Az ellenzékieknek nem egymásra kell licitálniuk – Donáth Anna a Mandinernek

Vasárnap zajlott a Momentum tisztújítása, ahol Fekete-Győr Andrást megerősítették elnöki pozíciójában. Mennyire szerencsés egy megújulni szándékozó, friss politikai erőnek évek óta ugyanazzal a vezetővel nekiindulni a következő időszaknak?

Fekete-Győr András sikeres két éven van túl elnökként. Újraválasztása demokratikus döntés eredménye, így nem látunk ebben a döntésben kivetnivalót.

Az új elnökségbe bekerültek eddig ismeretlen, önkormányzati szinten dolgozó arcok, míg népszerűbb politikusok kiestek, ön sem alelnök mostantól. Ezt sokan elég élesen kritizálták a párt közösségi oldalán is, különösen Körömi Attila beválasztását, aki a Fideszt és a Jobbikot is megjárta. Ezek szerint „politikai kalandorok” számára is nyitott a Momentum?

A Momentum történetének legsikeresebb évét tudhatja maga mögött, ami a tagságunk számára is egy nagyon motiváló, inspiráló közeget teremtett. Ezért nem meglepő, hogy többen jelentkeztek az elnökségbe, köztük olyan önkormányzati képviselők, alpolgármesterek és polgármesterek, akik az elmúlt években a párt nagyon aktív tagjai voltak, és rengeteget tettek a Momentumért. Befogadó közösségként kinyitjuk a kapukat azok előtt, akik hozzánk hasonló értékeket vallanak – mint a szolidaritás, a teljesítményelvűség és a pozitív nemzetkép –, és keményen dolgoznak egy 21. századi Magyarországért.

Szemünk előtt zajlik az ellenzéki erőviszonyok átrendeződése. Mit gondol a Jobbik folyamatos eróziójáról, ez hogyan érintheti az önök szavazóbázisát?

Nem kenyerem más pártok belügyeit kommentálni, ők tudják csak igazán, mi zajlik házon belül. Azt viszont már a tavalyi EP-választáson láttuk, hogy

azaz nem a Fideszhez, és nem is a bizonytalanok közé távozik, aki csalódott, hanem másik pártot választ. Biztosan vannak nálunk is olyan szavazók, akiknek nem a Momentum az első pártja, hiszen mi eleve csak három éve létezünk. 

Ezek szerint az exjobbikos szavazókra hajtanak?

Nekünk nem az ellenzéki torta újraszeletelése a célunk, hiszen ez a torta eleve kicsi. Új tortát kell sütni! Évente százezer fiatal lesz szavazókorú, és rengetegen vannak, akiket soha senki nem próbált bevonni a közügyekbe való közös gondolkodásba és cselekvésbe – én pedig akkor leszek elégedett a munkánkkal, ha őket tudjuk új szavazóként behozni.

Korábban nyilatkozott lapunknak Závecz Tibor, aki úgy vélte, hogy a Momentum számára a kis- és középtelepülések irányába nyílik terjeszkedési lehetőség, különben elfogyhat az a szavazótábor, amire építkezhetnek. Hogy látja, merre léphetnek tovább?

Az, hogy az ellenzék tíz éve képtelen legyőzni a Fideszt, pont ennek a mentalitásnak a következménye.

egymás szavazóit hódítsák el, és nem gondolkodhatnak város-vidék felosztásban sem. A Momentum nem is foglalkozik ilyen hamis dilemmákkal. Mi ott erősödtünk eddig látványosan, ahol már megvetettük a lábunkat: Budapesten éppúgy, mint Baján vagy Cserszegtomajon. Azon dolgozunk, hogy mindenhol ott legyünk, nem látogatóban, hanem helyi közösségként. Nem a városi vagy vidéki szavazókhoz szólunk, hanem egy jövőre koncentráló, megoldásokat kereső, igazságos és szabad Magyarországért dolgozunk, ahol épp annyira fontosak számunkra a legkisebb falukban élők, mint a fiatalok, a kiábrándultak vagy azok, akik elmenekülnek az országból.

Lánczi Tamás úgy vélekedett, hogy a Momentum előbb-utóbb kénytelen lesz besorolni az ellenzéki összefogásba, amit Gyurcsány Ferenc vezet. Az exkormányfő fémjelezhet egy közös ellenzéki listát 2022-ben?

A kormánypárti „elemzők” nyilván érdekeltek abban, hogy folyamatos Gyurcsány–Orbán-párharcot láttassanak, de számunkra teljesen másról szól a politizálás. A Momentumnak jelenleg az a legfontosabb, hogy minél többekhez eljusson és erős helyi közösségeket szervezzen azokból, akik valami újra vágynak, és akik hajlandóak cselekedni a változásért. Ha az ellenzék komolyan kormányt szeretne váltani 2022-ben, akkor minden pártnak kötelessége, hogy saját szavazóival és helyi közösségek kiépítésével foglalkozzon, ne pedig választástechnikai kérdésekről, listákról beszéljen.

