„A pártok elsősorban eszközök” – Körömi Attila a Momentumról és jobbikos múltjáról a Mandinernek

Láthatóan megosztotta a Momentum szavazóit az, hogy önt is beválasztották a párt új elnökségébe. Sőt, a hazai közbeszédben, a közéleti médiumok jó részében is elég felkapott lett a személye. Számított erre?

Igen, számítottam valami ilyesmire, de az érdeklődés ereje meglep, hiszen a 2018-as országgyűlési választáson a Momentum színeiben indultam, és ott már szóba került a Fidesztől a Momentumig tartó politikai pályafutásom. Sok hozzászólóval napokig tartó beszélgetést folytattam, és úgy tűnt, hogy ott nyugvópontra jutott a dolog, de nem így történt. Valószínűleg az a helyzet, hogy hiába van valakinek hosszú politikai pályafutása, még az sem elég, ha egy időre – esetemben tizenkét évre – visszahúzódik a civil életbe, mert újra ugyanazok a kérdések merülnek fel. Igyekszem ezeket megválaszolni, beszélgetek a kommentelőkkel, a támogatóinkkal, akikkel tudok.

Valóban nagyívű pályát futott be a jelenlegi kormánypártból a Momentumig, de volt még egy közbenső állomás is: a Jobbik. Mit gondol arról, hogy milyen utat járt be volt pártja, különösen az elmúlt pár évben?

Van egy nagyon szigorú fogadalmam, amit nagyon igyekszem betartani: nem szeretném más párt ügyeit minősíteni. Szerintem a hazai közéletben egy csomó dolog azért megy félre, mert a politikusok más pártok dolgait kommentálják. A Momentum politikusaként a pártom ügyeivel szeretnék foglalkozni, azokról szívesen beszélek. Talán ez a hozzáállás javíthat egy kicsit a hazai politikai kultúrán. De nem akarom teljesen megkerülni a kérdést: az a Jobbik, amelyből én békében eljöttem és az a Jobbik, amelyik most – mondjuk így – néppártosodik, nagyon hasonló. Nagyon sajnálom, hogy amikor valaki meghallja, hogy a Jobbikban is politizáltam – durván másfél évig –, akkor az a Jobbik jelenik meg előtte, amelyik 2006 után lett, és amelyik irányból most próbál visszajönni. Én nem abból a pártból, hanem

Abban a pártban az alapító nyilatkozatától függetlenül nagyon sokféle nézet megjelent: volt ott egy markáns, radikális jobboldali vonal, egy keresztény-konzervatív vonal és egy zöld vonal. Útkeresésben volt a Jobbik.

Ezek szerint úgy látja, hogy most jó irányba tart a Jobbik?

Igen, a néppártosodás szerintem jó irány. Ezt egyre többen fogalmazzák meg a baloldalról is, amit tükrözött a tavalyi önkormányzati választási együttműködés sikere is.

Az utóbbi időben ezzel kapcsolatban egyre több olyan vélemény jelenik meg ellenzéki politikusok részéről, hogy a Jobbikra már nincs is szüksége az ellenzéknek. Egyrészt azért, mert a párt szavazótábora egyre kisebb, másrészt mert a párt belharcai miatt egyre inkább vállalhatatlan partnerré vált. Szüksége van a Jobbikra az ellenzéknek?

Ezt nem tudom megmondani. Szerintem minden pártnak először belül kell eldönteni azt, hogy a tagság és a vezetés milyen alternatívákban gondolkodik a további politikai tevékenységét illetően. Ez a párt saját döntése, amit én, csakúgy, mint a belső személyi viszonyokat nem szeretnék véleményezni.

Akkor beszéljünk a jelenlegi pártjáról: a Momentum új vezetése milyen alternatívát kínál a szavazóknak? Egyáltalán kínálnak-e alternatívát?

Igen, alternatívák vannak, de ezeket nem szeretném kommunikálni, mert erre nincs felhatalmazásom. Az elnökséget az elnök képviseli, az alternatívák kommunikálása a vezetőnk kompetenciája. A tavalyi önkormányzati választás sikere megalapozza annak az elképzelésnek a létjogosultságát, hogy valamilyen

Azért érdemes ezekről a különböző elképzelésekről beszélni, mert előjöhetnek olyan érvek, amik egyébként elsikkadhatnak.

