Lázár János a múlt csütörtökön jelentette be, hogy felül kell vizsgálni a gimnáziumi rendszert, az átalakítást annak a célnak kell alárendelni, hogy a diákok bejussanak az egyetemre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter megkerülhetetlennek tartotta a kötelező felvételi bevezetését, de jelezte, az átalakítás csak az új Nemzeti alaptanterv bevezetése után lehetséges.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) elnöke azt mondta, a kötelező középiskolai felvételi nem rossz ötlet, kivéve, ha ezzel akarják átterelni a diákokat a szakképzésbe. Ésszerűnek tartja ugyan, hogy a gyengébb képességű gyerekek inkább valamilyen szakmát tanuljanak, ám arra figyelmeztet, hogy ebben az életkorban még kevesen tudják eldönteni, mivel akarnak majd foglalkozni, a szakmát adó intézmények között pedig nehéz az átjárás, a képzés drágább, többe kerül az államnak, és könnyen lehet, hogy a fiatal rájön, más érdekli.
Ilyen körülmények között még mindig jobb, ha a diák elvégez egy gimnáziumot, ahol két nyelvet tanul és szélesebb körű alapismereteket szerez, érettségi után esetleg már jobban tud szakmát választani, amelyet elsajátíthat felsőfokú OKJ-s képzésen. Ez rugalmasabb rendszer lenne – hangsúlyozta a pedagóguskar elnöke. Hozzátette: a középiskolai felvételi kötelezővé tételét komoly előkészítő munkának kellene megelőznie, az elsődleges feladat azonban meghatározni, mi a gimnázium szerepe.