Az elmúlt hetekben szélsőségektől sem mentes vita alakult ki itthon a lombikbébi-programokkal kapcsolatban. Most nem szeretnénk állást foglalni ebben a kérdésben, ez egy másik cikk témája lehet, inkább egy magyar fejlesztésre hívjuk fel a figyelmet, melyről a Medical Online írt, s amely a már beültetett embrió sikeres megtapadását segíti elő.
Magyarországon mintegy 6000, Európában 700 ezer, a világban több mint 2,5 millió beavatkozás történik évente. A gondot – a mostanában Magyarországon felvetett morális dilemmák mellett – az jelenti, hogy a lombikeljárások sikeressége csupán 25–30 százalék. A sikeresség függ a beültetett embrió és a méhnyálkahártya, azaz az endometrium állapotától. Vannak kittek, melyek hozzájárulnak a sikerráta javításához, de ezek elsősorban az embrió állapotához köthetők, míg arról eleddig viszonylag keveset tud(t)unk, milyen környezetbe is kerül az embrió. Itt lép a színre a Quantibio Kft. Prelife-tesztje: a kifejlesztett módszer segítségével mintegy 20 százalékkal nőhet a megtermékenyülés esélye az in vitro eljárásoknál és az inszeminációnál…
Magyarországon már minden hatodik párt érint a meddőség, amit esetenként ismételt eljárásokkal igyekeznek orvosolni, csakhogy várólisták vannak és korlátozott az évente végezhető beavatkozások száma is. E helyzeten javíthat a dr. Bálint Bálint kutató, a Quantibio Kft. és a Prelife projekt alapítója, a Debreceni Egyetem adjunktusa által kifejlesztett Prelife-teszt, amely – szemben más módszerekkel – az anyai méhnyálkahártya állapotáról szerzett információk birtokában képes megmutatni, hogy megfelelő állapotban van-e az endometrium a beültetéshez. Az eljárás nem invazív, nem jár vérzéssel; költséget és időt takaríthatnak meg vele, s személyre szabottabb lehet az eljárás.
A sikeres beültetéshez ugyanis mindössze 1-1,5 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a megtermékenyített petesejt beágyazódhasson…
Az új diagnosztikai eljárást 2016 óta három hazai klinikától származó mintákon, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében vizsgálják, eddig közel 150 mérést végeztek el a klinikai vizsgálat keretében. A klinikai validálásra az év végig 500 mérést terveznek. Céljuk az, hogy a mérést bárhol elvégezhessék, majd a termék az USA-ban és Európában is engedélyezett legyen. Mivel a hazai diagnosztikai kassza zárt, az új tesztek esetleges befogadása nemzetgazdasági döntést igényel, később azonban tervezik a finanszírozásról szóló egyeztetést az egészségbiztosítóval. Kérdésünkre, hogy a teszt idehaza mikortól lesz elérhető, azt a választ kaptuk, hogy a termék piaci bevezetésének egyes szegmensei már 2018-ban megnyílhatnak Magyarországon. E teszthez egyébként van hasonló a piacon, mintegy 1000 euró körüli áron kapható, de az invazív beavatkozással jár – a Prelife ennél lényegesen olcsóbb lehet.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Elesett az egyházfő, beverte a fejét.
Az iskolai osztályozásnak megfelelően értékelhetik a betegek egyebek közt az ellátás minőségét, a dolgozók hozzáállását és a tisztaságot.
Ne csodálkozzunk, hogy nem megy orvoshoz, akit azzal stresszelnek, hogy összeomlik az egész kóceráj. Francesca Rivafinoli írása.
Jön az amerikai egészségügy és élelmiszeripar forradalma?
A héten került a parlament elé az a 2025-ös költségvetési tervezet, amiből kiderül: jelentősen bővülnek az egészségügyi ellátórendszer forrásai.
Nem tetszett neki az, ahogy a szervezők az oroszokkal bántak.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
