Salvini-interjú, új jobboldal, covid-riport – megjelent az új Mandiner!
2021. április 08. 07:00
Igaz-e, hogy Matteo Salvini az Európai Néppártba tartott? Exkluzív interjúnk az olasz Liga vezetőjével; covid-riport az egészségügyből; karanténidőszak a gyerekeknek; dán identitásviták; szlovák kormányválság; konzervatív újítók – itt az új Mandiner!
2021. április 08. 07:00
p
9
1
3
Mentés
Orbánnak volt ereje elhagyni az egyre inkább balossá laposodó Európai Néppártot; a Liga és a lengyelek készek arra, hogy valami újat csináljunk – mondja lapunknak adott exkluzív interjújában Matteo Salvini. Milyen esélyei vannak egy új jobboldali erő létrejöttének? Be akart-e lépni a Néppártba? Mit gondol azon formációkról, amelyek a jobboldali értékekkel szemben a baloldallal fognak össze? A Liga olasz párt vezetőjével Kohán Mátyás beszélgetett a formálódó európai reneszánszról, a magyar miniszterelnök szerepéről és a hazai ellenzéki összefogásról.
„Olyan közös értékekből indulunk ki, mint a munka, az egészségügy, az identitás, a keresztény értékek, a mezőgazdaság, a közös határvédelem, a biztonság. A célunk az, hogy az első számú erő legyünk az európai intézményeken kívül és belül” – fogalmaz külföld rovatunkban a politikus, aki arról is beszélt, hogy mit gondol az uniós vakcinabeszerzésről.
Vezércikkünkben, az Első karakterben Constantinovits Milán írja: bár idén nehéz volt a feltámadás, a járvány miatti sötét hónapok után végre van remény, hogy „megtörténi a csoda, és kitántorgunk a fényre”, visszakapjuk régi életünket.
Közélet
A március végi statisztikák szerint Európában Magyarországon oltották be a legtöbb embert a lakosság arányában, a felnőttkorú népesség egynegyede megkapta az első vakcinát. Hogyan akadt el az uniós beszerzés? Miként tett szert hazánk a kínai és az orosz vakcinákra? Mérlegre tettük az európai és a magyar oltáspolitikát. „A magyar beszerzéseket bírálták ugyan, de azzal szinte egy időben több másik európai uniós állam is érdeklődni kezdett az orosz és a kínai vakcina iránt” – derül ki összeállításunkból.
Bár a sajtó nem juthat be az állami járványkórházakba, mi közvetítünk híradást a frontvonalból. Egy szakápoló megdöbbentő vallomása alapján rekonstruáltuk a covid- intenzívosztályok világát, a betegek és az egészségügyi dolgozók megpróbáltatásait. Riportunkban ezzel tisztelgünk előttük. „Fogom a kezét, de tudom, két-három nap múlva már nem fogunk beszélni, mert lélegeztetőgépre kerül” – számol be a szívszorító pillanatokról egy ott dolgozó.
Fásultság, frusztráltság, szorongás – óvodásoktól gimnazistákig minden korosztályt megvisel, hogy szociális élete a képernyő szűk ablakaira korlátozódott az utóbbi hónapokban. Összeállításunkban szakértőket és pedagógusokat kérdeztünk a fiatalok mentális állapotáról és a digitális oktatás tapasztalatairól. „A diákok nagy része rájött: iskolába járni nem olyan rossz dolog” – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.
Régi adósságát törlesztette a magyar könyvkiadásnak azzal a Századvég, hogy megjelentette az amerikai költő, T. S. Eliot Egy keresztény társadalom eszméje című, világhírű esszéjét – Szilvay Gergelytől olvashatnak recenziót.
A rovatban a harminc évvel ezelőtt elhunyt Csengey Dénesre, az MDF politikusára is emlékezünk.
L. Simon László író, országgyűlési képviselő véleménycikkében arról ír, hogyan érintette a művészeti intézményeket a járvány, és miért van szükség változásra finanszírozásukban és működtetésükben.
„A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készült, az emberek pedig végletekig feszültek az elhúzódó korlátozások miatt. Kell-e ezután meglepődnünk, ha a ferencvárosi BLM-szobor nem sokáig maradt a helyén?” – teszi fel a kérdést publicisztikájában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Külföld
Külföld rovatunkban a Salvini-interjú mellett Orbán, Morawiecki és Salvini múlt heti találkozója apropóján elemzést olvashatnak arról, milyen esélyei vannak az „új európai reneszánsz” intézményesülésének.
