A jogállamiság kalapácsa

Nézzük a dolog jó oldalát! Varga Judit igazságügyi miniszter Euronews-on megjelent véleménycikke olyan vitát generált a jogállamisággal és az uniós jogállamisági mechanizmusokkal kapcsolatban, amire régóta vártunk. Három külföldi jogászprofesszor válasza is azt jelzi, hogy a miniszter által felvetett kérdések érzékeny pontra tapintottak.

A három egyetemi tanár ahhoz képest, hogy bevallásuk szerint nem szoktak magyar kormányzati megnyilvánulásokra reagálni, az utóbbi években elég sokat foglalkozott a magyar (és lengyel) kormány bírálatával. Ez a múlt a válaszcikk megközelítésén is átüt: a cél valójában a magyar és lengyel „probléma” kezelése, a javasolt jogállamisági mechanizmusok erre felhasználható eszközök. Márpedig ha van két szög, amit már olyan régóta be akarnak verni, akkor előbb-utóbb minden kezükbe kerülő tárgy kalapácsnak tűnik. 

A helyzet ezzel szemben az, hogy nincs magyar szög, amit be kellene verni, a jogállamiság nem kalapács, az Európai Unió pedig nem ács, akinek kalapácsot lehetne a kezébe adni.

A Magyarországgal kapcsolatos gyakran hangoztatott aggályok többsége nem jogállami, hanem politikai természetű. A valóban jogállamisági kérdéseknek pedig nincsen olyan eleme, amit a hazai és nemzetközi intézmények már számtalanszor ne vizsgáltak volna.

A jogállamisági alapelveket illetően valóban szakmai konszenzus uralkodik Európában. Ki vitatná a hatalmi ágak elválasztását vagy az igazságszolgáltatás függetlenségét? De aki azt állítja, hogy létezik olyan egzakt és objektív kritériumrendszer, ami akár egy európai szankciós mechanizmus alapja is lehet, az vagy nem ismeri a jogállami standardok természetét vagy szándékosan félrevezeti a laikus polgárokat.

A tervezett uniós jogállamisági kondicionalitás jogalapjául az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon passzusa szolgálna, ami szerint az EU megállapítja „azokat a költségvetési szabályokat, amelyek meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást.” Aki szerint ebbe a hatásköri szabályba belefér egy általános jogállamisági szankciós mechanizmus, az bármilyen csibészségre képes. Azt pedig csak elképzelni lehet, hogy ha ilyen lazán kezelik az uniós hatásköri szabályokat, milyen kreatívan fognak viszonyulni a jogállamisági standardokhoz…

Talán kevesebb politikai és több jogi figyelmet kellene fordítani a jogállamisági kérdésekre. A jogállamiság kalapácsa helyett A helység kalapácsa gondolatait javaslom megfontolásra: 

„Pihennénk tán egyet – aztán
Uj erővel
Térjünk a tettek más mezejére.”

A szerző az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára.