Fa Nándor, Kína-USA birkózás, Gryllus Dániel, karantén és gyermeklét – megjelent az új Mandiner!

„Hiába gondolom azt, hogy jobban tudnék boldogulni a világ más pontján, a jobb élet nem fizetség azért, hogy elhagyom a saját kultúrámat és szülőhazámat” – mondja lapunknak Fa Nándor. A világjáró vitorlázóval székesfehérvári műhelyében beszélgettünk a magyar társadalomról, a migrációról, a klímaváltozásról és természetesen a járványhelyzet miatti karanténról is. „Nem önmagunkért tartozunk helytállni, hanem szeretteinkért, embertársainkért. Szeretjük vagy nem, most fegyelmezetten ki kell tartani. Viselkedésünk emberségvizsga is önmagunk és mások előtt” – hívja fel a figyelmet Fa Nándor a Constantinovits Milánnak adott nagyinterjúban.

Vezércikkünket, az Első karaktert ezúttal Szalai Zoltán jegyzi, aki írásában azt járja körül, hogy milyen nehézségekkel fog majd járni a visszatérés a normál életbe, és mostani életformánk milyen hatással lehet a járvány utáni időkre.

Közélet

Két fővárosi fenntartású idősotthonban is tömeges megbetegedést idézett elő a koronavírus: Sára Botond kormánymegbízott, a fővárosi védelmi bizottság elnöke a kormányt és az állami intézményeket hibáztató Karácsony Gergely állításaira reagált lapunknak.

„Már nincs vita arról, hogy az egykor felszabadulásként ünnepelt április 4. nem függetlenséget, hanem szovjet diktatúrát hozott az országnak, ráadásul a dátum sem helyes” – mondja lapunknak a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Földváryné Kiss Rékával a korábban felszabadításnak nevezett szovjet megszállás megítéléséről beszélgettünk.

L. Simon László író, országgyűlési képviselő a koronavírus-járvány kultúrát érintő hatásairól, a válságkezelés szükségességéről ír véleménycikkében. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a hírhamisítás eseteire és gyakorlatára hívja fel a figyelmet publicisztikájában.

Külföld

A felemelkedő Kína és a globális hatalmát fenntartani kívánó Egyesült Államok konfliktusa korunk legnagyobb geopolitikai játszmái közé tartozik. A feszültség az utóbbi években, Hszi Csin-ping és Donald Trump vezetése idején erősödött meg, és az amerikai–kínai kapcsolatok most, a világjárvány idején vannak mély válságban. Mi vezetett a kereskedelmi háborúhoz? Ki húz hasznot a mostani globális válságból? Külföld rovatunkban nagyelemzést olvashatnak az óriások birkózásáról.

Ukrajnában az egészségügyben és az évtizedek óta vergődő gazdaságban nagyon rosszak az idei kilátások, várhatóan újabb ukrajnai válsághullám indulhat el a világjárvány nyomán. Kérdéses, hogy az ország képes lesz-e teljesíteni az IMF feltételeit, és megbirkózik-e a kihívásokkal az éppen egy éve hatalom lévő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A rovat véleménycikkét Pál Gyula közgazdász-informatikus, filozófus jegyzi, aki szerint újfajta normalitásra kell berendezkednie a világnak a járványt követően.

Precedens és Makronóm

Precedens rovatunkban a külföldi, EU-n kívülről érkező felvásárlásokkal foglalkozunk, amelyek komoly fenyegetést jelenthetnek a koronavírus-járvány miatt meggyengült európai cégekre, és amire már az Európai Bizottság is válaszolni kíván.

Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója véleménycikkében arra mutat rá, hogy hiába értékelődött fel a virtuális világ, a mostani helyzet rávilág arra, hogy csak az állam és az államközi összefogás tudja megmenteni a humánus létezés kereteit a földünkön.

Egyre nagyobb figyelem hárul Svédországra, miután meglehetősen különutas politikai folytat a járvány kezelése szempontjából. Makronóm rovatunkban a ma már Magyarországon élő Erik Almqvist korábbi svéd parlamenti képviselővel beszélgettünk a sajátos stratégia várható következményeiről. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata. A szerző ezúttal Anatol Lieven nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzor könyve alapján ír arról, hogy miért csak a nemzetek képesek a sikeres klímavédelemre. 

A Feminens oldalán ezúttal Virt Emese, az egyedi ruhákat készítő Indigó alapítója szerepel, aki nagyvárosi építészből lett kisvárosi kreatív alkotó. 

Budapesti történetek kisrovatunkban a főváros érdekes geometriai szerkezetéről, annak szépségeiről olvashatnak.

Máthé Zsuzsa egy súlyos balesetet szenvedett lányát ápoló édesanya történetét írta meg jegyzetében: „Kijárta a félelem
és a kétségbeesés sötét iskoláját, amelyben felismerhette az egyetlen érvényes parancsolatot, ami minden emberi szenvedést és minden testi-lelki mélységet felülír: a szeretet törvényét”.

Élet rovatunkban interjút készítettünk a kétszeres Kossuth-díjas Kaláka alapítójával, Gryllus Dániellel, aki nagyszabású koncerttel ünnepelte volna a hetvenedik születésnapját – ám karanténzenélés lett belőle. „Ha az ember elfogadja azt, ami adva van, hirtelen képes lesz élni vele” – fogalmaz az előadóművész, akivel a járványhelyzetről, a Kaláka sikeréről és a dalszerzésről is beszélgettünk.

Ezen a héten is készültünk könyvajánlóval, most Gál Vilmos Báthory – A korona ára című regényét ajánljuk figyelmükbe.

A héten két tárcát is olvashatnak, Muray Gábor, valamint Csender Levente tollából.

„2020 tavaszán a válságát élő civilizáció, a nyugati társadalom, a közösség, az egyes ember belső tempója kisgyerekkorira lassul. Guido Kreppold augsburgi kapucinus szerzetes és pszichológus szerint életünk legnagyobb kríziseiben esélyt kapunk a megújulásra. Könyve, A válságok – életünk fordulópontjai aktuálisabb most, mint valaha. Kreppold abból indul ki, hogy a személyes válság nem a remény vége, hanem kezdete. Az élet új szimfóniájának nyitánya” – áll az Élet rovat vezetőjének írásában.

„Most attól tartok, hogy ennek vége. Alig küzdöttük ki magunkat a kommunizmus kísértéséből, alig épültünk fel, épp ott tartunk, hogy elinduljunk megmutatni a világból egy-egy szeletet a gyerekeinknek, s szorongva nézzük, hogy lezárulnak a határok a vírus és a migráció miatt, mi marad Európából, amit meg lehet még mutatni?Hová lehet még menni, ha egyszer majd útra kelhetünk?” – írja Csender.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Skrabski Fruzsina írt a karanténos gyermekfelügyelet tapasztaltairól és tanulságairól. „Később, amikor ennek az egésznek vége lesz, lehet, hogy úgy emlékeznek majd vissza a gyerekek: ez volt a mennyország. Vagy úgy, hogy a pokol. Ez rajtunk múlik.”