi Borút Egyesület tagja – több pincénél is fűtött kóstolószobával várják a vendégeket. A Turay Pincészet pedig minden bejelentkezett vendéget és csoportot borkóstolással, finom szőlőhegyi ételekkel és jó anekdotákkal vár. De érdeklődhetünk még a Kősziklás Borászatnál, a Hilltop birtokon, és a Szivek Pincénél is.

Villányban egy dűlőtúra összeköti az embert a borral

Villányban a dűlőtúrázásnak külön intézménye van. Persze napsütésben még a szőlőtőkék is szebben mutatnak, de azért a hidegen fényes táj, a talpunk alatt csikorgó föld és az arcot megcsipkedő szél is jó hangulatot tud kelteni bennünk, ha gondosan fel vagyunk öltözve, és úgy vágunk neki egy délutáni útnak. Előtte persze nem árt, ha ebédelünk egy jót, mert akkor séta közben lesz miből erőt meríteni.

A vidék legtöbb pincéjében házias ízekkel várják a látogatókat, vagyis saját kezűleg készített kolbászokkal, sonkákkal, hurkákkal, tepertőkkel és természetesen a stifolder szalámival, ami egy helyi specialitás. De vannak pincék, ahol fatüzelésű kemencékben sült nyulat, kacsát, libát és csülköt is kérhetünk. A pörkölt vagy pincepörkölt és a töltött káposzta Villányban sem ismeretlen, még a legkisebb pincékben is elkészítik nekünk, ha előre bejelentkezünk.

Ha Villányban töltöttük meg a gyomrunkat, és innen indulunk útnak, akkor a település határában fekvő Sauska pincészettől betonlapokból összeillesztett úton haladhatunk a tőkék között. De ha szerencsénk van, és éppen nincs se latyak, se sár (vagy enyhül egy kicsit az idő) akkor traktoros és kisbuszos túrákon is részt vehetünk, melyek a Konkoly, a Kopár és az Ördögárok dűlőkre vezetnek fel.

De szép útvonal köti össze a kisharsányi Fekete-hegy tetején található Vylyan teraszt a hegy túloldalán fekvő Palkonyával is. A faluban, melyet 2007-ben Európa Kulturális Falujának választottak, jelenleg 350-en élnek. A település 53 fehérre meszelt műemlék présházát ilyenkor télen is fel lehet keresni, de a pünkösdi hétvége is jó alkalom lehet rá, mivel a Palkonyai Pünkösdi Nyitott Pincék ideje alatt borkóstolással és különböző kulturális programokkal várják a vendégeket.

Balatoni ízek a part mentén

A szakértők szerint már ott tartunk, hogy lassan egy régióként beszélhetünk majd a Balaton északi és déli partjáról, mivel a minőségi különbségeik egyre csekélyebbek. Persze sokan pont a stílusbeli eltérések miatt szeretik ezt vagy azt az oldalt, de azt jó tudni, hogy minőség tekintetében egyre inkább hasonulnak.

A Balaton körül hat borvidék – a Badacsonyi, a Balatonboglári, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred–Csopaki, a Nagy-Somlói és a Zalai – alkot egy közös borrégiót. Az itt termő legjellegzetesebb szőlőfajta az olaszrizling, de olyan különlegességek is szépen teremnek, mint a kéknyelű és a juhfark.

A Badacsonyi borvidék nevével már összeforrt a Gasztrohegy programsorozat, ahol 10 vendéglátóhely várja a látogatókat tematikus gasztro-hétvégékkel és a Badacsony egy nyugodtabb arcával. A következő eseményt február 19-20-án tartják Vadak a hegyen címmel.

A Balatonboglári borvidéken karcsú és könnyed fehérborokat, valamint elegáns vörösborokat találunk, sőt azok a szőlőfajták is jól érzik itt magukat, melyek a pezsgőkészítés alapanyagainak számítanak. És ha passzoló ételeket is kóstolnánk melléjük, akkor Balatonfenyvesen, A Konyhám nevű vendéglátóhelyen az Év Strandételét, vagyis a Répa-dogot is megkóstolhatjuk.

A Balaton-felvidéki borvidéket a magyar Provence néven is szokták nevezni, mivel forró mikroklímája és csodás tájai miatt igazán romantikus úti cél. Az itt beérő borok pedig testesebbek az átlagnál.

A Balatonfüred-Csopaki borvidék ma már nem csak az Anna-bálokról, hanem ízletes, jó szerkezetű fehérborairól, illetve kékfrankos és cabernet alapú borairól is ismert. Sőt 2021-ben Az Év Felfedezettje díjat a balatonvilágosi Tarow bisztró érdemelte ki, ahol egy extra, vegán bundáskenyeret kóstolhatunk a borunk mellé.

A Balaton nyugati csücskében találjuk a Zalai borvidéket, ami magába foglalja a Kis-Balaton területét. A lankás táj és a folyó menti árterek kedveznek a szőlőnek. Főleg savasabb, karakteresebb fehérborok készülnek itt.

A Nagy-Somlói borvidék az ország egyik legkisebb, de annál egyedibb természeti adottságokkal rendelkező borvidéke. A terroir jellegnek köszönhetően a somlói bor mindig elsősorban „somlói”, és csak azt követően olaszrizling vagy juhfark.

A cikk létrejöttét a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.

(X)

Címlapkép: shutterstock.com