Felvidéki tragikomédia, új felvonás

Nagyon sok ellentétes érdek találkozik egymással, ezek a pártok őszintén nem kedvelik egymást – írja le a helyzetet lapunknak Tokár Géza felvidéki politológus. Szerinte eleve összetett a viszony a három párt minden tagja között, jó ideje folyik az egyeztetés. Az Összefogás nem kapott meghívót a szerdai bejelentésre, de elment, és közölte:

Tokár szerint az MKP nagyon szerette volna a saját szempontjából logikusan megmutatni, hogy a tárgyalás folyik és előrelépések vannak, de kiderült, hogy nincs konszenzus – felmerülhet a kérdés, hogy azért, mert a létrehozandó új párt vezető testületeiben (a közgyűlésben, az elnökségben és az országos tanácsban) a tervek szerint 3:2:1 arányban, azaz 50, 33 és 17 százalékban osztozna az MKP, a Híd és az Összefogás, utóbbi azonban ezzel nem elégedett. Nem tudni, melyikük volt rugalmatlanabb, vagy melyiküknek voltak túlzó követelései – teszi hozzá a politológus –, így viszont most az történt, hogy az MKP a Most-Híddal kezdett kettesben egyeztetni, mint mérhetőbb támogatottságú partnerrel.

„Az Összefogás partizánakciója számomra nem egészen érthető” – fogalmaz Tokár – „ez csak arra volt jó, hogy akinek voltak illúziói egy hamarosan kialakuló egységes pártról, azt megfosztották ettől ezzel a taktikai atombombával”. Hozzáteszi: nehezen látja, hogy tudnak méltósággal kikeveredni ebből a szereplők, de közösségi, felvidéki magyar szempontból az egyetlen racionális kiút az egyetlen magyar párt.

Összefogás: erőltetett egység

Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke lapunknak már finomabban fogalmaz, szerinte voltak előrelépések, de nem olyan mértékűek, amelyek indokolták volna, hogy

Ennek kapcsán szerinte más pártokból többen egyetértettek vele, de nem árulta el, melyikből.

Több lezáratlan fejezet is volt, tartalmi részek, szerkezeti és pozícióbeliek is – erősít rá utóbbival a politológus szavaira. Hozzáteszi: megelőzendő a parttalan vitákat a legjobb megoldás egy előválasztás lenne, akkor a szavazók megmondhatnák, milyen összetételben szeretnék ezt az új, közös pártot látni.

Szerinte senkit sem kellett volna, hogy meglepjen a bejelentésük, hiszen ők már kedden is azt mondták, a semmivel kontraproduktív az emberek elé állni, erre, mint fogalmaz, ultimátumot kaptak szerda reggel, és emiatt folyamodtak az említett akcióhoz. Ő egyébként elsősorban a Most-Hidat vádolja azzal, hogy

ami eleve esélytelen lett volna, az MKP valamivel visszafogottabb volt szerinte, legalábbis eleinte.  Egy ilyen konfliktus után nehéz elmozdulni – teszi hozzá – de van még 3 év a parlamenti és két év a helyhatósági választásokig, 

– fogalmaz.

MKP: 95 százalékban megegyeztünk

Ezzel szemben Forró Krisztián, az MKP és Sólymos László a Most-Híd elnöke is azt mondja lapunknak,

Forrót főleg azután, hogy mint mondja, kedden kézfogással búcsúztak. Úgy vélekedik, a felvidéki magyarság részéről igény van az egyesülésre, tegnap komoly előrelépés történt, hiszen az MKP és a Most-Híd megegyeztek, így elkezdődhetett a tízéves árkok betemetése, és reményteljes cél a közös párt. 

Hozzáteszi: nem látná értelmét az Összefogás kizárásának ebből, hiszen minél szélesebb körű egységet meg kell teremteni, hogy minél több társadalmi csoport képviselve legyen az új pártban. Visszautasítja Mózes azon kijelentését, hogy nem haladna a megegyezés: a dolgok 95 százalékában megvan a konszenzus, ez előrelépés, ahogy a testületek megosztásában is. Hónapok tárgyalásai után tehát furcsa azt mondani, hogy nem történt semmi – fogalmaz.

Most-Híd: Vannak határok

Az előválasztás, mondja kérdésünkre, tényleg felmerült valamikor, de régóta kikerült a tárgyalások fókuszából, mert sem a Most-Híd, sem az MKP nem szerette volna.

Sólymos hasonlóan érthetetlennek nevezte az Összefogás lépését, amellyel „szétrúgta az egységet”.  Mint összegzi, „ilyet akkor csinál valaki, amikor válni akar és nem akkor, amikor partnereket akar szerezni”, s Forróval egyetértésben mondja, fontos, hogy a fél év alatt a két nagy pártnak sikerült megegyezni, bízik benne, hogy folytatódik ez az építkezés, az Összefogás kapcsán viszont kevésbé megengedő: „nem tudom hogy komolyan számoljunk-e velük” – mondja, hozzátéve: a politikában sok mindenen túl kell tudni lépni, de vannak bizonyos határok, amelyeket viszont nem kellene áthágni. Egy biztos – sommázza –: az MKP-val szeretnék folytatni.

Nyitókép: A felvidéki Ajnácskő (Hajnácka) vára a köd felett a Tilics (Tilic) csúcsáról fotózva 2017. december 30-án. MTI Fotó: Komka Péter