Ha Gyurcsány Ferenc vezetésével nem is, de a DK-val elképzelhető bármilyen kooperáció 2022-ben?

A választási törvény árnyékában az ellenzéki pártoknak mindenképpen egy közös megoldással kell előállniuk, és

Mi azokkal fogunk együttműködni, akik nem csak beszélnek a kormányváltásról, de tesznek is érte.

Ön támogató állásfoglalást adott ki a transzneműek világnapján. Trianon évfordulóján, a határon túli magyarság érdekében hasonló támogató üzenetet nem fogalmaztak meg, viszont korábban amellett foglaltak állást, hogy nem feltétlenül a magyar érdekképviseletet kell támogatni a határon túl. Kevesebbet érnek a külhoni magyarok, mint a transznemű kisebbség?

Ez nem igaz, mert a Momentum és a Momentum politikusai több ízben is megemlékeztek a 100. évfordulóról – többek között Fekete-Győr András pártelnök és Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes is hosszabb publicisztikákban álltak ki a külhoni magyarok mellett. Én minden olyan társadalmi csoport mellett ki fogok állni, akik szabadságát és méltóságát politikai hangulatkeltés és szavazatszerzés reményében semmibe veszik. Legyen szó külhoni magyarokról vagy épp transzneműekről – magyar és magyar között soha nem fogok különbséget tenni. Trianon tragédiája a kirekesztés és az erőszak okozta kudarcokról szól. Ahhoz, hogy minden magyar békében élhessen – éljen bárhol a világon –, minden eszközt meg kell ragadni.

Ha már a fővárost említette: hogy látja Budapest járványpolitikáját? Tekinthető relevánsnak a kormányfővel szembeni kritika, amikor az ellenzéki polgármesterek a járványhelyzetre hivatkozva hoznak a testület megkerülése nélkül fajsúlyos intézkedéseket?

Helyesen tette a főváros, hogy a kezdetektől a tömeges tesztelésre és az egészségügyi intézmények védelmére hívott fel. A járványkezelés azonban arra is rámutatott, hogy tíz év alatt borzalmasan leépítették az önkormányzatokat. Se forrásuk, se jogkörük nincs az érdemi cselekvésre. Elvették tőlük az egészségügyi intézményeket, de őket hibáztatják a járványhelyzet miatt. A járvány kezdetekor további forrásokat vontak el tőlük, miközben plusz feladatokat kaptak – nekik kellett volna például pótolni azt a szociális védőhálót, ami mindenhol máshol az állam feladata. A felelősséget pedig egyszerűen rátolták az ellenzéki vezetésű városokra, kerületekre. Az ellenzéki polgármesterek az egykori önkormányzatiság romjain, de megnövelt felelősséggel próbáltak valamit tenni. A járvány alatt felkerestem a fővárosi polgármestereinket, informatív videókat készítettünk arról, hogy miként küzdenek a járvánnyal Terézvárosban, Újpesten, Józsefvárosban – utóbbi kerületben úgy, hogy milliárdos elvonást kaptak a nyakukba, a józsefvárosi emberek helyett Kocsis Máté sportcsapatát támogatva. Ha majd a Momentumtól függ,

Ma sajnos nem ez a helyzet.

Mit gondol az amerikai zavargásokra adott magyarországi reakciókról? Nem álságos véleményt formálni egy tengerentúli belpolitikai kérdésben, miközben a Kárpát-medencei magyar kisebbségeket érő atrocitások ügyében nincs ilyen látványos ellenzéki kiállás?

Elfogadhatatlan, hogy 2020-ban még mindig ott tartunk, hogy egy rendőri intézkedés során szempont lehet az eljárás alá vont személy bőrszíne, támadások és erőszak kiváltója lehet valakinek a hovatartozása. Bár fontos, hogy szót emeljünk akkor is, ha a világ másik részén látunk igazságtalanságot, a rasszizmusra akkor is fel kell hívnunk a figyelmet, ha az a szemünk előtt folyik. Magyarországon azt látjuk, hogy a kormány házi ellenzéke cigányellenes felvonulást szervez rendőri kísérettel, a miniszterelnök pedig a gyöngyöspatai romák ügye kapcsán penget cigányellenes húrokat. Az uszító nacionalizmus pedig a külhoni magyarok életét nehezíti meg. Arra nem tudok hatással lenni, hogy az Egyesült Államokban milyen módon védik az emberi jogokat – de arra igen, hogy a magyar társadalom mit fogad el, a hatalom mit tesz ilyen ügyekben, a szomszédos országok vezetői pedig hogyan viszonyulnak az ott élő magyarokhoz. Magyar európai képviselő vagyok, ez a munkaköri leírásom. Mindig fel fogok szólalni, ha igazságtalanságot látok, legyen szó akár távoli nemzetekről, akár külhoni magyarokról, akár az itthon élő kisebbségekről. 

Fényképek: Földházi Árpád