Most lesz érdemes elmenni a Louvre-ba, nem lesz senki a Mona Lisa előtt. Interjú.
„– Mit idéz elő a tömegek »lelkében« egy ilyen fokú veszélyhelyzet? Vannak ennek különböző fázisai, fokozatai?
– Lelke nincs se az egyéneknek, se a tömegeknek. Neurofiziológiai működések vannak, melyek pánikhelyzetben homogenizálják az eredendően sokféle egyénból álló tömegek érzéseit és reakcióit. Járványveszély esetében a pánik különös alakzatot ölt. Elmarad a szokásos menekülési reakció, hiszen nincs hova menekülni. A kórokozók mindenütt ott vannak. A helyben maradás, a tehetetlen várakozás és a szorongás válik úrrá az embereken.
– Milyen látványos reakciók és következmények tapasztalhatók?
– Kiürülnek az üzletek, csődbe mennek a légitársaságok, a szállodák. Abbamarad a kényszeres turizmus. Most lesz érdemes elmenni a Louvre-ba, nem lesz senki a Mona Lisa előtt.
– Hogyan hat az emberekre, ha a hatóságok elővigyázatosságból bezárnak intézményeket, nem engedélyeznek tömegrendezvényeket, korlátozzák az egyének mozgásszabadságát?
– Ezek az intézkedések azt a látszatot keltik, mintha az állam a helyzet magaslatán állna. Valójában az állam, mint olyan, bajba kerül, mert az intézményei nem alkalmasak a pánik, a káosz, a krízis kezelésére. Vannak persze államok, amelyek ebben jobbak, mint mások.
– Vannak-e a vészhelyzetek fogadásának bizonyos nemzeti sajátosságai? Például az ázsiaiak máshogy kezelik ezeket a helyzeteket, mint a nyugat-európaiak? Érvényesek lehetnek a keleti, illetve a nyugati gondolkodásmódra vonatkozó sztereotípiák: nyugodt, engedelmes, közösségi – öntörvényű, erőszakos, individualista?
– A pánik, mint mondtam, homogenizál. A szorongásnak nincs neme, vallása, kultúrája. A politikai rendszerek szerepe fontosabb. Az autoriter rendszer a legrosszabb. Ott minden egyetlen vezetőn múlik, aki amúgy is túlterhelt, s ha inkompetens, szolgalelkű, ostoba tanácsadói vannak, akkor Isten kegyelmezzen az alattvalóknak. A demokratikus és kompetens rendszer a legjobb. Tévedések itt is esnek, de az információk osztottak, a közlők hitelesek, s az egyik szereplő hibáit kiegyenlítik a másik szereplő helyes cselekvései. A civil társadalom, a bizalom, a szolidaritás sokat számít. Ezek a társadalmak most versenyelőnybe kerülnek az autoriter, totalitárius módon szervezett társadalmakkal szemben. Persze lehet egy autoriter társadalom is kompetens, erre példa Szingapúr. És az is igaz, hogy a demokrácia önmagában nem véd meg az inkompetenciával szemben.”
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Az oltásellenesség miatt visszatért a kanyaró, az egy év alatti babák vannak a legnagyobb veszélyben, figyelmeztet a Politico.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