Egy interjúban a héten azt mondta, hogy a Momentumot a centrumban kell tartani. Ön szerint a Momentum jelenleg egy középen álló párt? Kívülről sokkal inkább egy neoliberális politikai formáció képét mutatják.

A Momentumban vannak magukat szabadelvűnek, liberálisnak valló politikusok, de vannak baloldali, szociáldemokrata elveket képviselők, és vannak konzervatívok. Engem nagyon bizakodóvá tesz, hogy a pártban egy nagyon termékeny, őszinte párbeszéd folyik a következő választás tétjéről, és arról, hogy mit jelent nekünk a centrum.

Mit jelent a Momentumnak a centrum?

Bár én magamat inkább jobboldalinak vallom, nagyon fontosnak tartom, hogy a Momentum középen maradjon. Ha ez így lesz, nem számít, hogy a közép bal, vagy jobb oldalán határozza meg magát a párt. A centrum számomra azt jelenti, hogy bal- és jobboldali szavazókat egyaránt meg tudunk szólítani.

2004-ben azt mondta, „A Jobbikhoz való csatlakozás pillanatában egy dolgot azonnal megéreztem, az ember maximum egyszer válthat pártot. Ennek még lehet oka. De ez többször elképzelhetetlen, még saját oldalon belül is.” Hogy látja ezt utólag?

Még a kelet-európai demokráciákban is könnyen alakulnak új pártok és egyes politikusok csatlakoznak a korábbi pártjukhoz hasonló szellemiségű politikai csoportokhoz. Nincs ez a teher, hogy ha az ember egyszer belépett egy pártba, akkor teljesen mindegy, hogy milyen irányt vesz a párt politikája, ha onnan kilép, akkor árulónak tartják. Én nagyon szenvedtem ettől az elképzeléstől.

Mit fognak szólni ehhez az emberek? És egyszer csak rájöttem, hogy egyszerűen butaság az a mondat, amit akkor mondtam. Ez nem így működik. A pártok elsősorban eszközök ahhoz, hogy a saját elveinket, programunkat képviseljük. 

Varga-Damm Andrea, aki szintén több pártot megjárt, egy korábbi interjúban azt mondta, hogy politikai pályája alatt végig ugyanazt a politikát képviselte, nem ő, hanem a pártjai változtak meg. Ön is így érzi?

Igen, valami ilyesmiről van szó. Engem mindig a polgári Magyarország programja kényszerített a továbblépésre. Azt, amit a Fidesz megfogalmazott 1997-ben, én sosem egy politikai terméknek tartottam, hanem inkább egy nagyon fontos, de nem elérhetetlen politikai álomnak. Amikor a Fidesz elhagyta ezt a programot, akkor azt gondoltam, hogy ezt a Jobbikban lehet megvalósítani. Volt egy kis kudarcom ezzel, de semmi gond.

Ön szerint a polgári Magyarország eszményébe beleférnek a Momentum által képviselt olyan politikai elképzelések, mint például a melegházasság, az Isztambuli egyezmény támogatása?

A polgári Magyarország eszményének szerintem általános jellemzői vannak. Elsősorban a jogkövető állampolgári attitűd. De ezen kívül érdemes kulturált formában vitázni bármilyen más gondolatokat, ideológiákat képviselő, más párthoz tartozó személlyel, ha fontos neki a személyes szuverenitás, de érti a közösség erejét. Azt azonban én is látom, hogy hogy a világ átalakul,

amik bekerülnek a politika közepébe. Én most ott tartok a Momentumban, az motivált az elnökségi posztért indulásban, hogy a programunkban tudhassuk az általános polgári értékeket és minden, a mai kor kihívásai szerint elfogadható értéket, még akkor is, ha ezek mögött nincs társadalmi többség. Nagyon fontosnak tartom, hogy a társadalomszervezésben a megjelenjenek a kisebbségi vélemények is.

