Salvini-interjú, új jobboldal, covid-riport – megjelent az új Mandiner!

Orbánnak volt ereje elhagyni az egyre inkább balossá laposodó Európai Néppártot; a Liga és a lengyelek készek arra, hogy valami újat csináljunk – mondja lapunknak adott exkluzív interjújában Matteo Salvini. Milyen esélyei vannak egy új jobboldali erő létrejöttének? Be akart-e lépni a Néppártba? Mit gondol azon formációkról, amelyek a jobboldali értékekkel szemben a baloldallal fognak össze?  A Liga olasz párt vezetőjével Kohán Mátyás beszélgetett a formálódó európai reneszánszról, a magyar miniszterelnök szerepéről és a hazai ellenzéki összefogásról.

„Olyan közös értékekből indulunk ki, mint a munka, az egészségügy, az identitás, a keresztény értékek, a mezőgazdaság, a közös határvédelem, a biztonság. A célunk az, hogy az első számú erő legyünk az európai intézményeken kívül és belül” – fogalmaz külföld rovatunkban a politikus, aki arról is beszélt, hogy mit gondol az uniós vakcinabeszerzésről.

Vezércikkünkben, az Első karakterben Constantinovits Milán írja: bár idén nehéz volt a feltámadás, a járvány miatti sötét hónapok után végre van remény, hogy „megtörténi a csoda, és kitántorgunk a fényre”, visszakapjuk régi életünket. 

Közélet

A március végi statisztikák szerint Európában Magyarországon oltották be a legtöbb embert a lakosság arányában, a felnőttkorú népesség egynegyede megkapta az első vakcinát. Hogyan akadt el az uniós beszerzés? Miként tett szert hazánk a kínai és az orosz vakcinákra? Mérlegre tettük az európai és a magyar oltáspolitikát. „A magyar beszerzéseket bírálták ugyan, de azzal szinte egy időben több másik európai uniós állam is érdeklődni kezdett az orosz és a kínai vakcina iránt” – derül ki összeállításunkból.

Bár a sajtó nem juthat be az állami járványkórházakba, mi közvetítünk híradást a frontvonalból. Egy szakápoló megdöbbentő vallomása alapján rekonstruáltuk a covid- intenzívosztályok világát, a betegek és az egészségügyi dolgozók megpróbáltatásait. Riportunkban ezzel tisztelgünk előttük. „Fogom a kezét, de tudom, két-három nap múlva már nem fogunk beszélni, mert lélegeztetőgépre kerül” – számol be a szívszorító pillanatokról egy ott dolgozó.

Fásultság, frusztráltság, szorongás – óvodásoktól gimnazistákig minden korosztályt megvisel, hogy szociális élete a képernyő szűk ablakaira korlátozódott az utóbbi hónapokban. Összeállításunkban szakértőket és pedagógusokat kérdeztünk a fiatalok mentális állapotáról és a digitális oktatás tapasztalatairól. „A diákok nagy része rájött: iskolába járni nem olyan rossz dolog” – mondta lapunknak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. 

Régi adósságát törlesztette a magyar könyvkiadásnak azzal a Századvég, hogy megjelentette az amerikai költő, T. S. Eliot Egy keresztény társadalom eszméje című, világhírű esszéjét – Szilvay Gergelytől olvashatnak recenziót.

A rovatban a harminc évvel ezelőtt elhunyt Csengey Dénesre, az MDF politikusára is emlékezünk. 

L. Simon László író, országgyűlési képviselő véleménycikkében arról ír, hogyan érintette a művészeti intézményeket a járvány, és  miért van szükség változásra finanszírozásukban és működtetésükben.

„A keresztény világ a legnagyobb ünnepére készült, az emberek pedig végletekig feszültek az elhúzódó korlátozások miatt. Kell-e ezután meglepődnünk, ha a ferencvárosi BLM-szobor nem sokáig  maradt a helyén?” – teszi fel a kérdést publicisztikájában Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Külföld

Külföld rovatunkban a Salvini-interjú mellett Orbán, Morawiecki és Salvini múlt heti találkozója apropóján elemzést olvashatnak arról, milyen esélyei vannak az „új európai reneszánsz” intézményesülésének.