Tézis, antitézis, szintézis: Igor Matovič kormányfő és koalíción belüli ellenlábasa, Richard Sulík gazdasági miniszter párharca kompromisszummal zárult. Így lett miniszterelnök a pénzügyi tárca vezetőjéből, Eduard Hegerből – kérdés, hogy milyen hozadéka lesz a kormányfőcserének Szlovákia és a helyi magyarság szempontjából. Utánajártunk.
Egy ország, ahol a koronavírus-válság közepén Európában elsőként elrendelték egy csoport menedékkérő hazaküldését, törvényt hoztak „gettóik” felszámolására, valamint megtiltották, hogy mecsetek külföldről fogadhassanak el pénzadományokat – Heltai Péter, a Corvinák.hu főszerkesztője, az MCC munkatársa írásában a dán bevándorláspolitikát járja körül.
Precedens & Makronóm
Ismét tengelyt akaszthat az EU-val a német alkotmánybíróság, miután időlegesen megállította, hogy Németország jóváhagyja a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kezelésére szánt, 750 milliárd euró összértékű uniós hitelfelvételt. Precedens rovatunkban a várható következményekkel foglalkoztunk.
Bár a szabad véleménynyilvánítás igazolása ma már jobbára elszakad az igazság kérdésétől, és önmagában a demokrácia elvárásaira támaszkodik, gondolkodásunknak továbbra is az adhat helyes tájolást, ha érveink közül nem száműzzük az igazság fogalmát – írja publicisztikájában Török Bernát, az NKE docense.
A járvány kezdete óta sokakban az a kép alakult ki, hogy a gyógyszeripari óriások csupán nyerészkedni akarnak az egészségügyi válságon. A képlet ennél egy fokkal bonyolultabb: Makronóm rovatunkban mutatjuk, mennyire szedhették meg magukat a vakcinagyártók!
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely Anya Bernstein, a Harvard Egyetem fiatal etnográfusprofesszorának könyvét ajánlja, aki The Future of Immortality című könyvében azt írja: az innováció szerepét, sajátos megközelítését, az ahhoz kapcsolódó ambíciókat nemcsak a gazdaságföldrajz, de a nemzetkarakter is alapvetően befolyásolja.
Ranolder János püspök a tizenkilencedik században valódi életet kínált: munkát és tudást plántált országszerte, s célja volt, hogy a betelepülők boldoggá váljanak – tevékenységét Budapesti történetek kisrovatunkban ismerhetik meg.
A Feminens oldalán Gesztes Évával, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatójával beszélgettünk a gyermekmentés különleges kihívásairól, drámáiról és örömeiről.
Prieger Zsolt jegyzetében a száz éve született Pilinszky Jánosra emlékezik.
Tévhit, hogy egy művész csak liberális vagy marxista lehet – vallja Falusi Márton. A költő-íróval Élet rovatunkban beszélgettünk az egyént magasba emelő popkultúra veszélyességéről, ideológiai túlteljesítésről és arról is, miért érdemes lexikont írni a „tömegek bölcsességének” korában. „Az írók persze politizálhatnak, de az irodalmi művek legfeljebb világnézetet közvetítenek – ha propagálják is, az már nem szépirodalom” – fogalmaz interjúnkban.
A héten Borsik Miklós Átoknaptár című könyvéről olvashatnak recenziót, amelyben egy abszurd, feloldhatatlan ellentétekkel terhelt világot ismerhetünk meg. Emellett az afganisztáni megszállás idején játszódó orosz háborús drámát, a Testvériség című filmet ajánljuk olvasóinknak. A rovat tárcáját Győrffy Ákos írta a „szagok és ízek nélküli hetekben” tapasztalt felismeréseiről.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, az Opera főigazgatója, Ókovács Szilveszter a nagy ruhamárkák és Kína közti, ujgur kényszermunka kiváltotta konfliktus kapcsán hívja fel a figyelmet a nagy multik farizeus magatartására.