Ön 2004-ben nem szavazta meg Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződésének a kihirdetését. Ez úgy tűnik ellentmondásban van a Momentum által képviselt Európa politikával szemben. Mit gondol most Magyarország Európához való viszonyáról?

A 2003-ban Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása ügyében tartott népszavazáson igennel szavaztam, de kritikákat is megfogalmaztam egy potenciális uniós tagsággal kapcsolatban. Ezt jeleztem a parlamenti szavazáson.

mert valójában nem a konkrét kérdésre szavaztam nemmel, hanem az uniós csatlakozási folyamatunkat körülvevő politikai klímára, így a szavazatom részben az akkori Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány uniós csatlakozást népszerűsítő kampányának milliárdos költségeinek, részben a Medgyessy-kormány inkompetenciájának szólt. Voltak fenntartásaim az integráció mélységével kapcsolatban: tizenhat évvel ezelőtt közelebb állt hozzám a nemzetek Európája gondolat. Az elmúlt 15 évben rengeteget változott az álláspontom: megtapasztaltam az uniós tagság előnyeit, és megértettem, hogy a minket, magyarokat, európaiakat érő globális kihívások, fenyegetések ellen csak közösen, együttműködve, mélyebb integrációval tudunk fellépni. A Momentumhoz már ebben a szellemben csatlakoztam.

Mennyire „mély” integrációra gondol? A DK által képviselt Európai Egyesült Államok elképzelése például már túlzás ön szerint?

Európa-politikával nem foglalkozom, bár tény, hogy sokkal többet olvasok a témáról, mint korábban. A mélyebb integráció alatt azt értem, hogy a tagállamoknak meg kell egyeznie, hogy hogyan tudunk közösen tovább lépni. Ilyen

A DK elképzeléseit nem szeretném minősíteni, erről őket kell megkérdezni.

Az európai politika egyik legfontosabb témája évek óta a migráció kérdése. Milyen állásponton van a bevándorlással kapcsolatban?

Úgy vélem, hogy a hatályos nemzetközi és magyar jogszabályoknak megfelelően kell eljárni a menekültekkel szemben. Nagyon óvnék mindenkit, hogy olyan politikai célkeresztbe tegyük ezt a kérdést, amilyenben most van, hiszen így nem lehet ezt emberi módon megbeszélni.

Beszéljünk konkrétumokról. Ön szerint szükség van a kerítésre?

Ezt nem tudom megmondani. Nem vagyok kerítéspárti, de ez valószínűleg a koromból is következik. A rendszerváltozás időszakában lelkes voltam, és tudom, hogy ezek a kerítések általában elbontásra ítéltetnek, amikor a helyzet normalizálódik.

Nem gondolja, hogy egy kicsit meredek a védelmi célokat szolgáló határkerítést összehasonlítani a magyar társadalmat annak idején bezáró vasfüggönnyel?

Persze, értem a kérdést. Az a kérdés, hogy az utóbbi időszakban mennyi menekült érkezett a határainkra és, hogy az EU hol tart annak a tervnek a megvalósításában, amely az unió határainál tudja megvédeni az európai állampolgárok érdekeit. Ha van egy uniós határvédelem, akkor ezek a belső fizikai akadályok megszüntethetők. A legfontosabb, hogy közös uniós határvédelem legyen.

A Magyarország déli határán felépített határkerítés nem belső akadály, hanem az unió külső határának védelmét szolgáló eszköz. Az EU-kritika azonban jogos, hiszen az Európai Unió határainak védelmét ellátni hivatott szervezet, a Frontex láthatóan nem képes megfelelni a feladatnak.

Igen, ez az egyik fontos kérdés az európai integrációval kapcsolatban. Nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő a migráció tekintetében. A mélyebb európai integrációnak a Frontex működőképessé, hatékonnyá tétele is része lehet.

Ide kapcsolódik a migrációs kvóták kérdése. Ezzel kapcsolatban mi az ön álláspontja?

Ezt a témát meghagynám a Momentum szakpolitikusainak. Egy nagyon erős szakmai stábunk van, ők olyan előterjesztéseket tudnak készíteni, amelyet a párt vezetése mérlegelhet, és vitákat folytathat róla.

