Káoszközlekedés, pápalátogatások, őrlángok és gyermekkönyvek – megjelent az új Mandiner!

Óriási késlekedés után hirtelen öt ütemezetlen, nagyszabású közlekedésfejlesztési projekt bénítja meg tartósan a fővárost . A beruházások és előzményeik arra utalhatnak, hogy a titokban végig kormányfőnek készülő Karácsony Gergely már megválasztásakor lemondott Budapestről – címlapos összeállításunkban utánajártunk, hogy mi az oka a késlekedésnek, és hogyan érinti a budapestieket a tartósnak ígérkező közlekedési káosz.

„Nem arról van szó, hogy az ideológiailag vezérelt politikus kiszorítja az autósokat, éppen ellenkezőleg: a főváros üzem- és működésképtelenségét, a teljesítményhiányt ideologizálják meg utólag” – mondja lapunknak Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző, a Nézőpont Intézet vezetője. 

Az elmúlt évek intézkedései mind azt mutatják, hogy végre elmozdulhattunk a 2010 előtti nemzetpolitikai nihilből, vannak valós eredmények, van magyar jövő a Kárpátok alatt – írja az Első Karakterben Constantinovits Milán.

Közélet

A szeptemberi Nemzetközi eucharisztikus kongresszusra érkező Ferenc pápa diplomáciai menetrendje, illetve az arról szóló ellenőrizetlen hírek végigsöpörtek a hazai médián. Mi állhat az ügy hátterében? Mi a pápalátogatások rendje? És milyen a viszonyuk Orbán Viktoréknak a katolikus egyházfőkkel? Ezeket a kérdéseket jártuk körül Közélet rovatunkban. „Úgy tudjuk, hogy Ferenc pápát a vatikáni diplomácia is »megdolgozta«, tehát nemcsak a magyar fél erőfeszítéseinek eredménye, hogy végül találkozik Orbán Viktorral és Áder Jánossal, hanem a saját embereié is” – olvasható összeállításunkban.

„Újra és újra meg kell néznünk magunkat abban a tükörben, melyet az ősforrás, a Szentírás tár elénk” – mutat rá publicisztikájában Balog Zoltán református püspök.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója írásában a neoliberalizmust és a konzervatív-nemzeti irányzatot szembeállítva hangsúlyozza: 2022 tavaszán nemcsak világnézetekről, hanem stratégiai autonómiánkról is szavazunk majd, a tét pedig a nemzet biztonsága lesz. 

Külhon & Külföld

„A nemzet szolgálata nem lehet politikai kérdés” – vallja az idén tízéves Magyarország Barátai Alapítvány ügyvezetője. Verseghi-Nagy Miklóst a külhoni és szórványmagyarság összefogásáról, az alapítvány idei díjazottjairól és a magyar identitás megőrzéséről is kérdeztük Külhon rovatunkban.

A június 20-án és 27-én tartandó franciaországi régiós választáson kiderül, mennyire erős valójában Marine Le Pen pártja, és sikerül-e végre meghódítania egy régiót, vagy továbbra is érvényesek a régi politika törvényszerűségei. Áttörés küszöbén a Nemzeti Tömörülés? Külföld rovatunkban az esélyeket latolgattuk. „A Republikánusoktól átigazolt Thierry Mariani a hezitáló konzervatívok meggyőzésének egyik csodafegyvere lehet” – olvasható Leimeiszter Barnabás írásában.

Folyamatos politikai vihar és kormányválság jellemzi Csehország sokszínű közéletét. Az őszi választás előtt Andrej Babiš kormánya és Miloš Zeman államfő is belső és nemzetközi viták kereszttüzében áll, rendszeresek a tüntetések, az ellenzék nagyobb tömbökbe szerveződik a kampányra – cseh belpolitikai körképünket olvashatják.

Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Központjának vezetője véleménycikkében a Ceutánál kialakult helyzet kapcsán írja: nem humanitárius válságról van szó, hanem egy geopolitikai lépésről, amelyben a migránsok csupán a zsarolás eszközei.

„Máig idegen testnek érzik a szlovákok a szlovákiai magyarokat” – írja Estefán Zsolt külpolitikai újságíró véleménycikkében a szlovák népszámlálás kapcsán, megállapítva:  tulajdonképpen örülhetünk, hogy van még magyar  a Dunától északra, a határ másik oldalán.

Precedens & Makronóm

A lokális ellátási láncok erősödnek a globális rendszerek ellenében, a képzett és termelékeny munkaerővel bíró közép-európai országok, így Magyarország is jelentős szerepet játszhat ebben a folyamatban – mutat rá Robert Handfield, a North Carolina State University professzora rovatunkban készült interjúban.

Orbán Balázs miniszterhelyettes publicisztikájában Antall József politikájára emlékezik. 

A korábbi évtizedekhez képest összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben vannak a most tanulni vágyó fiatalok – mondja Makronóm rovatunkban Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója, akivel az egyedülálló magyar diákhitelezési modellről beszélgettünk.

Sport

Ezen a héten debütál a Sport rovatunk! Csisztu Zsuzsa köszönti a sportrajongó olvasókat, akik a technológiai fejlődés fociban betöltött szerepéről is olvashatnak összeállításunkban.

Elkezdődött a részben hazai rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság, Dénes Ferenccel többek között azt elemeztük, milyen hasznot hozhat az esemény az országnak és a magyar futballnak. Azt is megtudtuk, a sportközgazdász miért Angliát tartja a végső esélyesnek. 

Recenzióval is készültünk, Gali Máté, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa, az MCC kutatótanára Csillag Péter Oldalvonal – A magyar futball elfeledett történetei címmel frissen megjelent könyvét ajánlja. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Egy angol házaspárnak nem tetszik, hogy óriási gépek és kemikáliák uralják a mezőgazdaságot. Londontól egy kőhajításnyira ezerötszáz hektáros kísérletbe fogtak, hogy rekonstruálják az ipari forradalom előtti flórát és faunát. Nem az emberrel szemben, hanem az emberért – ezen a héten Böszörményi Nagy Gergely Richard Powers regényíró könyvét ajánlja sorozatában.

A Feminens oldalán Zita Bourbon–pármai hercegnőre, az utolsó magyar király és osztrák császár feleségére emlékezünk. 

Tudomány kisrovatunkban szegedi kutatók egy új, a szén-dioxid hasznosításával kapcsolatos felfedezéséről olvashatnak.

„Miattuk hihetjük, hogy van jövőnk ebben a kicsit elcseszett, celebes, neuraszténiás, verekedős, lerablós, maszkulin világunkban” – méltatja Jásdi István jegyzetében a borász lányokat és asszonyokat.

Nyulász Péter regényei az érintőképernyő világába született kiskamaszokat is elvarázsolják. Az Év Gyermekkönyve díjas íróval arról beszélgettünk Élet rovatunkban, hogyan nevelhetjük olvasóvá a gyerekeket a digitális világban, hogyan vehetjük rá őket, hogy elmélyedjenek egy témában, és hogyan érhetjük el, hogy szórakoztatónak találják a világ megismerését. 

„Olyan varázslatos, mesés és döbbenetesen izgalmas a körülöttünk lévő valódi világ, hogy rá lehet építeni egy mesevilágot” – fogalmaz az író.

Hogyan fogunk együtt élni? – tette fel a kérdést a járványhelyzet miatt mostanra halasztott 17. Velencei építészeti biennálé főkurátora –  ezen a héten a Magyarországot képviselő Othernity projektet ajánljuk. A tárcát Csender Levente írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatból megtudhatják, hogy a hit, az istenkeresés miért nem lesz sosem idejétmúlt.