Legalábbis a Dumb és Dumber – Dilibogyók és a Keresd a nőt! szerzőpárosa szerint. Akik a Dear Santa, egy családi vígjáték álcája mögött a sátánból és egy család veszteségéből csinálnak viccet.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tóth Zoltán
2021. április 08. 10:37
Eme újabb epizód margóján hadd ajánljak mindenki figyelmébe két, felettébb informatív, egyben elgondolkodtató, módfelett aggasztó cikket (https://mandiner.hu/cikk/20210322_afd_maximilian_krah_a_mandinernek + https://nepszava.hu/3112821_identitasvalsag-nemet-modra-avagy-merre-tovabb-szocdemek ), melyek logikusan tekinthetőek összetartozónak (bár névleg a politikai paletta ellentétes feléről tudósítanak), s egyúttal szeretném figyelmükbe ajánlani korábbi észrevételeimet (például itt: https://nepszava.us/pezsgot-bonthatnak-a-magyarok-orban-az-eu-periferiajara-hullott/ ) - mivel biztosra veszem, a leszűrhető végkövetkeztetések napnál is világosabbak, s meglehetősen rémisztőek: nagy a baj, emberek ébresztő!
Sajnos sokan tévesen félreértve (illetve mesterkélten leplezett tehetetlenségből), indokolatlanul ráhagyó könnyedséggel kezelik a jelenlegi fejleményeket, melyek bár egyelőre nem tűnhetnek markáns, meghatározó kezdeményezéseknek, ám következményeik már jóval rémisztőbb folytatást sejtetnek. (Érzésem szerint nagyon sokan ennél a pontnál siklottak félre. Vagy azért, mert Orbán különféle frakciókba való belépését fontolgatták, vagy, mert a legutóbbi randevú sikerére tippeltek. Ezzel szemben vetettem fel korábban - az AN cikkeire reagálva - az "Eurázsiai unionisták" ötletét, mint egy lehetségesen várható variációt Orbánék részéről. Amúgy ez az ügy garantálhatná Salvini kiseggelését a vágyott mozgalmiság éléről hőn imádott diktátorunknak...)
Többek közt arra próbálok figyelmeztetni, hogy a megszólaltatott/megnyilvánuló "friss erő", ezen csetlő-botló Mórickák gyufázgatása már azon milliőt készíti elő, mely kiváló (és szükséges) terepet nyújt a még drámaibb (s egyben tragikus!) folytatásnak. S ezen Mórickák hol burleszk-szerű, hol vérfagyasztó, rémisztően önfeledt tüzeskedése végül (hamarabb, mint hinnénk) ránk gyújthatja a színpadot (hiszen a valóságban senki sem kivülálló szemlélője a történéseknek, legalábbis valamennyien statisztái vagyunk a közös produkciónak). S a füstölgő lángnyelvek előkészítik (már a tűzcsóvákkal infantilisen játszadozókat is messze meghaladva, megbabonázva, ledermesztve) a díszletet egy újabb "Mágus" teátrális belépőjére: https://images.app.goo.gl/qaGQBwFbewx7d15K6 .
Miként az aktuális interjúk, beszámolók is rávilágítanak, mindinkább fakulva kopik le a felszínes máz, s egyre konfúzusabb az állítólag ellentétes oldalak közötti határ, miközben a kinyilvánított (vagy sejtetett) célpontjaik sokszor szembetűnően közösek. Nagyon úgy fest, ismétcsak megindulni látszik (egyelőre még lappangva) egy általános erjedésben szárbaszökkenő összefonódás a szélsőségek között, s az aktuális "politikai mozgolódás" ennek bölcsőjeként funkcionálhat. Csak további, még intenzívebb, még mélyebbre ható társadalmi késztetés hiányzik - de a "néptribunusok" már szemmel láthatóan felsorakoztak, egymást is túllicitálva harsognak, mind bátrabban sokasodnak. S amint akad egy, ki a radikális váltást hirdetők megbabonázott hallgatóságának hihetően és eredményesen értésére adja, hogy ők tulajdonképpen ugyanazt utálják, ugyanatól félnek, és a vélt különbségeket felülírja a közös érdek, úgy már egyként fanatizálhatóak - gyilkos harapófogóba ragadva az emberiséget.
Ne feledjék, anno Adolf Hitlerék mozgalmát sem vették komolyan egy jó darabig, egészen az utolsó pillanatig. De akkor már késő volt...