Tehát ebben a kérdésben a Momentum álláspontjához igazodik.

Igen.

A belpolitikára visszatérve, az önkormányzati választáson sok helyen sikeres volt az ellenzéki összefogás. Ön szerint a 2022-es választáson is működőképes lehet ez a modell?

Az önkormányzati választás nagyban különbözik az országgyűlési választástól. Az azonban egyértelmű, hogy a szavazók elfogadták és támogatják az ellenzéki együttműködést.  Az EP-választás pártlistákra leadott szavazatinak összege például Pécsett gyakorlatilag megegyezett az önkormányzati voksoláson az ellenzéki együttműködés jelöltjeire leadott szavazatokkal, ami azt jelenti, hogy

Meglátjuk, hogy az ellenzéki pártok milyen ajánlatokkal keresik meg egymást.

A Momentumban van már kialakult álláspont a 2022-es választási együttműködésről?

Pénteken tartjuk az új elnökség alakuló ülését, amelyen biztosan ez ilyen politikai kérdésekről is szó esik majd. Addig biztosan nem szeretnénk bármilyen véleményt kommunikálni. A korábbi elnökség által meghatározott elképzelések valamelyikét fogja tovább vinni az új elnökség.

Karácsony Gergely az önkormányzati választásokon elért győzelmét követően számos magas fővárosi  pozíciót a régi MSZP-közeli káderek, sőt volt kormánytagok kaptak. A Momentum korábban ezt képviselte, hogy szakítani kell a korábbi kormányok, pártok politikájával. Ön szerint ez rendben van?

Erről nem tudok, nincs rálátásom a dologra, de szerintem erről nyugodtan megkérdezheti a főváros vezetését.

Ön a BKK igazgatósági tagja tagja, amely testületnek Draskovics Tibor, Gyurcsány Ferenc volt minisztere az elnöke. Csak van véleménye!

Az önkormányzati cégek vezetői pozícióinak elosztása mindig a pártok egyeztetések eredménye, vagyis politikai döntés. Engem a Momentum kért fel erre a posztra és a közgyűlés szavazott meg, én pedig ellátom ezt a feladatot. De előre kijelentettem, hogy amennyiben elnökségi taggá választanak, felülvizsgálom a BKK igazgatóságában betöltött tagságom kérdését.  

A DK elnöke a napokban megvédte a Momentumot az új elnökség összetételét bírálókkal szemben, mondván: türelemmel kell viseltetni egy párt új vezetésével szemben. Kálmán Olgát parafrazeálva: „Védje meg Önt a Gyurcsány Ferenc!” Jó ez a Momentumnak?

Ez

Szerintem a Momentumnak tennie kell a dolgát, és nem azzal foglalkozni, hogy ki védi vagy dicséri meg. Ezt nem tartom egy kardinális kérdésnek.

Ha már DK: Gyurcsány pártja megkerülhetetlen az ellenzéki együttműködésben. A Momentum számára rendben van a velük való összefogás?

Mint mondtam, pénteken lesz az első elnökségi ülés, addig nem szeretnék – és nincs is felhatalmazásom – ezekről a kérdésekről beszélni.

Akkor gondolom az MSZP-hez fűződő viszonyukról nincs is értelme megkérdeznem, mert ugyanez lesz a válasz.

Igen.

Nem gondolja, hogy politikailag amatőr lépés volt lecserélni az elnökség országosan ismert tagjait – például Donáth Annát – lecserélni ismeretlen arcokra?

Fontos megjegyeznem, hogy jelöltként nem szavaztam a tisztújításon. Két elképzelés létezik a politikában tisztújításokkal kapcsolatban: az egyik szerint az ismert arcokat kell építeni, a másik szerint pedig frissíteni kell, új arcokat kell megismertetni az emberekkel. Szerintem Donáth Anna és Cseh Katka elképesztő munkát végeznek az EP-ben.

még akkor is, ha egy részük ismeretlen. Épp azért, hogy a Momentum elképzelései több karakter közvetítésével érjenek el a választókig. Biztos vagyok abban, hogy az új elnökség meg fogja találni azt az együttműködési módszert, amellyel tovább tudják építeni a pártot.