Tézis, antitézis, szintézis: Igor Matovič kormányfő és koalíción belüli ellenlábasa, Richard Sulík gazdasági miniszter párharca kompromisszummal zárult. Így lett miniszterelnök a pénzügyi tárca vezetőjéből, Eduard Hegerből – kérdés, hogy milyen hozadéka lesz a kormányfőcserének Szlovákia és a helyi magyarság szempontjából. Utánajártunk.

Egy ország, ahol a koronavírus-válság közepén Európában elsőként elrendelték egy csoport menedékkérő hazaküldését, törvényt hoztak „gettóik” felszámolására, valamint megtiltották, hogy mecsetek külföldről fogadhassanak el pénzadományokat – Heltai Péter, a Corvinák.hu főszerkesztője, az MCC munkatársa írásában a dán bevándorláspolitikát járja körül.

Precedens & Makronóm

Ismét tengelyt akaszthat az EU-val a német alkotmánybíróság, miután időlegesen megállította, hogy Németország jóváhagyja a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kezelésére szánt, 750 milliárd euró összértékű uniós hitelfelvételt. Precedens rovatunkban a várható következményekkel foglalkoztunk. 

Bár a szabad véleménynyilvánítás igazolása ma már jobbára elszakad az igazság kérdésétől, és önmagában a demokrácia elvárásaira támaszkodik, gondolkodásunknak továbbra is az adhat helyes tájolást, ha érveink közül nem száműzzük az igazság fogalmát – írja publicisztikájában Török Bernát, az NKE docense.

A járvány kezdete óta sokakban az a kép alakult ki, hogy a gyógyszeripari óriások csupán nyerészkedni akarnak az egészségügyi válságon. A képlet ennél egy fokkal bonyolultabb: Makronóm rovatunkban mutatjuk, mennyire szedhették meg magukat a vakcinagyártók!

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely Anya Bernstein, a Harvard Egyetem fiatal etnográfusprofesszorának könyvét ajánlja, aki The Future of Immortality című könyvében azt írja: az innováció szerepét, sajátos megközelítését, az ahhoz kapcsolódó ambíciókat nemcsak a gazdaságföldrajz, de a nemzetkarakter is alapvetően befolyásolja. 

Ranolder János püspök a tizenkilencedik században valódi életet kínált: munkát és tudást plántált országszerte, s célja volt, hogy a betelepülők boldoggá váljanak – tevékenységét Budapesti történetek kisrovatunkban ismerhetik meg. 

A Feminens oldalán Gesztes Évával, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány szakmai igazgatójával beszélgettünk a gyermekmentés különleges kihívásairól, drámáiról és örömeiről. 

Prieger Zsolt jegyzetében a száz éve született Pilinszky Jánosra emlékezik.

Tévhit, hogy egy művész csak liberális vagy marxista lehet – vallja Falusi Márton. A költő-íróval Élet rovatunkban beszélgettünk az egyént magasba emelő popkultúra veszélyességéről, ideológiai túlteljesítésről és arról is, miért érdemes lexikont írni a „tömegek bölcsességének” korában. „Az írók persze politizálhatnak, de az irodalmi művek legfeljebb világnézetet közvetítenek – ha propagálják is, az már nem szépirodalom” – fogalmaz interjúnkban.

A héten Borsik Miklós Átoknaptár című könyvéről olvashatnak recenziót, amelyben egy abszurd, feloldhatatlan ellentétekkel terhelt világot ismerhetünk meg. Emellett az afganisztáni megszállás idején játszódó orosz háborús drámát, a Testvériség című filmet ajánljuk olvasóinknak. A rovat tárcáját Győrffy Ákos írta a „szagok és ízek nélküli hetekben” tapasztalt felismeréseiről.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban az Ufi korábbi szerzője, az Opera főigazgatója, Ókovács Szilveszter a nagy ruhamárkák és Kína közti, ujgur kényszermunka kiváltotta konfliktus kapcsán hívja fel a figyelmet a nagy multik farizeus magatartására.